Hüvelyrák betegút

A betegút állomásokat a képre kattintva is eléred.

Mi a hüvelyrák?

A hüvelyrák a nőgyógyászati daganatos betegségek között a legritkábban előforduló betegség, elsősorban az idősebb kor betegsége. Alapvetően a hüvely hámjából kiinduló rosszindulatú folyamat, az esetek több, mint kétharmada 50 éves kor felett fordul elő, a leggyakrabban 60-70 éves kor között jelentkezik.
Izoláltan nagyon ritkán fordul elő, általában a szeméremtest felől, vagy a méhnyak, méhtest, vastagbél-végbél, petefészek daganata adta áttét esetén alakul ki másodlagos daganatként. 
Szövettani típust tekintve az esetek nagy részében laphám carcinoma alakul ki, ennél jóval kisebb százalékban alakul ki melanóma, vagy esetlegesen kötőszöveti daganat, áttét esetén pedig az eredeti daganat szövettani típusának megfelelő.

A hüvelyrák kifejezetten ritka daganatnak számít, ebből adódóan tipikus/speciális szűrési módszere nincs. 
Előfordulása a hüvely boltozatától egészen a szeméremtestig, azaz a hüvely bemeneti nyílásáig terjedhet. Leggyakrabban, az esetek 90%-ában a boltozatban fordul elő.

Gyakran a méhnyakszűrés alkalmával derül rá fény, a boltozatban előforduló eltérés a hüvelyrák kezdeti jele. Kisebb számban a hüvely bemeneténél fordul elő.
A hüvely laphámrákjának szűrése a nőgyógyászati rákszűrés során elvégzett citológiai és kolposzkópos vizsgálattal lehetséges. Mivel a hüvely laphámrákja az esetek 60%-ban méheltávolítás után alakul ki igen fontos, hogy ezen átesett betegek a műtét után is rendszeresen részt vegyenek nőgyógyászati szűrésen!

A hüvelyrák igen ritka előfordulása korlátozza a kockázati tényezők biztos megítélését.
Elsődleges kockázati tényező a humán papillomavírus (HPV) fertőzés. Az adatok szerint az invazív hüvelyrákok több, mint kétharmada HPV-fertőzéssel hozható összefüggésbe. 
Az USA-ban végzett klinikai vizsgálatok igazolták, hogy a HPV elleni vakcináció 80%-ban csökkenti a hüvelyi intraepiteliális neoplasia előfordulását. Más szexuális úton terjedő fertőző betegségek is emelik a hüvelyrák gyakoriságát. Magasabb a kockázat továbbá a HIV-pozitív, vagy a szervátültetett nőbetegek és a dohányos nők esetében, illetve kockázati tényezőnek tekintik a más anogenitális (végbélhez-, nemi szervhez tartozó) daganatok, különösen a korábbi méhnyakrák előfordulását. 

A hüvelyrák elsődleges kezelési módja alapvetően a sugárkezelés. 

Kezelési lehetőségei az előfordulási helyének megfelelően történik: ha a boltozathoz közel vagy a boltozatban helyezkedik el, akkor a méhnyakrákhoz hasonlóan kell kezelni: radikális műtéttel, vagyis kiterjesztett méheltávolítással, vagy kemoterápiával és sugárkezeléssel. Abban az esetben, ha a daganat a szeméremtesthez közel helyezkedik el, akkor az elsődleges kezelési módszer a sugárkezelés. Sugárkezeléssel a gyógyulás aránya, a betegséget javító készsége közel 100%-os.

Tünetek

A hüvelyrák döntően tünetmentes, már csak előrehaladott állapotban okoz panaszokat, mint például:

  • a rendellenes, fájdalom nélküli vérzés
  • váladékozás
  • bűzös folyás
  • szexuális együttlét után jelentkező, ún. kontakt-vérzés
  • hüvelyszárazság
  • hüvelyi idegentest érzés
  • vizelet- és székletürítési panaszok (előrehaladottabb esetben)
  • fájdalom
  • kóros lesoványodás

Kivizsgálás / Diagnózis

 

Kezdeti stádiumban a gondos klinikai, kolposzkópos és citológiai vizsgálat hívja fel rá a figyelmet. Az előrehaladott, klinikai tüneteket adó esetek felismerése többnyire egyszerű, bár a kiindulási hely tisztázása ilyenkor nem mindig könnyű. A diagnózis alapja természetesen mindig a szövettani lelet. A pontos klinikai diagnózis felállításához és a stádium meghatározásához a tumordiagnosztikában szokványos módszereket, képalkotó eljárásokat, cystoscopia stb. használnak. A környéki terjedést legjobban a kismedencei MR-vizsgálat tudja kimutatni. A regionális nyirokcsomó áttétek felismerésére a CT- és az MR-vizsgálat is alkalmas. Távoli áttétek vizsgálatában természetesen segítségre lehet a röntgen, UH, scintigraphia, a PET-CT stb.

 

Stádiumok

I. stádium - csak a hüvelyfalat érintő folyamat

IA: csak a hüvelyfalra terjed és nem nagyobb mint 2 cm
IB: csak a hüvelyfalra terjed és nagyobb mint 2 cm az átmérője

 

II. stádium - hüvelyfalat áttörő betegség, mely a medencefalat még nem éri el, összenyomhat környező szerveket, mint pl. a húgyvezetéket, következeméne szükületet hozva létre így akár vespangást is. Nem ad nyirokcsomó áttétet

IIA: 2cm-nél kisebb
IIB: 2 cm-nél nagyobb

 

III. stádium - medencefalat elérő vagy kismedencei nyirokcsomókba áttétet adó betegség

 

IV. stádium - a daganat a húgyhólyagot, végbelet érinti, illetve a kismedencén túl is terjed (nyirokcsomó státusztól függetlenül)

                                                                                                     

 

A szövettani eredmény, valamint a képalkotó vizsgálatok eredményei alapján egy többtagú orvoscsoport, az “onkoteam” hoz döntést a kezelésről, amely I. és IV. stádiumban, valamint fiatal betegnél, vagy sugárkezelés utáni kiújulás esetén műtét, minden más esetben pedig kemo- és sugárterápia lehet.

Az onkoteam egy többtagú bizottság, ahol a komplex ellátás valamennyi szakterülete jelen van, tehát nőgyógyász - kismedencei daganatsebész, klinikai onkológus és sugárterapeuta, valamint radiológus a képanyagok kiértékeléséhez. Az onkoteam megállapítja a stádiumot és a szakmai irányelveknek megfelelően javaslatot tesz a terápiára, mely lehet műtét vagy sugár- és kemoterápia.

 

Mi az a patológia? Ki az a patológus?

A patológia a legszerteágazóbb és így a legizgalmasabb szakterülete az orvostudománynak.

A patológia 85%-ban az betegből eltávolított szövet- és sejtminták feldolgozását végzi diagnosztikus céllal. A hatályos Egészségügyi törvény (1997. évi CLIV. tv. 204§) szerint valamennyi szövet, szerv vagy szervrészlet esetén szövettani vizsgálatot kell végezni. A vizsgálatot a patológiai laboratórium végzi, mely minden kórházban, egyetemen és országos intézetben működik. Vannak magánlaboratóriumok is.

A patológiai laboratóriumokban speciális személyzet dolgozik. Patológus szakorvosok, szakorvos jelöltek, rezidensek, biológusok mellett magasan képzett szövettani-, immunhisztokémiai szakasszisztensek, citológus előszűrő asszisztensek, okleveles boncmesterek, adminisztratív munkatársak, logisztikai segítők végzik napi rutin szerint feladataikat.

A patológus az orvosi egyetem elvégzését követően 5 év után szakvizsgát tesz szövettanból és kórbonctanból. Kiegészítő szakvizsga a citopatológia és a molekuláris genetikai diagnosztika. A patológus minden szakiránnyal foglalkozik, de hosszú évek alatt specializálódhat például többek között nőgyógyászati daganatok és betegségek diagnosztikájára is. A patológus az onkoteam meghatározó tagja.

A szövettani mintát a klinikus orvos veszi le, majd ezt a szövetdarabot előírás szerint a patológiai laboratóriumba küldi, ahol ezt feldolgozzák. A szövettani vizsgálat speciális tudást igényel, sok évi gyakorlás és tapasztalat szükséges hozzá. A szakmai előírásokat minden laboratórium egységesen alkalmazza. Például méhnyakrák diagnosztikában meghatározott szövetblokkokat vizsgálnak, nyirokcsomókat elemeznek és immunhisztokémiai vizsgálatokat végeznek.

A vizsgálatról meghatározott tartalmú részletes szövettani lelet készül, a szövettani diagnózis alapján tervezhető meg a beteg további kezelése. Amennyiben a kezelési tervhez szükséges, molekuláris genetikai diagnosztikus vizsgálatokat végeznek. Centrumlaborokban sokgénes vizsgálatokat, genomikai profilozást is végeznek közfinanszírozottan.

A konvencionális vagy liquid based méhnyak kenetek, testüregi folyadékok, vékonytűvel vett aspirátumok vizsgálatát a citopatológus végzi. A vékonytű aspirátumot klinikus orvos és a citológia szakrendelőben maga a citopatológus is leveheti.

A patológus sokat foglalkozik a betegekkel, gyakran hosszas nyomozómunkát folytat a beteg érdekében, hogy a legpontosabb diagnózis születhessen. A patológus részleteket, összefüggéseket vizsgál, leletével segíti a klinikus gondolkozását. A patológia a háttérben dolgozik, a betegek most már sokkal többet tudnak a szövettani- vagy citológiai leletük jelentőségéről. Ezek a leletek az EESZT Lakossági Portálról letölthetők.

 

FONTOS:

A nőgyógyászati daganatok kezelése onkológiai centrumban történjen, erre a területre specializálódott nőgyógyász onkológus, klinikai onkológus, daganatsebész által!

Sugárterápia / elsődleges kezelés

 

A hüvelyrák esetében a sugárterápia tekinthető elsődleges kezelési módszerként.

Jellemzően I., II. és III. stádiumban alkalmazzuk, illetve olyan esetekben, amikor műtéti kezelés nem jön szóba.

 

SUGÁRKEZELÉS=RADIOTERÁPIA

A sugárkezelés a daganatos elváltozás egyfajta kezelési lehetőségét jelenti, amely leggyakrabban röntgensugarakat, olykor radioaktív forrásokat használ. Az itt használt röntgensugarak erősebbek, mint a hagyományos diagnosztikai célú röntgensugarak. A sugárkezelés tehát a rák gyógyítását szolgálja, gátolja a daganat növekedését, hatására a korábbi fájdalom enyhül.

Sugárkezelés fajtái:

- Külső sugárkezelés (EBRT—External Beam Radiation Therapy)

- Belső sugárkezelés, közel terápia = Brachyterápia ( HDR-AL- High Dose Rate)

 

Sugárkezelés alkalmazása:

- Definitív sugárkezelés: az alapkezelés a sugárterápia, inoperábilis (nem műthető) állapot esetén. Abban az esetben, mikor a betegség kiterjedése nem tesz lehetővé műtétet, vagy nem indokol igen kiterjesztett műtétet, definitív sugárkezelés (a betegség teljes gyógyítását célzó beavatkozás, gyakran kombinálva szisztémás kezelésekkel): a kezelés célja a teljes tumormentesség elérése külső sugárkezelés és közel terápia kombinációjában.

- Posztoperatív sugárkezelés: a műtétet követő sugárterápia, általában nyirokcsomó áttét miatt indokolt. Műtétet követően adott sugárkezelés (adjuváns kezelés): ebben az esetben a daganat műtéti eltávolítását követően a sugárkezelés célja az, hogy ne keletkezzenek a kismedencében, illetve a hüvelycsonkon (boltozati elváltozások kimetszése kapcsán) lokális kiújulások, döntően megelőző kezelésről van szó. Adható külső sugárkezelés (EBRT) vagy közel terápia (HDR-AL brachyterápia) formájában.

- Palliatív célú: a helyi vagy a metasztatikus (áttétes) tünetek enyhítésére használják. tüneti sugárkezelés (palliatív sugárterápia): előrehaladott betegségek esetén, mikor nem várható a betegség teljes gyógyulása és a betegnek panaszai vannak (fájdalmat okozó áttétek, vérzést okozó tumor) alacsonyabb dózisban, rövidebb kezeléseket alkalmaznak tünetcsökkentés, életminőség javítás céljából.

- Salvage: a korábban gyógyító kezelésen átesett betegnek kiújulása van és ezt a kiújulást újra kezelik

 

Kemoirradiáció

A Radiokemoterápia/kemoirradiáció a sugárkezeléssel együtt végzett kemoterápia vagy biológiai terápia. A cél a sugárérzékenység növelése. A protokoll szerint cisplatin kemoterápiás szert alkalmaznak (olykor 5-Fluorouracillal vagy carboplatinnal kombinálva). A kemoterápiás kezelést heti egy alkalommal - csökkentett dózisban - kaphatod. ). Nem okoz hajhullást, de gyakori az émelygés, enyhébb hányinger. A kezelést megelőző napon vérvételre kell menned, majd a következő nap az orvosoddal konzultáltok és ezt követi a kemoterápia. 2,5-3,5 óra alatt csöpög le a szer. A sugárkezelés a kemoterápia napján is esedékes. Ennél a kezelésnél nem hullik ki a szőrzet, a haj, gyengébb mellékhatásai vannak, mint az általános kemoterápiának. Émelygés, hányinger, hányás előfordulhat. Ennek megelőzésében vagy kezelésében az orvos segítséget nyújt.

 

Brachyterápia

 

A hüvelydaganatok sugárterápiájának is szerves részét képezik a brachyterápiás, vagy más néven: közelterápiás beavatkozások.

A közelterápia lényege az, hogy nem egy külső sugárforrásból részesül a beteg kezelésben, hanem egy izotópot juttatnak a kezelendő területre, és ennek a segítségével történik meg a sugárkezelés.

Bizonyos esetekben önállóan történik meg a beavatkozás, de legtöbbször a külső sugárkezelést követően, azt kiegészítve kapják meg a kezelést a betegek.

Hazánkban a legelterjedtebb közelterápiás eszközök magas dózisteljesítményű gépek (HDR-AL), melyek irídium izotópot tartalmaznak.

A használatuk során egy nőgyógyászati vizsgálathoz hasonló, hanyatt fekvő pozícióban fekszel le (fel) (megfelelő tájékoztatást, előkészítést követően), és attól függően, milyen indikációban kapják a kezelést, vagy hüvelyi speciális közelterápiás eszközökkel történik meg a kezelés.

Napjainkban a hagyományos RTG (röntgen) átvilágítóval történő vezérlést egyre inkább felváltják a modern CT-MR vezérelt, közelterápiás beavatkozások, melyek célja egyezik a külső kezelésnél megfogalmazottakkal: a daganat minél nagyobb dózissal történő ellátása normál (nem kezelendő) szervek maximális védelme mellett.

A vizsgálat előtt egy öltözőbe mész be, ahol deréktól lefelé le kell vetkőzni. Ezt követően fel kell feküdni egy nőgyógyászati vizsgálóágyra.

Amennyiben a Brachyterápia kis méretű daganat miatt történik nálad:

Az orvos felhelyezi az applikátorokat, majd kimegy. Kintről figyelnek, így bármi történne, azonnal tudsz jelezni, szólni a kint ülő személyzetnek. Egy kis feszítő érzést érezhetsz. Itt is a stressz, a félelem az, ami pszichésen jobban megterhelő. A kezelés kb. 10 percet vesz igénybe.

A terápia után javasolt egy kis pihenés. Amennyiben a beavatkozást altatásban végezték, akkor előfordul, hogy egy éjszakára az intézményben marasztalnak.

Amennyiben nagy méretű daganat miatt Brachyterápiában részesülsz:

Az applikátorokat (tű beszúrása, kanülők bevezetése) a daganatba helyezik el. Az eszköz felhelyezése 2-3 percig tart.

A cél a daganat belsejébe történő sugárzás. Lehet, hogy elaltatnak vagy érzéstelenítést kapsz, vagy akár egy tablettát - ami bódult állapotban tart egy kis időre- a kezelés elkezdése előtt, a fájdalom elkerülése érdekében. Érintettek elmondása alapján a kezelés sajnos nem fájdalommentes, de nem kibírhatatlan, inkább kellemetlen érzéssel jár - melyen a fentebb említett érzéstelenítés, bódítás tud segíteni.[M5]

Az applikátorok behelyezése után előfordul, hogy át kell tolni a CT vizsgálóba, viszont a lábnak mozdulatlannak kell lennie, az asszisztensek és a]z orvos segít ebben. Sajnos az ember kiszolgáltatottnak érezheti magát, sajnos a helyzet adta körülményekből, de arra kell összpontosítani, hogy a besugárzás eltüntetheti a daganatot.

A kezelés ideje alatt zene szól, így egy kicsit könnyebb talán átvészelni azt a kb. 10 percet, amíg a kezelés tart.

Nagyon fontos, hogy, ha nem is maradsz a kórházban, ülj le utána, legalább 20 percre megpihenni, mielőtt hazamész! Egy jó könyv elrepíti az időt!

Hallhattad már az „afterloading” kifejezést is.

Fontos fejlődés volt ezen a területen az ún. utántöltés (afterloading) technika. Ez azt jelenti, hogy az applikátor (tű vagy katéter, ahogy fent olvashattad) behelyezésekor a sugárforrás még egy tároló konténerben van, és csak akkor kerül az applikátorba, ha a kezelést elindítják. Ez a szakszemélyzet védelme miatt fontos, hiszen a kezelés akkor kezdődik, ha már egyedül vagy a helyiségben.

A közelterápia általában 3-4 alkalommal leadott kezelést jelent, másnaponta vagy hetente ismételve.

Egyébként a sugárkezelés nem igényel kórházi bennfekvést, de amennyiben nagy mennyiségű vérzés lép fel, vagy vérzés indokolja a mihamarabbi kezelés megkezdését, akkor kórházi tartózkodás indokolt.

Kérheted a kórházba való felvételt akkor is, ha messze laksz, és nem tudod biztosítani a napi bejárást.

Műtét / mint elsődleges kezelés

A hüvelydaganatok elsődleges kezelésében a sebészi megközelítés igen korlátozott. Az igen kis elváltozások kimetszése megkísérelhető, általában a szövettani mintavétellel egyidejűleg. A nagyobb elváltozások kimetszése csak a hüvelyboltozati vagy hüvelybemeneti elhelyezkedés esetén jön szóba.  Előbbi esetben a méhnyakdaganathoz hasonló műtéti kezeléssel, utóbbi esetben a szeméremtest daganathoz hasonló kimetszéssel. Bizonyos esetekben előrehaladott, a kismedencére lokalizált daganat esetén megkísérelhető, az erősen csonkoló radikális műtét is. Azonban hangsúlyozni kell, hogy a standard terápiás eljárás első megközelítésben a sugárkezelés.

 

AZ ALTATÁS

 

Mi is az az anesztézia?

A szó jelentése érzés nélküliség, vagyis arra szolgál, hogy a fájdalmas vizsgálat vagy műtéti beavatkozás alatt kikapcsolja azokat a jelzéseket, amik a fájdalom érzését juttatják el az agyunkba.

Az anesztézia lehet általános = altatás, ilyenkor alszol, és semmit nem érzel, érzékelsz a külvilágból, vagy regionális = ilyenkor a testnek egy részét kapcsolják ki az érzések közvetítéséből, ilyen a spinális, epidurális, regionális és a helyi érzéstelenítés.
 

Mit csinál az aneszteziológus?

  • veled egyetértésben megtervezi a műtéthez szükséges érzéstelenítést

  • ellenőrzi az életfunkciókat a műtét/altatás alatt

  • adagolja a gyógyszereket, altatógázokat, szükség esetén antibiotikumokat vagy vérkészítményeket

  • megtervezi a műtét utáni fájdalomcsillapítást

  • felügyeli a műtét utáni állapotodat az őrzőben vagy az intenzív osztályon

 

Mik a teendők műtét/ altatás előtt?

  • ha dohányzol, minél hamarabb hagyd abba, legjobb már hetekkel a tervezett műtét előtt

  • a túlsúly fokozott műtéti rizikót jelent, ha lehet, egy könnyű diétával hozd formába magad

  • ha van mozgó vagy törött fogad, keresd fel a fogorvosodat

  • ha van krónikus alapbetegséged, menj el a gondozó orvosodhoz, hogy a lehető legjobb állapotba kerülj a műtét időpontjára

 

Mi az az aneszteziológiai ambulancia?

A műtét előtt találkozni fogsz egy aneszteziológussal, aki előzetes felmérést fog végezni az állapotodról és megbeszélhetsz vele minden részletet az altatással kapcsolatban. Az aneszteziológiai ambulancián a háziorvosi vizsgálathoz hasonló vizsgálat történik, kikérdeznek, megmérik a vérnyomásodat, megnézik a leleteidet. Szinte minden esetben szükséges egy EKG és egy laborvizsgálat műtét előtt, de lehet, hogy egyéb eredményekre is szükség lesz, pl. mellkas röntgen, esetleg szív ultrahang, ezt az aneszteziológus dönti el.

 

Mi történik a műtét előtt, alatt, után?

A műtét előtt már az előző napon valószínűleg be kell feküdni a kórházba. Sok helyen már vacsorázni sem lehet a műtét előtti napon, sőt lehet, hogy beöntést vagy hashajtót fogsz kapni. Erre azért van szükség, hogy kiürüljenek a belek, jobb műtéti körülményeket teremtve. Figyelj a folyadékbevitelre, inni a műtét előtt max. két órával még lehet, vizet, teát vagy szűrt gyümölcslevet. Igyál eleget!

Már este is, de a műtét reggelén biztosan fogsz kapni egy „bátorító tablettát”, ez segít, hogy könnyebben átvészeld a műtét előtti várakozást.

És amikor eljön az idő, jön érted a műtősfiú. Le kell majd vetkőzni teljesen, lehet, hogy kapsz egy kórházi hálóinget, de az is lehet, hogy csak jól betakarnak. A műtőben kapsz egy sapkát, ellenőrzik a személyazonosságodat, a csuklódon lévő kis névjegykártyát, egyeztetik a műtét típusát.

Aztán előkészítenek az altatáshoz: EKG tappancsokat raknak a mellkasodra, vénát biztosítanak, vérnyomásmérőt helyeznek a felkarodra, ami 5 percenként mérni fog, az ujjad hegyére pedig kapsz egy kis csipeszt, ami a vér oxigénszintjét fogja mérni.

Ha epidurális kanült beszéltetek meg, azt ebben a fázisban teszik be. Fel kell majd ülnöd, kapsz egy kis helyi érzéstelenítőt a szúrás helyére, és két csigolya között bevezetik ezt a kis csövecskét, amin keresztül műtét után kaphatsz majd fájdalomcsillapítót.

Ezután jön az altatás: kapsz majd fájdalomcsillapítót, altatószert és ha már mélyen elaludtál, izomlazítót is, hogy a lélegeztető csövet be tudják helyezni a légcsövedbe. A műtét alatt az aneszteziológus minden életfontos paramétert folyamatosan ellenőrizni fog, ha szükséges, ad még gyógyszert, irányítja a lélegeztetést, folyadékot pótol, mindent megtesz azért, hogy a lehető legjobban bírd a műtétet.

Amikor a sebész befejezte, leállítják a gyógyszerek és altatógázok adagolását, és hagyják, hogy magadtól felébredj. Ébredés után még kába leszel, nem fogsz emlékezni rá, de átkerülsz majd az őrzőbe, ahol még rendszeresen mérik az életfontos paramétereket, lesz rajtad egy oxigénmaszk, és egy szakképzett nővér felügyeli a fájdalomcsillapítást. A hasadból valószínűleg drének lógnak majd ki, kötés lesz rajta, és szinte biztos, hogy hólyagkatétered lesz. Nyugi, semmit nem viszel haza, ezeket mind szépen fokozatosan eltávolítják majd, de most segítenek.

 

Az osztályra vissza:

Mikor már minden értéked stabil és a fájdalom is jól kontrollálható, visszakerülsz a „sima” osztályra. A műtét típusától függ, hogy mikor, de lassan elkezdhetsz kortyolni folyadékot, később ehetsz is pár falatot, szigorúan az előírt diétás szabályok szerint. Ne felejtsd, az egész hasadat megbolygatták, idő kell a beleknek, hogy magukhoz térjenek. Jön majd gyógytornász, lehet, hogy pszichológus, és persze a kezelőorvosod is elmondja majd a műtét menetét.

 

Lehet az altatásnak szövődménye?

Lehet. Minden orvosi beavatkozásnak lehetnek mellékhatásai és szövődményei, még akkor is, ha mindent elkövetnek, hogy ne legyen. A leggyakoribb mellékhatások: rossz közérzet, szédülés, hányinger, aluszékonyság, fejfájás, ezek rövid idő alatt maguktól is megszűnnek.

Az altatás leggyakoribb szövődménye a torokfájdalom (a lélegeztető cső miatt), illetve fogsérülés (ez pedig a lélegeztető cső behelyezésekor alakulhat ki). Ritkán előfordulhat vérnyomásingadozás, szívritmuszavar, szívelégtelenség, allergiás reakció gyógyszerekre, műtét utáni légzési nehézség, ezekre az altatóorvos előre figyelmeztetni fog, ha a műtét jellege vagy az alapbetegségeid miatt fokozott kockázatnak vagy kitéve.

 

FONTOS:

A nőgyógyászati daganatok kezelése onkológiai centrumban történjen, erre a területre specializálódott nőgyógyász onkológus, klinikai onkológus, daganatsebész által!

Kemoterápia / elsődleges kezelés

Kemoterápiás szereknek nevezzük azokat a gyógyszereket, melyek hatásmechanizmusuk során károsítják a szervezet osztódó sejtjeit. Ezek a gyógyszerek ugyan minden sejtünkre hatnak, azonban lényegesen kisebb fokban károsítják a normál sejteket, mint a daganatosokat, amelyekkel szemben harcolnak. A kezelés során elpusztul az összes éppen osztódó sejt, azonban a kezelés utáni időszakban az egészséges sejtek az eredeti, normális mennyiségre szaporodnak, míg a daganatsejtekből kevesebb lesz és számuk lassabban emelkedik a kiindulási értékhez képest.

A kezelés célja a daganatos beteg teljes gyógyulása, a daganatmentes időszak elérése, vagy ennek elmaradása esetén a daganat növekedésének lassítása, leállítása. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy olykor csak a tünetek enyhítésére van lehetőségünk.

Kemoterápia csak a daganat szövettani típusának tisztázását követően, szakbizottsági döntésnek megfelelően adható, hiszen minden kezelést szerv-és szövetspecifikusan választanak ki az orvosok. A kezelési tervet az onkológus állítja fel, ez mindig az adott esettől és a kezelések hatékonyságától függ. A kemoterápiát minden alkalommal a páciensre dozírozzák (adagolják) testfelszín vagy speciális logaritmus alapján.

A kemoterápiának bizony vannak mellékhatásai. Mint minden gyógyszerkészítményre, a kemoterápiára is lehet allergiás a páciens. Sajnos a tenyérviszketéstől, a kipirosodástól a nehézlégzésen, a szívdobogásérzésen, a deréktáji fájdalmon át, a súlyos anafilaxiás reakciókig bármi előfordulhat, azonban szakképzett személyzet áll rendelkezésre, akik ezeket a reakciókat azonnal kezelni tudják.

Amennyiben a beteg rosszul tolerálja a kezelést, a panasz súlyosságától függően akár a kemoterápiás készítmény változtatására is sor kerülhet. A panaszok enyhítésére, kivédésére a kezelés előtt előkészítő gyógyszereket alkalmaznak, mely gondoskodik a gyomor védeleméről, illetve allergia elleni antihisztamint, szteroidot és hányinger csillapító gyógyszert is kap a beteg. Számítani kell arra is, hogy a páciens otthonában további mellékhatások várhatóak. A hányinger, a hányás, a hasmenés és a székrekedés gyakori panasz. Vannak készítmények, melyek alkalmazása a bőr, a haj és a köröm állapotát is érinti, mint a haj elvesztése, vagy a körmök elszíneződése, gombásodása. Nyálkahártya gyulladás, szájszárazság is jelentkezhet. A vérsejteket érintő mellékhatások fokozódnak a felvett kemoterápiák számával, így csökkent fehérvérsejt, vörösvérsejt és vérlemezke számot mutatnak a laborvizsgálatok eredményei. A kemoterápia és a daganat maga is fokozza a trombózis készséget, így az orvosok vérhígító készítményt alkalmaznak ennek megelőzésére.

Szívizom károsodás a kardiotoxikus készítmények esetében várható, így szívultrahang vizsgálattal figyelemmel kísérjük a szív pumpafunkcióját, hiszen csak adott határérték felett adhatóak ezek a készítmények. Vannak olyan gyógyszerek, melyek a perifériás idegeket bántják, így talp-és ujjbegyek zsibbadását okozzák. Máj- és vesefunkciós eltérések abból adódhatnak, hogy a kemoterápiás hatóanyagok vagy a májon vagy a vesén keresztül választódnak ki.

 

A kemoterápia menete

Minden kezeléssorozat egy megbeszéléssel indul, ahol az orvos és a beteg meghatározzák a célt és megtervezik a kezeléseket. Megbeszélik, hogy milyen mellékhatások várhatók, és minden felmerülő kérdésre választ adnak. Szó esik arról is, hogy a táplálkozáson keresztül a hogyan védjük ki a panaszokat és mivel segíthető még a gyógyulás. Ilyenkor felírják az előkészítő gyógyszereket is és megbeszélik az adagolásukat. A kezelésekre reggel kell érkezni, mert a gyógyszer vénás infúziós beadása órákat vehet igénybe, de a jó hír, hogy még aznap haza is mehetnek a betegek. Az első kezeléskor beleegyező nyilatkozatot kell a páciensnek aláírnia, esetenként a szívultrahang eredmény is szükséges. Minden kezelés előtt friss laborvizsgálatot végeznek, mely tartalmazza a vérképet, máj- és vesefunkciós paramétereket, ionokat, vizeletvizsgálatot. Amennyiben ezek megfelelnek a kezeléshez, súlymérést követően kiszámolják a kemoterápia dózisát. A betegnek ilyenkor lehetősége van arra, hogy megbeszélje a panaszait orvosával és megoldást keresnek rá. Ezek után a kezelési lappal a kemoterápiás kezelőbe irányítják a beteget, ahol a gyógyszertárból megrendelt gyógyszer megérkezését követően a nővér beköti az előírt készítményt, amennyiben a beteg vitális paraméterei rendben vannak. A kezelő helyiségek jól felszereltek a beteg ellátására és kényelméhez igazodva.

Amennyiben zavartalanul lefolyt a kezelés, a beteg kézhez kapja az ambuláns lapját, a beutalót, a receptjeit és otthonába távozhat. Kezelést követően 1 héttel vérkép laborvizsgálat szükséges, annak ellenőrzésére, hogy a kemoterápia milyen mértékben károsította a csontvelőt, és amennyiben szükséges, lehetőség van a csontvelő támogatására.

Kóros értékek: fehérvérsejtszám 2,0 G/l alatt; abszolút neutrofil szám 1,5 G/l alatt; hemoglobin 9,0 g/dl alatt; vérlemezke 100 G/l alatt. A mellékhatások a kezelést követő másod-harmadnap jelentkeznek változó intenzitással. A páciensek a megbeszélteknek megfelelően járnak el a mellékhatások megjelenésekor, de olykor előfordul, hogy orvosi segítségre van szükségük ezek megoldására, ilyenkor az egészségügyi személyzet a betegek rendelkezésére áll a megadott elérhetőségeken.

A kezelések hatékonyságát képalkotó vizsgálattal, bizonyos tumorok esetén tumormarkerrel követik. Amennyiben rezisztencia alakul ki egy készítménnyel szemben, terápiaváltásra kényszerülnek, ezzel kapcsolatban az orvos kimerítő tájékoztatást fog adni betegének.
 

Kemoterápiás kezelésfajták

Neoadjuváns kemoterápia: a rosszindulatú daganat felismerését követően kemoterápiát választunk első kezelési módnak, ha a műtét azonnal nem kivitelezhető. A kemoterápia hatását képalkotó vizsgálatokkal ellenőrizzük, és az eredmények alapján döntünk a műtétről, melyet további kemoterápia követ.

Adjuváns kemoterápia: a daganatos betegségben a műtétet követő kezelés, amikor az operációt követően kezelést javasolunk, hogy a kiújulás esélyét csökkentsük.indig fix alkalom, a kezelés elején tudjuk, mikor lesz vége.

Elsővonalbeli kemoterápia: a daganat felfedezésekor, vagy műtétet követően visszamaradt daganat esetén az elsőként választandó, leggyakrabban használt kemoterápiás szerekre vonatkozik. Ha rezisztencia alakul ki a gyógyszer ellen akkor hatóanyagot kell váltanunk.

Többedvonalbeli kezelés: rezisztencia miatt gyógyszerváltást követően adott gyógyszer, mely tumormentességig vagy rezisztenciáig, a daganatos betegség rosszabbodásáig adható.

 

A kemoterápia hatása nehezen kiszámítható a hüvely hámeredetű daganatai esetében. A hüvelyfali melanoma esetén, figyelembe véve a korai metasztáziót, a kemoterápia szerepe jelentősebb, mint a laphámrákban. A gyógyszeres kezelés szempontjai és az alkalmazott protokollok nem különböznek a más lokalizációkban ajánlottaktól. A nem hámeredetű daganatok körében talán leggyakoribb melanoma malignum terápiája nem megoldott.
A szinte kizárólag gyerekkorban előforduló hüvelyi rhabdomyosarcoma sokszor igen jól reagál kombinált kemoterápiára.


 

PARÓKA/KENDŐ:

Paróka:

A parókát/kendőt bizonyos kezelések mellé felírják receptre, így kedvezményesebb áron lehet hozzájutni. A receptet már az első kezelés alkalmával megkapják a betegek és maguk választanak üzletet és parókát. A kedvezmény mértéke üzletenként eltérő lehet. Érdemes az első kezelést követően parókákat próbálni, mert általában az első kezelést követő 10-14. napon szinte a teljes hajkoronát elveszti a páciens. A parókát értékesítő üzletekben nagyon tapintatosak és segítőkészek az alkalmazottak. Érdemes több fazont is próbálni, hogy kialakuljon, melyik a legkomfortosabb viselet számunkra. Azzal is számolni kell, hogy a paróka próbálásakor még megvan a hajunk, viszont amikor már viseljük magát a parókát, nem lesz olyan hajtömeg alatta. A paróka alá - hogy ne irritálja a fejbőrt - lehet nylon harisnya anyagból készült kis sapkát venni.

Van igazi hajból készült és műhajból készült paróka. A műhajból készült paróka ápolása nagy odafigyelést igényel: extrém hőhatásnak nem szabad kitenni, hajszárítóval és hajvasalóval általában nem formálható, azonban speciális készítményekkel mosható. A paróka fazonját megtartja mindenféle formázás nélkül is a mosást követően. A valódi hajból készült paróka ápolása nagyon hasonlít a saját hajunk ápolásához.

Kendő:

A paróka mellett/helyett lehetőség van kendő viselésére is. Ebből is többféle megoldás létezik. Vannak előre gyártott kendők, amiket csak mint egy “sapka” kell felvenni és esetleg hátul a tarkónál megkötni. Általában puha pamut anyagból, esetleg öko-pamutból készülnek, hogy a kopasz fejbőrön kényelmes viseletet adjanak. Nagyon komfortos viselet, akár többféle szín és fazon is beszerezhető, így változatosabbá tehető az öltözködésünk. Az előre megvarrt kendők mellett nagyon praktikus a normál női kendők/sálak viselése is. Ezek általában téglalap alakú, hosszú kendők, amikkel megfelelő kötési technikával olyan végeredményt érhetünk el, mint egy előre megvarrt kendővel. Ezek lehetnek pamutból vagy selyemből, esetleg keverék anyagból készült vékony sálak is. Nagyon komfortos a viselésük.

Turbán:

A kendők mellett lehet a paróka árusító üzletekben ún. turbánokat is vásárolni. Ezek az általában - évszaknak megfelelően - vastagabb vagy vékonyabb pamutból készült kis “sapkák” némi rafinériával megvarrva. Nagyon egyszerű a viselésük, mert tényleg csak mint egy sapkát kell felvennünk.

 

Mi szól mellette és ellene?

Paróka

Mellette:

  • egy jól megválasztott fazon esetében kívülálló számára szinte észrevehetetlen, úgy tudjuk viselni, mint a saját hajunkat

  • nem igényel napi fazon beállítást

  • könnyű kezelés

  • bizonyos munkakörökben, vagy ha nem szeretnénk a környezetünk tudomására juttatni betegségünket, egy optimális megoldás

  • szinte mindenféle tevékenység végezhető vele, akár sportolás is

  • recepttel támogatott a vásárlása

 

Ellene:

  • melegebb viselet

  • nehéz az eredeti hajszínünkhöz és formánkhoz nagyon hasonlót találni

  • speciális eszközöket igényel az ápolása

  • megosztóbb a viselése

  • nem mindenki tudja elviselni a fejbőrén a parókát

  • “idegen érzés” a tükörbe nézve

 

Kendő

Mellette:

  • nagyon komfortos viselet

  • többféle kendővel változatosabbá tehetjük az öltözködésünket

  • nem meleg a nyári napokon sem

  • olcsóbban beszerezhető

  • a kezelések befejeztével is tovább hordható sálként/női kendőként, mint a sziluettünk része

  • szépen kiemeli az arcvonásokat

  • mindenféle tevékenység végezhető benne

  • nem igényel kifejezett ápolást, mosható, gyorsan szárad

  • könnyen variálható

 

Ellene:

  • egyértelműsíti a betegségünket

  • támogatás nem kérhető rá

  • picivel több időt igényel a felkötése (kivéve, ha előre varrt kendőről van szó)

  • a fület eltakarja, ami zavaró lehet

 

Fontos:

Védeni kell a napsugárzástól a bőrt, mert a citosztatikumok fényérzékenyek és hamarabb bomlanak le fény hatására a szervezetünkben.

Utánkövetés / Kontroll

 


A rendszeres kontroll vizsgálatok az első öt évben elengedhetetlenek, ugyanakkor aki a betegségből felgyógyul, az sosem engedi el a kontrollok lehetőségét. Az első időszakban sűrűbb, a későbbi években egyre ritkább a nyomonkövetés. Intézménytől, orvostól függően a kötelező megjelenés eltérhet, de általában a következőképpen történik:

- A kezelések befejezésétől  1 évig, 3 havonta;

- Az 1-3. évben 6 havonta

- A 3-5. évben 6 havonta/évente

- Az 5. évtől évente.

 

 

Vizsgálatok:

Általános nőgyógyászati szűrés, ultrahang, vérkép, képalkotó vizsgálat: MR/CT

Gyógyulás

 

Ne feledkezz meg a rendszeres kontrollvizsgálatokról! Minden jót kívánunk Neked!

 

Kiújulás

 

Az esetek döntő többségében a recidívák, áttétek a kismedencében alakulnak ki.

A kiújult daganat eleinte ritkán okoz panaszt, aztán a nagysága miatt, illetve esetlegesen másik szerv érintettsége miatt kialakulnak a panaszok (hólyag, végbél résznél, húgyvezeték érintettsége miatt vesetájon) fájdalmat okozva.

A tünetek előtt a megfelelő időközönként végzett képalkotó vizsgálatok - CT, vagy MR - segítenek ezeket korábban felfedezni. Adott esetben gyakorlott kézzel végzett ultrahang vizsgálat is megfelelő lehet a kiújulás kiszűrésére.

Amennyiben az elsődleges kezelést követően a betegség kiújul a kismedencében, és már további sugárkezelés nem jöhet szóba, vagy a daganat mérete és kiterjedtsége ezt szükségessé teszi, illetve a testben máshol nincsen daganatos áttét, akkor lehetőség van a kialakult nehéz helyzet igen kiterjesztett műtéti kezelésére. Válogatott esetekben a daganat kiterjedtségétől függően a daganattal együtt a húgyhólyag vagy a végbél is eltávolításra kerülhet. Az esetek többségében nincsen mód az eredeti anatómiai viszonyok helyreállítására, és a beteg hasfalán kell ún. sztómát kialakítani. A sztóma lehet a vizelet, vagy a székletürítés, vagy mindkettő egyidejű megoldása. A kialakított sztómák az életminőség jelentős megváltozását hozzák magukkal, de egyrészről a betegek hosszútávon ezek használatát megtanulva csaknem teljes értékű életet is tudnak élni, másrészről a műtét, a betegségből való gyógyulás egyetlen lehetőségét jelentheti a páciens számára.

 

Kivizsgálás

 


A kiújulást diagnosztizálhatják a tünetek megjelenése előtt a kontroll vizsgálaton, vagy ha már valamilyen panaszt okoz akkor azok alapján. A kivizsgálás legtöbbször képalkotó vizsgálattal (MR/CT/ Pet CT, Ultrahang), biopsziával (mintavétel) történik.

 

Műtét / kiújuláskor

 

Ha a daganat mérete és kiterjedtsége ezt szükségessé teszi, illetve a testben máshol nincsen daganatos áttét, akkor lehetőség van a kialakult nehéz helyzet műtéti kezelésére

Válogatott esetekben a daganat kiterjedtségétől függően a daganattal együtt a húgyhólyag vagy a végbél is eltávolításra kerülnek. Az esetek többségében nincsen mód az eredeti anatómiai viszonyok helyreállítására és a beteg hasfalán ún. sztómát kell kialakítani. A sztóma lehet a vizelet- vagy a székletürítés, vagy mindkettő egyidejű megoldása. A kialakított sztómák az életminőség jelentős megváltozását hozzák magukkal, de egyrészről a betegek hosszú távon ezek használatát megtanulva csaknem teljes értékű életet tudnak élni, másrészről a műtét a betegségből való gyógyulás egyetlen lehetőségét jelentheti a páciens számára.

Háromféle kismedencei exenteráció létezik:

  • elülső exenteráció: méhnyak, méh, petefészkek és a hüvely egésze, nyirokcsomók, hólyag eltávolításra kerül. E művelet után a has (has) felületén lesz egy nyílás, amelyet sztómának vagy urosztómiának hívnak. A vizelete a veséből (az ureterekből) és a sztómából egy zacskóba áramlik.

  • Hátsó exenteráció: méhnyak, méh, petefészkek és a hüvely egésze, nyirokcsomók, végbél és a vastagbél része eltávolításra kerül. Ezt a műveletet követően a has felületén nyílás nyílik, amelyet sztómának vagy kolosztómának neveznek.

  • Teljes exenteráció: méhnyak, méh, petefészkek és a hüvely egésze, nyirokcsomók, alsó bél és végbél, hólyag kerülnek eltávolításra. A műtétkor mind a kolosztóma, mind az urosztóma kerül kialakításra. Két kivezetést jelent, de egyes kórházakban lehet egy nyílás mind a széklet, mind a vizelet ürítésére.

 

Hüvely rekonstrukciója

Ha orvosának el kell távolítania a teljes hüvelyt, akkor bizonyos esetekben lehet újat rekonstruálni bőrből és a test más részeiből származó szövetekből.

Leggyakrabban a meglévő hüvelycsonk folyamatos tágítása javasolt. Amennyiben ez nem lehetséges a teljes hüvely eltávolítása miatt úgy a szervezet más szöveteit kell felhasználnunk a hüvelyképzéséhez.

Ennek egyik módja a bélhüvely képzése

A műtét lényege, hogy a hüvely helyére a normális béltartalom áramlásból kirekesztett vastagbél szakaszt ültetik a hüvely helyére. ilyenkor a bél egyik végét bevarrják és az így keletkezett „vak” része képzi a hüvelyboltozatot, a nyitott része pedig a hüvelybemenetet.
Előnye, hogy a jó vérellátás miatt jó a gyógyulási hajlama, a nyákermelő mirigyek miatt nincsen hüvelyszárazság hátránya, hogy a műtét nagyobb bevaztkozást, így nagyobb műtéti kockázatot is jelent. Emellett a nem élettani környezteben elhelyezkedő bélfelszínen nagyobb gyakorisággal alakulhat ki vastagbél daganat az átlagos vastagbél daganat rizikóhoz képest.

Másik lehetőség a bőrlebeny pótlásokkal létrehozott hüvelyképzés:

McIndoe hüvelyképzés

Ennek során a egy a test egy lehetőleg szőrtelen felületéről, egy speciális eszköz segítségével távolítanak teljes vastagságú vagy félvastag bőrlebenyt, amelyet egy ballonra , vagy más eszközre erősítenek, amely a szövetet a létrehozott üreg falára nyomja. Ennek a technikának előfeltétele a környező szövetek jó vérellátottsága, amely sugárkezelést követően kérdésessé válik.

Lebeny-átforgatásos technikák

Ilyen esetben egy nagyobb bőrfelület teljes kimetszése történik meg az adott felszínt ellátó ér kipreparálásával és a hüvelynek megfelelő pozícióba helyezésével.

Hüvelyképzésre egy harmadik típus az amikor a hashártyát húzzák le a hüvelybemenethez és a hashártyát lezárják a hasüregi részen, az azonban a kiterjesztett műtétek esetén kimondottan nehézkes.

 

AZ ALTATÁS

Mi is az az anesztézia?

A szó jelentése érzés nélküliség, vagyis arra szolgál, hogy a fájdalmas vizsgálat vagy műtéti beavatkozás alatt kikapcsolja azokat a jelzéseket, amik a fájdalom érzését juttatják el az agyunkba.

Az anesztézia lehet általános = altatás, ilyenkor alszol, és semmit nem érzel, érzékelsz a külvilágból, vagy regionális = ilyenkor a testnek egy részét kapcsolják ki az érzések közvetítéséből, ilyen a spinális, epidurális, regionális és a helyi érzéstelenítés.
 

Mit csinál az aneszteziológus?

  • veled egyetértésben megtervezi a műtéthez szükséges érzéstelenítést

  • ellenőrzi az életfunkciókat a műtét/altatás alatt

  • adagolja a gyógyszereket, altatógázokat, szükség esetén antibiotikumokat vagy vérkészítményeket

  • megtervezi a műtét utáni fájdalomcsillapítást

  • felügyeli a műtét utáni állapotodat az őrzőben vagy az intenzív osztályon

 

Mik a teendők műtét/ altatás előtt?

  • ha dohányzol, minél hamarabb hagyd abba, legjobb hetekkel a tervezett műtét előtt

  • a túlsúly fokozott műtéti rizikót jelent, ha lehet egy könnyű diétával hozd formába magad

  • ha van mozgó vagy törött fogad, keresd fel a fogorvosodat

  • ha van krónikus alapbetegséged, menj el a gondozó orvosodhoz, hogy a lehető legjobb állapotba kerülj a műtét időpontjára

 

Mi az az aneszteziológiai ambulancia?

A műtét előtt találkozni fogsz egy aneszteziológussal, aki előzetes felmérést fog végezni az állapotodról és megbeszélhetsz vele minden részletet az altatással kapcsolatban. Az aneszteziológiai ambulancián a háziorvosi vizsgálathoz hasonló vizsgálat történik, kikérdeznek, megmérik a vérnyomásodat, megnézik a leleteidet. Szinte minden esetben szükséges egy EKG és egy laborvizsgálat műtét előtt, de lehet, hogy egyéb eredményekre is szükség lesz, pl. mellkas röntgen, esetleg szív ultrahang, ezt az aneszteziológus dönti el.

 

Mi történik a műtét előtt, alatt, után?

A műtét előtt már az előző napon valószínűleg be kell feküdni a kórházba. Sok helyen már vacsorázni sem lehet a műtét előtti napon, sőt lehet, hogy beöntést vagy hashajtót fogsz kapni. Erre azért van szükség, hogy kiürüljenek a belek, jobb műtéti körülményeket teremtve. Figyelj a folyadékbevitelre , inni a műtét előtt maximum két órával még lehet, vizet, teát vagy szűrt gyümölcslevet. Igyál eleget!

Már este is, de a műtét reggelén biztosan fogsz kapni egy „bátorító tablettát”, ez segít, hogy könnyebben átvészeld a műtét előtti várakozást.

És amikor eljön az idő, jön érted a műtősfiú. Le kell majd vetkőzni teljesen, lehet, hogy kapsz egy kórházi hálóinget, de az is lehet, hogy csak jól betakarnak. A műtőben kapsz egy sapkát, ellenőrzik a személyazonosságodat, a csuklódon lévő kis névjegykártyát, egyeztetik a műtét típusát.

Aztán előkészítenek az altatáshoz: EKG tappancsokat raknak a mellkasodra, vénát biztosítanak, vérnyomásmérőt helyeznek a felkarodra, ami 5 percenként mérni fog, az ujjad hegyére pedig kapsz egy kis csipeszt, ami a vér oxigénszintjét fogja mérni.

Ha epidurális kanült beszéltetek meg, azt ebben a fázisban teszik be. Fel kell majd ülnöd, kapsz egy kis helyi érzéstelenítőt a szúrás helyére, és két csigolya között bevezetik ezt a kis csövecskét, amin keresztül műtét után kaphatsz majd fájdalomcsillapítót.

Ezután jön az altatás: kapsz majd fájdalomcsillapítót, altatószert és ha már mélyen elaludtál, izomlazítót is, hogy a lélegeztető csövet be tudják helyezni a légcsövedbe. A műtét alatt az aneszteziológus minden életfontos paramétert folyamatosan ellenőrizni fog, ha szükséges ad még gyógyszert, irányítja a lélegeztetést, folyadékot pótol, mindent megtesz azért, hogy a lehető legjobban bírd a műtétet.

Amikor a sebész befejezte, leállítják a gyógyszerek és altatógázok adagolását, és hagyják, hogy magadtól felébredj. Ébredés után még kába leszel, nem fogsz emlékezni rá, de átkerülsz majd az őrzőbe, ahol még rendszeresen mérik az életfontos paramétereket, lesz rajtad egy oxigénmaszk, és egy szakképzett nővér felügyeli a fájdalomcsillapítást.A hasadból valószínűleg drének lógnak majd ki, kötés lesz rajta, és szinte biztos, hogy hólyagkatétered lesz. Nyugi, semmit nem viszel haza, ezeket mind szépen fokozatosan eltávolítják majd, de most segítenek.

 

Az osztályra vissza:

Mikor már minden értéked stabil és a fájdalom is jól kontrollálható, visszakerülsz a „sima” osztályra. A műtét típusától függ, hogy mikor, de lassan elkezdhetsz kortyolni folyadékot, később ehetsz is pár falatot, szigorúan az előírt diétás szabályok szerint. Ne felejtsd, az egész hasadat megbolygatták, idő kell a beleknek, hogy magukhoz térjenek. Jön majd gyógytornász, lehet, hogy pszichológus, és persze a kezelőorvosod is elmondja majd a műtét menetét.

 

Lehet az altatásnak szövődménye?

Lehet. Minden orvosi beavatkozásnak lehetnek mellékhatásai és szövődményei, még akkor is, ha mindent elkövetnek , hogy ne legyen. A leggyakoribb mellékhatások: rossz közérzet, szédülés, hányinger, aluszékonyság, fejfájás, ezek rövid idő alatt maguktól is megszűnnek.

Az altatás leggyakoribb szövődménye a torokfájdalom (a lélegeztető cső miatt) illetve fogsérülés (ez pedig a lélegeztető cső behelyezésekor alakulhat ki). Ritkán előfordulhat vérnyomásingadozás, szívritmuszavar, szívelégtelenség, allergiás reakció gyógyszerekre, műtét utáni légzési nehézség, ezekre az altatóorvos előre figyelmeztetni fog, ha a műtét jellege vagy az alapbetegségeid miatt fokozott kockázatnak vagy kitéve.

Sugárterápia / Kiújuláskor

 

SUGÁRKEZELÉS=RADIOTERÁPIA

A sugárkezelés a daganatos elváltozás egyfajta kezelési lehetőségét jelenti, amely leggyakrabban röntgensugarakat, olykor radioaktív forrásokat használ. Az itt használt röntgensugarak erősebbek, mint a hagyományos diagnosztikai célú röntgensugarak. A sugárkezelés tehát a rák gyógyítását szolgálja, gátolja a daganat növekedését, hatására a korábbi fájdalom enyhül.

 

Sugárkezelés fajtái:

  • Külső sugárkezelés (EBRT—External Beam Radiation Therapy)
  • Belső sugárkezelés, közel terápia = Brachyterápia ( HDR-AL- High Dose Rate)

 

Sugárkezelés alkalmazása:

- Definitív sugárkezelés: az alapkezelés a sugárterápia, inoperábilis (nem műthető) állapot esetén. Abban az esetben, mikor a betegség kiterjedése nem tesz lehetővé műtétet, definitív sugárkezelés (a betegség teljes gyógyítását célzó beavatkozás, gyakran kombinálva szisztémás kezelésekkel): a kezelés célja a teljes tumormentesség elérése külső sugárkezelés és közel terápia kombinációjában.

- Posztoperatív sugárkezelés: a műtétet követő sugárterápia, általában nyirokcsomó áttét miatt indokolt. Műtétet követően adott sugárkezelés (adjuváns kezelés): ebben az esetben a daganat műtéti eltávolítását követően a sugárkezelés célja az, hogy ne keletkezzenek a kismedencében, illetve a hüvelycsonkon lokális kiújulások, döntően megelőző kezelésről van szó. Adható külső sugárkezelés (EBRT) vagy közel terápia (HDR-AL brachyterápia) formájában.

- Palliatív célú: a helyi vagy a metasztatikus (áttétek) tünetek enyhítésére használják. tüneti sugárkezelés (palliatív sugárterápia): előrehaladott betegségek esetén, mikor nem várható a betegség teljes gyógyulása és a betegnek panaszai vannak (fájdalmat okozó áttétek, vérzést okozó tumor) alacsonyabb dózisban, rövidebb kezeléseket alkalmaznak tünetcsökkentés, életminőség javítás céljából.

- Salvage: a korábban gyógyító kezelésen átesett betegnek kiújulása van és ezt a kiújulást újra kezelik.

Kemoterápia / Kiújuláskor

Kemoterápiás szereknek nevezzük azokat a gyógyszereket, melyek hatásmechanizmusuk során károsítják a szervezet osztódó sejtjeit. Ezek a gyógyszerek ugyan minden sejtünkre hatnak, azonban lényegesen kisebb fokban károsítják a normál sejteket, mint a daganatosokat, amelyekkel szemben harcolnak. A kezelés során elpusztul az összes éppen osztódó sejt, azonban a kezelés utáni időszakban az egészséges sejtek az eredeti, normális mennyiségre szaporodnak, míg a daganatsejtekből kevesebb lesz és számuk lassabban emelkedik a kiindulási értékhez képest.

A kezelés célja a daganatos beteg teljes gyógyulása, a daganatmentes időszak elérése, vagy ennek elmaradása esetén a daganat növekedésének lassítása, leállítása. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy olykor csak a tünetek enyhítésére van lehetőségünk.

Kemoterápia csak a daganat szövettani típusának tisztázását követően, szakbizottsági döntésnek megfelelően adható, hiszen minden kezelést szerv-és szövetspecifikusan választanak ki az orvosok. A kezelési tervet az onkológus állítja fel, ez mindig az adott esettől és a kezelések hatékonyságától függ. A kemoterápiát minden alkalommal a páciensre dozírozzák (adagolják) testfelszín vagy speciális logaritmus alapján.

A kemoterápiának bizony vannak mellékhatásai. Mint minden gyógyszerkészítményre, a kemoterápiára is lehet allergiás a páciens. Sajnos a tenyérviszketéstől, a kipirosodástól a nehézlégzésen, a szívdobogásérzésen, a deréktáji fájdalmon át, a súlyos anafilaxiás reakciókig bármi előfordulhat, azonban szakképzett személyzet áll rendelkezésre, akik ezeket a reakciókat azonnal kezelni tudják.

Amennyiben a beteg rosszul tolerálja a kezelést, a panasz súlyosságától függően akár a kemoterápiás készítmény változtatására is sor kerülhet. A panaszok enyhítésére, kivédésére a kezelés előtt előkészítő gyógyszereket alkalmaznak, mely gondoskodik a gyomor védeleméről, illetve allergia elleni antihisztamint, szteroidot és hányinger csillapító gyógyszert is kap a beteg. Számítani kell arra is, hogy a páciens otthonában további mellékhatások várhatóak. A hányinger, a hányás, a hasmenés és a székrekedés gyakori panasz. Vannak készítmények, melyek alkalmazása a bőr, a haj és a köröm állapotát is érinti, mint a haj elvesztése, vagy a körmök elszíneződése, gombásodása. Nyálkahártya gyulladás, szájszárazság is jelentkezhet. A vérsejteket érintő mellékhatások fokozódnak a felvett kemoterápiák számával, így csökkent fehérvérsejt, vörösvérsejt és vérlemezke számot mutatnak a laborvizsgálatok eredményei. A kemoterápia és a daganat maga is fokozza a trombózis készséget, így az orvosok vérhígító készítményt alkalmaznak ennek megelőzésére.

Szívizom károsodás a kardiotoxikus készítmények esetében várható, így szívultrahang vizsgálattal figyelemmel kísérjük a szív pumpafunkcióját, hiszen csak adott határérték felett adhatóak ezek a készítmények. Vannak olyan gyógyszerek, melyek a perifériás idegeket bántják, így talp-és ujjbegyek zsibbadását okozzák. Máj- és vesefunkciós eltérések abból adódhatnak, hogy a kemoterápiás hatóanyagok vagy a májon vagy a vesén keresztül választódnak ki.

 

A kemoterápia menete

Minden kezeléssorozat egy megbeszéléssel indul, ahol az orvos és a beteg meghatározzák a célt és megtervezik a kezeléseket. Megbeszélik, hogy milyen mellékhatások várhatók, és minden felmerülő kérdésre választ adnak. Szó esik arról is, hogy a táplálkozáson keresztül a hogyan védjük ki a panaszokat és mivel segíthető még a gyógyulás. Ilyenkor felírják az előkészítő gyógyszereket is és megbeszélik az adagolásukat. A kezelésekre reggel kell érkezni, mert a gyógyszer vénás infúziós beadása órákat vehet igénybe, de a jó hír, hogy még aznap haza is mehetnek a betegek. Az első kezeléskor beleegyező nyilatkozatot kell a páciensnek aláírnia, esetenként a szívultrahang eredmény is szükséges. Minden kezelés előtt friss laborvizsgálatot végeznek, mely tartalmazza a vérképet, máj- és vesefunkciós paramétereket, ionokat, vizeletvizsgálatot. Amennyiben ezek megfelelnek a kezeléshez, súlymérést követően kiszámolják a kemoterápia dózisát. A betegnek ilyenkor lehetősége van arra, hogy megbeszélje a panaszait orvosával és megoldást keresnek rá. Ezek után a kezelési lappal a kemoterápiás kezelőbe irányítják a beteget, ahol a gyógyszertárból megrendelt gyógyszer megérkezését követően a nővér beköti az előírt készítményt, amennyiben a beteg vitális paraméterei rendben vannak. A kezelő helyiségek jól felszereltek a beteg ellátására és kényelméhez igazodva.

Amennyiben zavartalanul lefolyt a kezelés, a beteg kézhez kapja az ambuláns lapját, a beutalót, a receptjeit és otthonába távozhat. Kezelést követően 1 héttel vérkép laborvizsgálat szükséges, annak ellenőrzésére, hogy a kemoterápia milyen mértékben károsította a csontvelőt, és amennyiben szükséges, lehetőség van a csontvelő támogatására.

Kóros értékek: fehérvérsejtszám 2,0 G/l alatt; abszolút neutrofil szám 1,5 G/l alatt; hemoglobin 9,0 g/dl alatt; vérlemezke 100 G/l alatt. A mellékhatások a kezelést követő másod-harmadnap jelentkeznek változó intenzitással. A páciensek a megbeszélteknek megfelelően járnak el a mellékhatások megjelenésekor, de olykor előfordul, hogy orvosi segítségre van szükségük ezek megoldására, ilyenkor az egészségügyi személyzet a betegek rendelkezésére áll a megadott elérhetőségeken.

A kezelések hatékonyságát képalkotó vizsgálattal, bizonyos tumorok esetén tumormarkerrel követik. Amennyiben rezisztencia alakul ki egy készítménnyel szemben, terápiaváltásra kényszerülnek, ezzel kapcsolatban az orvos kimerítő tájékoztatást fog adni betegének.
 

Kemoterápiás kezelésfajták

Neoadjuváns kemoterápia: a rosszindulatú daganat felismerését követően kemoterápiát választunk első kezelési módnak, ha a műtét azonnal nem kivitelezhető. A kemoterápia hatását képalkotó vizsgálatokkal ellenőrizzük, és az eredmények alapján döntünk a műtétről, melyet további kemoterápia követ.

Adjuváns kemoterápia: a daganatos betegségben a műtétet követő kezelés, amikor az operációt követően kezelést javasolunk, hogy a kiújulás esélyét csökkentsük.indig fix alkalom, a kezelés elején tudjuk, mikor lesz vége.

Elsővonalbeli kemoterápia: a daganat felfedezésekor, vagy műtétet követően visszamaradt daganat esetén az elsőként választandó, leggyakrabban használt kemoterápiás szerekre vonatkozik. Ha rezisztencia alakul ki a gyógyszer ellen akkor hatóanyagot kell váltanunk.

Többedvonalbeli kezelés: rezisztencia miatt gyógyszerváltást követően adott gyógyszer, mely tumormentességig vagy rezisztenciáig, a daganatos betegség rosszabbodásáig adható.

 

PARÓKA/KENDŐ:

 

Paróka:

A parókát/kendőt bizonyos kezelések mellé felírják receptre, így kedvezményesebb áron lehet hozzájutni. A receptet már az első kezelés alkalmával megkapják a betegek és maguk választanak üzletet és parókát. A kedvezmény mértéke üzletenként eltérő lehet. Érdemes az első kezelést követően parókákat próbálni, mert általában az első kezelést követő 10-14. napon szinte a teljes hajkoronát elveszti a páciens. A parókát értékesítő üzletekben nagyon tapintatosak és segítőkészek az alkalmazottak. Érdemes több fazont is próbálni, hogy kialakuljon, melyik a legkomfortosabb viselet számunkra. Azzal is számolni kell, hogy a paróka próbálásakor még megvan a hajunk, viszont amikor már viseljük magát a parókát, nem lesz olyan hajtömeg alatta. A paróka alá - hogy ne irritálja a fejbőrt - lehet nylon harisnya anyagból készült kis sapkát venni.

Van igazi hajból készült és műhajból készült paróka. A műhajból készült paróka ápolása nagy odafigyelést igényel: extrém hőhatásnak nem szabad kitenni, hajszárítóval és hajvasalóval általában nem formálható, azonban speciális készítményekkel mosható. A paróka fazonját megtartja mindenféle formázás nélkül is a mosást követően. A valódi hajból készült paróka ápolása nagyon hasonlít a saját hajunk ápolásához.

 

Kendő:

A paróka mellett/helyett lehetőség van kendő viselésére is. Ebből is többféle megoldás létezik. Vannak előre gyártott kendők, amiket csak mint egy “sapka” kell felvenni és esetleg hátul a tarkónál megkötni. Általában puha pamut anyagból, esetleg öko-pamutból készülnek, hogy a kopasz fejbőrön kényelmes viseletet adjanak. Nagyon komfortos viselet, akár többféle szín és fazon is beszerezhető, így változatosabbá tehető az öltözködésünk. Az előre megvarrt kendők mellett nagyon praktikus a normál női kendők/sálak viselése is. Ezek általában téglalap alakú, hosszú kendők, amikkel megfelelő kötési technikával olyan végeredményt érhetünk el, mint egy előre megvarrt kendővel. Ezek lehetnek pamutból vagy selyemből, esetleg keverék anyagból készült vékony sálak is. Nagyon komfortos a viselésük.

 

Turbán:

A kendők mellett lehet a paróka árusító üzletekben un.turbánokat is vásárolni. Ezek általában - évszaknak megfelelően - vastagabb vagy vékonyabb pamutból készült kis “sapkák” némi rafinériával megvarrva. Nagyon egyszerű a viselésük, mert tényleg csak mint egy sapkát kell felvennünk.

 

Mi szól mellette és ellene?

 

Paróka

Mellette:

  • egy jól megválasztott fazon esetében kívülálló számára szinte észrevehetetlen, úgy tudjuk viselni, mint a saját hajunkat

  • nem igényel napi fazon beállítást

  • könnyű kezelés

  • bizonyos munkakörökben vagy ha nem szeretnénk a környezetünk tudomására juttatni betegségünket egy optimális megoldás

  • szinte mindenféle tevékenység végezhető vele, akár sportolás is

  • recepttel támogatott a vásárlása

 

Ellene:

  • melegebb viselet

  • nehéz az eredeti hajszínünkhöz és formánkhoz nagyon hasonlót találni

  • speciális eszközöket igényel az ápolása

  • megosztóbb a viselése

  • nem mindenki tudja elviselni a fejbőrén a parókát

  • “idegen érzés” a tükörbe nézve

 

Kendő

Mellette:

  • nagyon komfortos viselet

  • többféle kendővel változatosabbá tehetjük az öltözködésünket

  • nem meleg a nyári napokban sem

  • olcsóbban beszerezhető

  • a kezelések befejeztével is tovább hordható sálként/női kendőként, mint a sziluettünk része

  • szépen kiemeli az arc vonásait

  • mindenféle tevékenység végezhető benne

  • nem igényel kifejezett ápolást, mosható, gyorsan szárad

  • könnyen variálható

 

Ellene:

  • egyértelműsíti a betegségünket

  • támogatás nem kérhető rá

  • picivel több időt igényel a felkötése (kivéve, ha előre varrt kendőről van szó)

  • a fület eltakarja, ami zavaró lehet

 

Fontos:

Védeni kell a napsugárzástól a bőrt, mert a citosztatikumok fényérzékenyek és hamarabb bomlanak le fény hatására a szervezetünkben.

 

Merjünk élni a másodvélemény lehetőségével!

Másodvélemény: másik orvos véleményének, ajánlásának kikérése a diagnózissal vagy kezelésekkel kapcsolatban, abból a célból, hogy a kapott információk jobban szolgálják a gyógyulás útját, könnyebben döntsünk bizonyos kérdésekben, megbizonyosodjunk a kezelések felvételéről. A másodvélemény kikérése nem feltétlenül jelent orvosváltást!

Mályvavirág Szakmai Bizottság: https://malyvavirag.hu/szakmai-bizottsag

Fenntartó terápia

 

A fenntartó terápia olyan daganatellenes kezelés, amelynek célja, hogy folyamatos alkalmazásával megakadályozza a primer daganat kiújulását vagy lelassítsa a daganat növekedését. A fenntartó kezelést a betegség progressziójáig, vagy elfogadhatatlan mértékű mellékhatások megjelenéséig alkalmazzuk. A nőgyógyászati daganatok esetében több fajta fenntartó kezelés is létezik, ilyen pl. érképződést gátló, a PARP-gátló kezelések vagy az immunterápia. A fenntartó kezelések nem minden nőgyógyászati daganatos betegségben érhetőek el, s adott betegségen belül is vannak olyan előre meghatározott betegcsoportok, akik számára ez a kezelés előnyt jelenthet, mint pl. a BRCA mutációt hordozó, bizonyos szövettani típussal rendelkező petefészekrákos nők esetében a PARP-gátlók alkalmazása. Kiszerelési formájukat tekintve is különbözőek lehetnek, van amelyiket infúzióban adják be, de van olyan is, amelyiket szájon át alkalmaznak (kapszula/tabletta). Ezen kezelések alkalmazása szigorú feltételekhez és gyakori ellenőrzésekhez kötött. Az onkoteam ítéli meg, hogy kinél alkalmazhatóak ezek a kezelések és a beteg a kezelő orvossal közösen nyújtja be az engedélyeket az illetékes hatóságnak/hatóságoknak ( NEAK, OGYÉI).
 

  1. Érújdonképződés gátlás petefészek és méhnyakrák esetén

VEGF gátló

A rákos sejt a működéséhez szükséges tápanyagokat kezdetben a környezetéből veszi fel. A tumor növekedése során a tumort alkotó rákos sejtek egy idő után már nem lesznek képesek elegendő tápanyagot felvenni a környezetükből. Ekkor olyan jeleket kezdenek kibocsátani magukból, amik arra késztetik a szervezetet, hogy ereket növesszen a tumor köré és kezdje táplálni azt. Az egyik ilyen anyag, amit jelként bocsát ki a tumor, a VEGF (vaszkuláris endotheliális növekedési faktor). A VEGF az egészséges szervezetben is jelen van, ez segít szabályozni az erek növekedését fejlődésünk során. Ebben az esetben kórosan sok VEGF szabadul fel, és a tumor körül szabálytalan, kusza érhálózat alakul ki. Ez felborítja a tumor sejtek körüli ozmotikus nyomás-viszonyokat is. Emiatt a gyógyszermolekulák is nehezebben tudnak kilépni a tumor körüli erekből és kifejteni hatásukat a rákos sejtekre.

Vannak olyan biológiai terápiák, melyeknek célja, hogy a szervezetben keringő VEGF molekulákat megkössék. Ezzel megszüntetik a jelet, amit a tumor bocsát ki magából. Ennek hatására a tumort behálózó erek növekedése megszűnik, a már kialakult erek visszafejlődnek, rendezetté válnak, így a tumor tápanyagellátása megszűnik, a tumorsejtek nem osztódnak tovább, tápanyag híján elpusztulnak. Helyreáll a tumor körüli ozmotikus nyomás is, így ezek után már más rák elleni gyógyszerek is könnyebben elérik a rákos sejteket és hatékonyabban tudják kifejteni a hatásukat a tumorra.

A VEGF gátlók biológiai terápiák, fehérje természetű gyógyszerek, használatukhoz nincs szükség genetikai vizsgálatokra. BRCA mutációtól függetlenül alkalmazhatóak, többféle daganattípusban használhatóak, például vastagbéldaganat, nem kissejtes tüdődaganat, emlődaganat, hám eredetű petefészekdaganat, méhnyakrák.

Hatékonyabb a terápia, ha biztosítjuk az érújdonképződés gátlását (azaz gátoljuk a tumor körüli erek növekedését) és eközben más tumor elleni terápiával (kemoterápia, célzott terápiák) igyekszünk megakadályozni a tumor sejtek osztódását, ill. elpusztítjuk azokat. Ezért általában ezeket a terápiákat a nagyobb siker érdekében kombinálva használják.

Ezek a gyógyszerek Magyarországon is elérhetőek, de sajnos nem a legolcsóbb terápiák közé tartoznak jelenleg. A finanszírozásukat a NEAK (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő) egyedi méltányosság keretein belül biztosítja, a méltányosságra vonatkozó kérelmet az onkológus indíthatja el az onkoteam javaslata alapján. A kérelem benyújtása után a NEAK-nak 60 nap áll rendelkezésére a benyújtott kérelmek elbírálására. Pozitív válasz esetén ezek után kezdődhet el a terápia.

A VEGF gátló gyógyszer egy oldat, amit infúzióban hígítva adnak be intravénásan, 2 vagy 3 hetente az onkológiai kúraszerű ellátás keretében. Az infúzió önmagában vagy más kemoterápiás szerekkel együtt adva is alkalmazható, a kezelés időtartamát protokollok szabályozzák.

A VEGF gátló gyógyszernek lehetnek mellékhatásai, okozhat magas vérnyomást, elősegítheti sipolyok kialakulását a bélrendszerben, vagy a hüvely és a bél között, megváltoztathatja a véralvadási rendszer működését, így vérrögképződésre hajlamosíthat. A kezelőorvosodat minden furcsa tünetről tájékoztatnod kell, bármilyen onkológiai kezelésben is van részed!

Az engedélyezési „csomagot” az onkológusod állítja össze, és neked is alá kell írni. Az engedélyt 3 majd 6 hónapos ciklusokra adják meg. A gyógyszerár-támogatási kérelmen mindig szerepeljen a telefonszámod és az e-mail címed. A kérelemről a NEAK ügyfélszolgálat telefonon ad tájékoztatást (kedd és csütörtök 9-15 óra között, 06-1-298-2438).

Gyógyszer-finanszírozás formái Magyarországon:

  • Járóbeteg gyógyszerellátás
  • Egyedi méltányosság
  • Fekvőbeteg intézmény:
  • HBCS finanszírozása
  • Extrafinanszírozása
  • Különkeretes gyógyszerek (hepatitis, vérzékenység)
  • Tételes gyógyszerek (a NEAK természetben biztosítja)

 

Egyedi méltányosság kérhető

Magyarországon forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező, de nem támogatott, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek, gyógyszerek árához.

Magyarországon forgalomba hozatali engedéllyel NEM rendelkező, de az OGYÉI véleménye/engedélye alapján rendelhető készítmények árához (egyedi import).

Indikáción túl (off-label) rendelt gyógyszerek árához.

A MEGÁLLAPÍTOTT TÁMOGATÁS ÖSSZEGÉVEL KEVESEBB TÉRÍTÉSI DÍJAT KELL A BETEGNEK FIZETNI, és utólag a támogatás összegét a forgalmazó/gyógyszertár és a NEAK elszámolja.

 

Egyedi méltányosság – dokumentáció

A kérelmet a kezelőorvos adja be

Célszerű az írásbeli kérelemhez már a benyújtásával egyidejűleg csatolni valamennyi kötelező mellékletet és megadni a megfelelő adatokat, mert azok nélkül nem lehet a kérelmet elbírálni.

A kérelmet írásban a meghatározott mellékletekkel együtt kell benyújtani a NEAK-nak címezve (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő Ártámogatási Főosztály 1139 Budapest, Váci út 73/A., Postacím: 1565 Budapest).

A kérelem elektronikus kapcsolattartás keretében (a magyarorszag.hu kormányzati portál ügyfélkapu funkciójának kialakításáig) a meltanyossag [at] neak.gov.hu email címen nyújtható be. A kérelem elektronikus benyújtása esetén is csatolni kell valamennyi szükséges mellékletet.

  • Betegkérelem-beteg aláírásával
  • a beteg neve, lakcíme és TAJ száma;
  • gyógyszer kiadására a beteg által megjelölt gyógyszertár megnevezése; (célszerű ilyen támogatású gyógyszerek forgalmazásában gyakorlott patikát választani)
  • az igényelt gyógyszerkészítmény neve;
  • tartalmazhatja a beteg elérhetőségét (telefonszám, e-mail cím)
  • Szakorvosi igénylőlap
  • beteg személyes adatai, TAJ száma;
  • igényelt gyógyszer neve, hatáserőssége, kiszerelése;
  • igényelt gyógyszer dózisa (szükség esetén testsúly, ill. testfelület megjelölése);
  • támogatás időtartama;
  • diagnózis (BNO kód);
  • igénylő orvos neve, orvosi pecsétszáma, szakvizsgájának megnevezése, elérhetősége (munkahelyének megnevezése, címe, telefonszáma, esetleg e-mail címe).
  • Kórtörténeti összefoglaló
  • melyben a szakorvos igazolja, hogy a biztosított kizárólag az igényelt készítménnyel kezelhető hatékonyan (3 hónapnál nem régebbi);
  • ismételt méltányossági kérelem esetén az adott terápia hatására bekövetkezett állapotváltozás leírása.
  • Leletek másolata
  • a diagnózis, ill. a kérelem szerinti terápia vagy terápiaváltás szükségessége igazolása céljából (a beteg aktuális státuszának igazolásán túl a támogatás hosszabbítása esetén az összehasonlítást is segíti);
  • ismételt méltányossági kérelem esetén csak a megelőző kérelem benyújtása óta eltelt időszakban bekövetkezett állapot-változást dokumentáló leletek másolata szükséges.
  • Vény
  • a kért támogatási időszakra szóló, de vényenként 30 napi vagy 1 ciklusnyi terápiás mennyiséget tartalmazhat
  • Szabályszerűen (BNO!)
  • Egyedi jogcímen
  • Ha indikáción túli, akkor „off label” megjelölés és helyettesíthetőség megtiltása!

Elbírálás:

  • A kérelem beérkezését követő naptól számított 60 napon belül.
  • Indikáción túli gyógyszerrendelés egyszerűsített eljárási esetében 12 napon belül.
  • Életet veszélyeztető sürgős esetben soron kívül, azonban a szükséges dokumentumokat a beteg vagy képviselője utólag köteles csatolni.
  • A megállapított méltányossági ártámogatás korlátozott időtartamra, első alkalommal legfeljebb egy évre állapítható meg.

 

       II. Immunterápia

 

Immunterápia során a szervezet immunrendszerét (saját védekező rendszerét) serkentjük a rák leküzdése céljából.

Aktív immunterápia során a beteget a saját daganatából készített vakcinával oltják be, így megtanítják az immunrendszert a rákos sejtek felismerésére. Passzív immunterápiában kívülről juttatunk be olyan anyagokat, amik támogatják a védekezőképességet, a hagyományos kezelések kiegészítéseként.

PD-L1 gátlás (programozott sejthalál-receptor gátlás),

A daganatos sejtekre jellemző a korlátlan szaporodási képesség. Ezen tulajdonság kiküszöbölésére szolgál a PD-L1 gátlás. Kötődik a programozott sejthalál-1 receptorhoz és blokkolja annak a kölcsönhatását a PD-L1 és Pd-L2-vel. A fenti szerek serkentik a T-sejtes daganatellenes válaszreakciókat a PD-L1 és PD-L2 ligandhoz ( kötött atomcsoport) kötődő PD-1 blokádján keresztül. A kezelést az onkológus által benyújtott engedély megadását követően kaphatja meg az arra jogosult méhnyakrákos beteg. A kezelés infúzió formájában kéthetente történik testtömeg kilogrammra dozírozva. Ennél a kezelésnél mellékhatásként tüdőgyulladás, bélgyulladás, májgyulladás, veseműködési zavar, pajzsmirigy alul- vagy túlműködés, bőrkiütés, szívizomgyulladás vagy fáradtság alakulhat ki.

Az engedélyezési „csomagot” az onkológusod állítja össze, és Neked is alá kell írni. Az engedélyt 3 majd 6 hónapos ciklusokra adják meg. A gyógyszerár-támogatási kérelmen mindig szerepeljen a telefonszámod és az e-mail címed. A kérelemről a NEAK ügyfélszolgálat telefonon ad tájékoztatást (kedd és csütörtök 9-15 óra között, 06-1-298-2438).

 

Gyógyszer-finanszírozás formái Magyarországon:

  • Járóbeteg gyógyszerellátás
  • Egyedi méltányosság
  • Fekvőbeteg intézmény:
  • HBCS finanszírozása
  • Extrafinanszírozása
  • Különkeretes gyógyszerek (hepatitis, vérzékenység)
  • Tételes gyógyszerek (a NEAK természetben biztosítja)

 

Egyedi méltányosság kérhető

Magyarországon forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező, de nem támogatott, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek, gyógyszerek árához.

Magyarországon forgalomba hozatali engedéllyel NEM rendelkező, de az OGYÉI véleménye/engedélye alapján rendelhető készítmények árához (egyedi import).

Indikáción túl (off-label) rendelt gyógyszerek árához.

 

A MEGÁLLAPÍTOTT TÁMOGATÁS ÖSSZEGÉVEL KEVESEBB TÉRÍTÉSI DÍJAT KELL A BETEGNEK FIZETNI, és utólag a támogatás összegét a forgalmazó/gyógyszertár és a NEAK elszámolja.

 

Egyedi méltányosság – dokumentáció

A kérelmet a kezelőorvos adja be

Célszerű az írásbeli kérelemhez már a benyújtásával egyidejűleg csatolni valamennyi kötelező mellékletet és megadni a megfelelő adatokat, mert azok nélkül nem lehet a kérelmet elbírálni.

A kérelmet írásban a meghatározott mellékletekkel együtt kell benyújtani a NEAK-nak címezve (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő Ártámogatási Főosztály 1139 Budapest, Váci út 73/A., Postacím: 1565 Budapest).

A kérelem elektronikus kapcsolattartás keretében (a magyarorszag.hu kormányzati portál ügyfélkapu funkciójának kialakításáig) a meltanyossag [at] neak.gov.hu email címen nyújtható be. A kérelem elektronikus benyújtása esetén is csatolni kell valamennyi szükséges mellékletet.

  • Betegkérelem-beteg aláírásával
  • a beteg neve, lakcíme és TAJ száma;
  • gyógyszer kiadására a beteg által megjelölt gyógyszertár megnevezése; (célszerű ilyen támogatású gyógyszerek forgalmazásában gyakorlott patikát választani)
  • az igényelt gyógyszerkészítmény neve;
  • tartalmazhatja a beteg elérhetőségét (telefonszám, e-mail cím)
  • Szakorvosi igénylőlap
  • beteg személyes adatai, TAJ száma;
  • igényelt gyógyszer neve, hatáserőssége, kiszerelése;
  • igényelt gyógyszer dózisa (szükség esetén testsúly ill. testfelület megjelölése);
  • támogatás időtartama;
  • diagnózis (BNO kód);
  • igénylő orvos neve, orvosi pecsétszáma, szakvizsgájának megnevezése, elérhetősége (munkahelyének megnevezése, címe, telefonszáma, esetleg e-mail címe).
  • Kórtörténeti összefoglaló
  • melyben a szakorvos igazolja, hogy a biztosított kizárólag az igényelt készítménnyel kezelhető hatékonyan (3 hónapnál nem régebbi);
  • ismételt méltányossági kérelem esetén az adott terápia hatására bekövetkezett állapotváltozás leírása.
  • Leletek másolata
  • a diagnózis, ill. a kérelem szerinti terápia vagy terápiaváltás szükségessége igazolása céljából (a beteg aktuális státuszának igazolásán túl a támogatás hosszabbítása esetén az összehasonlítást is segíti);
  • ismételt méltányossági kérelem esetén csak a megelőző kérelem benyújtása óta eltelt időszakban bekövetkezett állapot-változást dokumentáló leletek másolata szükséges.
  • Vény
  • a kért támogatási időszakra szóló, de vényenként 30 napi vagy 1 ciklusnyi terápiás mennyiséget tartalmazhat
  • Szabályszerűen (BNO!)
  • Egyedi jogcímen
  • Ha indikáción túli, akkor „off label” megjelölés és helyettesíthetőség megtiltása!

Elbírálás:

  • A kérelem beérkezését követő naptól számított 60 napon belül.
  • Indikáción túli gyógyszerrendelés egyszerűsített eljárási esetében 12 napon belül.
  • Életet veszélyeztető sürgős esetben soron kívül, azonban a szükséges dokumentumokat a beteg vagy képviselője utólag köteles csatolni.
  • A megállapított méltányossági ártámogatás korlátozott időtartamra, első alkalommal legfeljebb egy évre állapítható meg.

Klinikai vizsgálat

Az orvostudományban egyre nagyobb szerep jut a klinikai vizsgálatoknak. A tudomány és a technika fejlődése lehetőséget teremt számos gyógyszer és orvostechnikai eszköz kifejlesztésére, de sajnos vannak még olyan betegségek, amelyek terápiája megoldatlan. A klinikai kutatások célja, hogy új terápiás lehetőségeket teremtsenek, vagy már ismert gyógyszer indikációját bővítsék.

A klinikai vizsgálat nem emberkísérlet! Egy hatóanyag embereken történő kipróbálásáig hosszú úton megy keresztül, mint a laboratóriumi vizsgálatok, az állatkísérletek. Olyan hatóanyagok kerülnek emberi alkalmazásra, melyek biztonságossága és hatékonysága előzetes vizsgálatok során igazolódott.

A klinikai vizsgálatokat szigorú etikai, törvényi és szakmai szabályozás (Helsinki nyilatkozat, GCP, hazai rendeletek) alapján végzik. Bizonyíték kell, hogy a hatóanyag hatásos és nem ártalmas.

 

Klinikai vizsgálatok humán fázisai:
I. fázis: Első alkalommal próbálják ki emberen az új hatóanyagot. Egészséges önkéntesek vesznek részt / kivéve onkológiai készítmények esetén. Hatóanyag-eloszlás vizsgálata, dózis meghatározása, a felszívódás és a kiürülés megfigyelése történik. Mellékhatások, biztonságosság felderítése.
II. fázis: arra szolgál, hogy eldöntsék, a hatóanyag alkalmas-e gyógyításra. Kis létszámú csoporton végzik a vizsgálatot. Biztonság, tolerálhatóság, terápiás hatás, optimális adag meghatározása történik ebben a fázisban.
III. fázis: a II. fázis megerősítése nagyszámú beteganyagon, így a legtöbb beteg ebbe a fázisba kapcsolódik be. Biztonságosság, hatásosság, mellékhatások, más készítményekkel való összehasonlítás történik ebben a lépésben. 2 évig figyelni kell a készítményt a bevezetést követően.
IV. fázis: a forgalomba került készítményt vizsgálja, hosszú távú hatásosságát és biztonságosságát, költséghatékonyságát és ritka mellékhatásait.

 

A klinikai vizsgálatokat magáncégek/gyógyszercégek szponzorálják. Hitelességre törekszenek, így minden vizsgálóhelyen ugyanazon feltételeknek kell teljesülniük. Minden szigorúan szabályozott. A vizsgálati helyek protokollok alapján dolgoznak. A vizsgálatok hosszú évekig tartanak és rengeteg költséggel járnak. Ha nem válik be, akár csődbe is mehet a gyógyszercég.

 

Ki vehet részt egy klinikai vizsgálatban?

Olyan cselekvőképes személyek, akik előzetesen megfelelő tájékoztatást kaptak, megértették a vizsgálatról kapott információkat és önként, befolyásolás mentesen, szabadon döntöttek a részvételről. A résztvevők bármikor indoklás nélkül kiléphetnek a vizsgálatból, amelyekbe korábban beleegyeztek. Személyes adatok semmilyen módon nem kerülnek nyilvánosságra. Szigorú bevonási és kizárási kritériumoknak kell megfelelnie a bevont személynek. Beteg bevonásakor döntő tényező a kórelőzmény, az aktuális állapota és laboratóriumi paraméterei. A beteg nem kérheti (“én akarom”) és a háziorvos sem javasolhatja (hiszen nem mindenhol elérhető).

Ha a szponzor/magáncég/gyógyszercég által a teljes statisztikai értékelése megtörtént a kutatásnak és közölte az eredményeket a vizsgáló orvossal, személyes tájékoztatást kaphat a vizsgálatban résztvevő. Klinikai vizsgálatok eredményeit tudományos előadásokon és orvosi szakirodalomban is megjelentetik.

A klinikai vizsgálattal a beteg új, akár sikeresebb kezelési lehetőséget kaphat.

Az innováció erőforrás- és költségigényes, egy gyógyszer kifejlesztése kb. 10.000 vegyületből történik, alig néhány 100 jut el laboratóriumi vizsgálatig, még kevesebb az állatkísérletig, és pár hatóanyag jut el a humán fázisig. 12 év: 4 év preklinikai és 8 év humán vizsgálat. A gyógyszerjelölt a forgalomba hozatali engedély birtokában gyógyszerként kerülhet forgalomba.

 

Placebo – hogy valósul meg az onkológiai vizsgálatokban?

Onkológiában nincs placebo! Hátrány nem érheti a beteget! Olyan kórképekben lehetséges, amelyben hatóanyag nélküli kezelés alatt a betegség nagyfokú romlását nem eredményezi. Az onkológiai klinikai vizsgálatokban a betegek a vizsgálati karon a vizsgálni kívánt hatóanyagot kapják meg önmagában vagy a korábbi hagyományos terápiákkal kiegészítve, a kontroll karon pedig általában a korábbi hagyományos kezelést. A vizsgálatban ennek a két terápiás lehetőségnek az eredményességét hasonlítják össze. Egyes esetekben előre meghatározott kritériumok alapján, amennyiben a vizsgált hatóanyaggal kiemelkedő eredményt igazoltak, a kontroll karon lévő betegek a daganat rosszabbodását/kiújulását követően megkaphatják a vizsgálati készítményt. Ezt a lehetőséget nevezzük cross overnek.

 

Vizsgálat típusai:

Nyílt vizsgálat: nyilvános a hatóanyag. A beteg és az orvos is tudja, hogy a beteg a vizsgálati vagy a kontroll karon van-e.

Vak vizsgálat: a beteg vagy a beteg és az orvos számára is titkolt a hatóanyag. Sem a beteg, sem az orvos nem tudja, hogy a vizsgálati vagy a kontroll karra került-e a beteg. A vizsgálat lezárásakor egyes esetekben nyitottá teszik a vizsgálatot.

Egykarú: aki bekerül a vizsgálatba, kapja a vizsgált hatóanyagot.

Több karú: több hatóanyag, vagy hatóanyag és placebo alkalmazása.

Cross over: ha a vizsgálat egyik karja olyan sikereket ér el, hogy más karokból is átdelegálják a betegeket.

Rehabilitáció

A rehabilitáció a diagnózis felállításától kezdődik. Sok esetben azt gondoljuk, hogy a rehabilitáció nem lényeges, de a rehabilitáció sokkal tágabb fogalom, mint hinnénk. Magába foglalja az életminőség megtartását, fejlesztését.

A rehabilitációról a diagnózis felállításától beszélünk. Sokkal nagyobb perspektívában kell gondolnunk rá, mert segítséget, támogatást ad már a betegút elejétől is. Kísér, felkészít, segít, lehetőségeket biztosít, regenerál, összeköt.

A rehabilitációt, a Mályvavirág Alapítványnál Gyógyulást Segítő Programnak hívjuk - röviden, GYSP - amely több elemet foglal magába.

Fizikai/testi rehabilitációról és lelki rehabilitációról is beszélhetünk.

 

A LÉLEK ÚTJA

 

A diagnózis sokktól, a kezeléseken való részvételeken át, a nőiesség megélésén, a félelmeken, a reményen és reményvesztésen, a hullámhegyeken és hullámvölgyeken keresztül, a kiújulástól való félelemig, vegyesen és egyénileg éljük meg a betegséget. Ráadásul a betegségben nem egyedül vagyunk, ott van a család, barátok, a környezet, akikhez/amihez tartozunk.

A félelemnek is több arca van, állandó lakóvá válik az életünknek, bár ez is egyéni, van, akinél erősebben, van, akinél kevésbé jelentkezik.

Fel kell dolgoznunk, ami velünk történik, és olykor egy mókuskerékbe csöppenünk, ahol a lelki generálja a fizikai gátat és a fizikai a lelkit. Ilyenkor meg kell akasztani ezt a kereket, és előfordul, hogy ehhez segítségre van szükségünk.

Egy pszichológus szakember segítsége, vagy valamilyen alternatív, kiegészítő segítség jól jöhet. Rengeteg ilyennel találkozhatunk, és mindenkinek meg kell találnia azt, amiben hinni tud, mert a hit mindig erősít és utat mutat.

A lélek segítésére készítettük el a Lelkemnek című foglalkoztató kiadványunkat. Kérd a téged kezelő intézményben, nőgyógyász onkológusodtól vagy igényeld meg nálunk ingyenesen: info [at] malyvavirag.hu

Dolgozunk pszichológusokkal is, akiket megtalálsz itt:
https://malyvavirag.hu/szakmai-bizottsag

„Ön meggyógyult! Menjen haza, és éljen úgy, mint előtte!” – hangzik el az orvostól. De egyetlen rákbeteg nő sem tud már úgy élni, mint a diagnózis előtt!

 

A fizikai funkciók megváltozása – „hármas funkcióakadály”/„hármas funkcióvesztés”

 

A műtét során idegek sérülnek meg vagy veszítik el funkcióikat. Ideálisabb esetben más ideg átveheti a sérült ideg feladatát. A fizikai diszfunkcióknak vannak rövid és hosszú távú következményei, mellékhatásai.

1. Székelés

A műtét során a végbélszakasznál történik funkcióvesztés, amely a kórházi napokban a széklet kinyomásában okoz gondot. Gyakorta szorulás, nehéz széklettávozás alakul ki. Az erőlködéstől gyakori az aranyér (külső, belső).

A sugárterápia alatt napi többszöri, lágy széklet távozhat; igen ritkán a sugárkezelés bélösszenövést, bélátlyukadást (perforációt), sipolyt okozhat, akár jó pár évvel a kezelést követően is.

Sok praktika, készítmény, eszköz segíthet ezen működés optimális kezelésében.

A gasztroenterológus, proktológus szakorvos felkészülten várja az érintetteket.

 

2. Vizeletürítés

A műtétet követően általában 4-6 napig állandó katétert helyeznek fel a hólyag tehermentesítése végett, hiszen az operáció alatt nagy terhelésnek van kitéve. Ezt követően az esetek nagy részében újra meg kell tanulni pisilni. A módszer a hasprés, melynek elsajátításához rengeteg türelem kell! Ameddig a tanulási folyamat tart, szuprapubikus katétert helyezhetnek fel (közvetlen a hólyagból csövet vezetnek ki, amely szabályozható, elzárható vagy megnyitható), vagy önkatétert írhatnak fel (a nő saját magának végzi el a katéterezést).

Gyakran elvész a vizelési inger, az órát figyelve kell a mosdóba járni.

Előfordul inkontinencia is a kezelések következtében, ilyen esetben urológus szakorvos felkeresése javasolt.

Van, aki hamar megtanulja, meg tudja tanulni a testét újra használni, de van, aki élete végéig önkatétert használ.

A pisilés újratanulásához is vannak segítő praktikák, és létezik gátizomtorna.

 

3. Szexuális élet

A harmadik kialakuló fizikai probléma a szexualitás. Korai daganatok esetében végeztt műtétek, kimetszések következtében lehet, hogy a hüvely megrövidül, ami optimális esetben 2 centimétert jelent, kevésbé optimális esetben többet. Ez rövidebb hüvelyt eredményez.

A sugárterápiának szövetzsugorító hatása van, ami a hüvely szűkülését, bizonyos esetekben a hüvely teljes vagy részleges összenövését eredményezheti. Megváltozik (csökken) a hüvely síkossága. Amennyiben a petefészkeket kivették vagy a sugárterápia során „kilőtték” azokat, akkor nincs hormontermelés. Ugyanakkor megjelenik a menopauza, aminek következtében a hüvely száraz lesz, ami fájdalmas szexuális együttlétet eredményez.

Hüvelyképző műtétek után is gyakori a képzett hüvely hegesedése, szűkülete. Ennek megelőzése érdekében fontos a hüvely rendszeres „használata”, megfelelő eszközökkel történő tágítása, valamint a megfelelő síkosság kialakítása.

Fontos információ, hogy létezik rehabilitációs célú síkosító, illetve több elemből álló tágító eszköz, amely segít a hüvely jó állapotának fenntartásában és a szexuális élet gyakorlásában, a kellemetlen hüvelyi szárazság megoldásában.

Tágító szettek: https://malyvavirag.hu/shop

Sokat segíthet a gátizomtorna, vagy a Kriston Intimtorna.

A nyirokcsomók eltávolításának következtében igen gyakori a nyiroködéma kialakulása. Már az I. stádiumú lymphoedema is odafigyelést, nyirokmasszázst igényel, a további stádiumok pedig speciális kezeléseket is.

A fizikai diszfunkciók kezeléséhez szakorvosok, gyógytornászok, dietetikusok, szexuálterapeuták állnak rendelkezésre, és a Mályvavirág Gyógyulást Segítő Programja is sokat segíthet.


 

Palliatív ellátás

A palliatív ellátás a terminális állapotú betegek tüneteinek enyhítésére irányuló támogató kezelések összessége. Az egészségügyi világszervezet (WHO) 2002-ben a következőképpen fogalmazta meg a palliatív ellátást:

„A palliatív ellátás olyan megközelítés, amely az életet megrövidítő betegség kísérő problémáitól szenvedő páciens és családja életminőségét javítja azáltal, hogy megelőzi és csillapítja a szenvedést a fájdalom, a fizikai, pszichoszociális és spirituális problémák meghatározásával, kifogástalan értékelésével és kezelésével.”

 

A palliatív gondozás céljai:

  • csillapítja a fájdalmat és az egyéb kínzó tüneteket;
  • az életet és a halált normális folyamatnak tartja;
  • nem tesz semmit a halál megrövidítése és meghosszabbítása érdekében;
  • integrálja a betegellátásba a pszichológiai és spirituális tényezőket;
  • támogató rendszert kínál, hogy a beteg a lehető legaktívabban élhessen a halálig;
  • támogató rendszert kínál a család számára a betegség ideje alatt és a gyász időszakában;
  • team-munkát alkalmaz, amely a beteg és családja szükségleteire irányul, beleértve a gyász-tanácsadást, ha az javasolt;
  • kiemeli az életminőséget, ugyanakkor pozitívan viszonyul a betegség folyamatához;
  • alkalmazható a betegség korai stádiumában, az életet meghosszabbító terápiákkal – mint a kemoterápia és radioterápia – együtt, és magában foglalja azokat a szükséges vizsgálatokat is, amelyek szükségesek a kínzó klinikai komplikációk jobb megértéséhez és kezeléséhez.

A palliatív gondozás során az orvos a beteggel való megállapodás alapján lemond az aktív gyógykezelésről, mivel meggyógyítására az orvostudomány aktuális fejlettségi szintjén nincs remény, de célja nem a beteg halálának előidézése, hanem a beteg utolsó heteinek, hónapjainak emberibbé tétele, életminőségének javítása.

A megfelelő időben elkezdett palliatív ellátás során nem csak életet adhatunk a napoknak, hanem napokat is adunk az életnek, hiszen a korán megkezdett palliatív ellátás során egy olyan multidiszciplináris csoport foglalkozok a betegekkel, amely a betegek állapotához és igényeihez igazodó ellátást képes nyújtani.

 

Fájdalomcsillapítás a palliatív ellátásban

Mi is a fájdalom?

“Olyan kellemetlen szenzoros és emocionális élmény, amelyet a szövetek aktuális vagy potenciális károsodása okozza.”

Tehát a fájdalom egy teljesen szubjektív érzet, mely függ a beteg általános fizikai, lelki, szociális és mentális állapotától. A rák diagnózisának megállapításakor a betegek egynegyede, a kezelések során pedig az egyharmada, míg a daganatos betegség előrehaladottabb állapotában a betegek háromnegyede panaszol jelentős fájdalmat. A fájdalom mértékének megállapításában segítség lehet a fájdalommérő skála (numerikus skála, verbális skála stb.), hiszen habár a fájdalom szubjektív, az erős, intenzív, súlyos fájdalmaknak vannak testi tünetei mint például a mimika, a mozgás és a testtartás.

 

Rettentően fontos a fájdalom megfelelő csillapítása mind a kezelések során mind a palliatív ellátás alatt. A csillapíthatatlan erős fájdalom kihatással van a beteg teljes életére, emberi kapcsolataira, befolyásolhatja a táplálkozását, alvását, fokozza a szorongást, depresszióhoz vezethet, és megnehezíti a betegséggel való megküzdést.

 

A daganatos betegségekben a fájdalom az esetek 80%-ában viszonylag jól csökkenthetőek, mégis a betegek jelentős hányada szenved átmeneti vagy tartós fájdalomtól. Ezért szükséges az egyénnek legmegfelelőbb fájdalomcsillapítási módszer kiválasztása. A a sikeres fájdalom kezeléséhez kulcsfontosságú a daganatos fájdalom okainak, patomechanizmusának feltárása, a megfelelő gyógyszer megfelelő adagjának megválasztása.

 

Fájdalom okai sokrétűek lehetnek a daganatos betegségek esetén. A testi okok közül jelentős a daganat vagy áttétei által kiváltott kompresszió, nyomás a környező szervekre, illetve roncsolás, mely a lágyszöveti duzzanatott, zsigeri szervek falának feszülését, másodlagos szöveti hypoxiát (szöveti oxigén elégtelenséget), idegi strukturák nyomását, infiltrálódását vagy a környező szervi képletekbe való beszürődését - átszövését, a csontállomány meggyengülését eredményezi. A daganat környezetében gyakran van jelen gyulladás, mely szintén fájdalmat okoz. Fájdalom oka lehet maga a daganat elleni kezelés, akár sebészi, akár kemoterápiás, akár sugárterápiás kezelésről beszélünk.

Palliatív ellátás során figyelembe kell vennünk a fájdalom szempontjából a legyengült szervezetet, amely sok pihenést igényel, ezáltal fájdalmat okozhat a tartós fekvés következtében kialakuló izommerevség és az izületek beszűkülése is, vagy akár a kialakuló felfekvés (decubitus).

A testi okokon túl nagy szerepet játszik a fájdalom mértékében a kialakuló szorongás, a halálfélelem, a kezeléssel kapcsolatos félelmek, a gondozásra szorúló családtagok, kiskorú gyermekek hátrahagyása miatti aggódás, az egyes panaszok elviselésének képessége mind-mind befolyásolják a kialakult fájdalom érzet intenzitását. Mindezeken túl az élet vége felé felszínre törhetnek olyan gondolatok, mint például a leélt élet értelme, lelkiismeret-furdalást okozhat a halogatott és meg nem tett kötelességek, vágyak vagy jelen lehet a spirituális düh a sorssal szemben.

 

Fájdalmat leggyakrabban gyógyszeres kezeléssel csillapítunk, de vannak esetek amelyek során oki kezelést is alkalmazhatunk, mely során a felderített fájdalom okát próbálják megszüntetni. Ezért a daganatos betegek fájdalomcsillapítása során alkalmazhatunk sebészi, radiológiai, kemoterápiás, hormonterápiás, biológiai válaszmódosító-, fizioterápiás-, pszichoterápiás vagy akár egymást kiegészítő kezeléseket. Komplementer terápia esetén szóba jöhet az akupunktúra, bizonyos mágnesterápiás eljárások, aromaterápia, zeneterápia, művészetterápia, amelyek mind a fájdalomcsillapítás multimodális kiegészítő részei.

 

Gyógyszeres fájdalomcsillapítás esetén is széles skálából választhatjuk ki a fájdalom típusának, intenzitásának és mértékének megfelelően. Fontos, hogy a fájdalomcsillapító terápia során megfelelően szakképzett orvosok és ápolók segítsék terápiánkat, ezért ilyenkor érdemes felkeresni a fájdalom ambulanciákat.

Fájdalomcsillapító terápia során lépcsőzetes terápiát alkalmazunk, mely segít a kordában tartani a fájdalmat. Háromlépcsős algoritmust alkalmazunk, amely aszerint oszlik meg, hogy a gyengén és közepesen erős fájdalomcsillapítók - melyeknek van maximum dózisa - tartoznak az első és második lépcsőfokhoz. A maximum dózis azt jelenti, hogy egy adott készítmény meghatározott mennyiségen, pl. 200 mg-on felül már nem hatásos - nem csillapítja a fájdalmunkat - sőt veszélyes is a maximális dózis felett alkalmazni. Ezt követően a harmadik lépcsőfokhoz olyan típusú gyógyszerek tartoznak, amelyek már erős ópiátok és nincsen maximális dózisuk, így bizonyos szabályok betartása mellett - ha szükséges - fokozatosan magas tartományba emelhetők.

A fájdalomcsillapítókat lépcsőzetesen vezetjük be, enyhébb fájdalmak esetén egyszerű analgetikumokat, NSAID-okat (nem-szteroid gyulladáscsökkentők) alkalmazunk, ha pedig elégtelenné váltak, abban az esetben gyenge majd erős ópiumokkal egészitjük ki azokat. Fontos betartani a fájdalomcsillapítás során a lépcsőzetes emelést, hiszen vannak bizonyos készítmények, mint az ópiátok, melyek addikciót - vagyis hozzászokást - váltanak ki. A kialakult függőség pedig magával hozza, hogy időnként szükséges a fájdalom megfelelő csillapítása érdekében tovább emelni a dózist.

Számolni kell a fájdalomcsillapítók mellékhatásaival is, amelyek lehetnek szív- és érrendszeri következmények, székrekedés, hányinger, hányás, állmosságérzet-fokozódás, aluszékonyság - szedáció, krónikus fájdalomcsillapítás során alkalmazott ópiátok esetén akár légzésdepresszió, zavartság, mentális állapotromlás, szájszárazság, vizeletretenció (visszatartás), verejtékezés, endokrin és immunológiai változások.

 

Fájdalom kezelése során megkülönböztetünk speciális fájdalomformákat is, mint az áttöréses fájdalom, amely során “a beteg által megélt fájdalom átmeneti fokozódását értjük, amikor a bazális fájdalom relatíve stabil, és megfelelően kontrollált. Az áttöréses fájdalom olyan rövid periodusokat jelent, amit a rendszeresen használt ópiát dózis nem csillapít megfelelően.” Ilyen típusú fájdalom felléphet akár hasi colica esetén.

Speciális fájdalmak közé tartozik a neuropátiás fájdalom, amely az idegrendszer károsodása, vagy működési zavara következtében kialakult fájdalom. Előrehaladott tumoros betegségekben (nyirokcsomóba szóródó méhnyakrák, áttétet adó fej-nyaki tumorok, hasnyálmirigy farok tumor, mellkasfalat érintő emlődaganat esetén) 30%-ban előforduló fájdalom típus. Viszonylag ritka fájdalom típus a tenesmoid hólyag és végbél fájdalom, de okozhatja hólyagtumor, vagy nemi szervi tumor, mely átterjed a hólyagra és végbélre. Tenesmoid (lüktető) típusú fájdalom kínzó, fájdalmas, tolófájás szerű székelési illetve frusztrán imperatív/kényszerítő vizelési ingerek jellemzik. Ilyen tipusú fájdalom jelentkezése esetén fontos kizárni a húgyuti fertőzés és a székletrög lehetőségét.

 

Előrehaladott daganat betegségben jól alkalmazható fájdalomcsillapítók rendszerint vénykötelesek, amelyeket kezelőorvosunk, illetve háziorvosunk tud felírni számunkra. Daganatos betegség okozta fájdalom csökkentésre valamennyi gyenge és erős ópiátot szakorvosi javaslat nélkül, kiemelt támogatással rendelhet orvosunk. Rendszeresen erős ópiáttal való kezelés esetén kizárólag háziorvosunk jogosult a készítmény felírására. A háziorvos egy hónapra elegendő gyógyszert rendelhet, melyet mindig ugyanabban a patikában kell kiváltani. A készítmény rendszeres rendeléséről a háziorvos három havonta gyógyszertári értesítővel tájékoztatja a patikát. A fel nem használt ópiát készítményeket pedig kötelesek vagyunk a patikába visszavinni.

 

A fájdalom ambulancia több orvosi szakterület képviselőinek összehangolt munkájára épül, így a fájdalommal küzdő betegeknek nem kell orvostól orvosig járniuk, hogy megoldást találjanak a problémáikra. A fájdalom ambulancia tapasztalt orvosai hatékonyan csillapítják a hosszabb ideje fennálló, krónikus fájdalmat.

Hospice

A hospice nem arról szól, hogy véget ért az élet, hanem arról, hogy még tart.

Bár a hospice gondozás és a palliatív ke­zelés célja egyaránt a beteg támogatása és komfortérzetének minél teljesebb kielégítése, a palliatív kezelés már a beteg­ség korábbi szakaszában megkezdődik. A hospice gondozás a palliatív ellátás azon formája, melyre akkor van szük­ség, amikor kiderül: a betegség várha­tóan rövid időn belül a beteg halálához vezet. Ettől a ponttól a kezelési célok kö­zül kikerül a gyógyítás szándéka, helyét a beteg életminőségének javítása, pszi­chés vezetése, illetve tüneteinek csillapí­tása veszi át.

A hospice a súlyos betegségük végstádiumában levő, elsősorban daganatos betegek humánus, összetett ellátását jelenti multidiszciplináris csoport segítségével. Az ellátás célja a betegek életminőségének javítása: testi és lelki szenvedéseik enyhítése, fizikai és szellemi aktivitásuk támogatása, valamint a hozzátartozók segítése a betegség és a gyász terheinek viselésében.

Az ellátásban orvosok, ápolók, gyógytornászok, pszichológusok/mentálhigiénikusok, szociális munkások, lelkészek, dietetikusok és képzett önkéntes segítők vesznek részt. A munkacsoport tagjai így komplex (testi, lelki, szociális, és spirituális) támaszt tudnak nyújtani.

A hospice ellátás történhet fekvőbeteg intézményekben (szervezetileg önálló hospice otthonban vagy egy kórház részét képező palliatív osztályon, esetleg kiképzett mobil csoport segítségével, általános osztályokon), ambuláns formában (ún. nappali kórházban), vagy a beteg otthonában (házi szakellátás formájában).

 

Hospice ellátás formái:

1. intézeti betegellátás: hospice otthon, hospice palliatív részleg;

2. hospice otthoni szakellátás;

3. átmeneti szervezeti formák: ambuláns gondozás, kórházi konzultatív csoport (mobil team), nappali kórház, gyászcsoport, telefonos segélyszolgálatok.

Az európai hospice alapelvek szerint a hospice ellátás minden formája ingyenes, így valósítható meg a valódi esélyegyenlőség a haldokló ellátásában.

 

1. Az intézeti hospice ellátás a hospice házakban és a kórházak hospice és palliatív osztályain folyik. Azokra a betegekre irányul, akiknek a tüneteit nem lehet enyhíteni az otthoni körülmények között. Itt olyankor is fogadhatnak betegeket meghatározott időre, amikor tehermentesítő gondozásra van szükség, például amikor a beteg gondozásában kimerült családtagoknak pihenésre van szükségük.

A kórháztól függetlenül működő hospice otthonba olyan, végstádiumban levő beteg kerül felvételre, aki állapota vagy körülményei miatt otthon nem gondozható, és haláláig ott is marad.

A szanatóriumi körülmények között általában 10–12 beteget helyeznek el, akiknek átlagos ott tartózkodása maximum 3 hónap. A hospice otthon előnye az otthonos elhelyezés. A kórházban levő hospice-palliatív osztály célja a viszonylag még hosszabb, néhány hónap túlélésre számítható beteg és családtagjai felkészítése az otthoni gondozásra. Az ott tartózkodás alatt beállítják a szükséges fájdalomcsillapító adagot, kezelik a tüneteket, majd a beteget lehetőség szerint otthonába bocsátják. A palliatív osztályon az orvos szerepe meghatározóbb, mint az elsősorban gondozási feladatokat ellátó hospice otthonban. A betegek elkísérése hosszabb ideig tart, ezért fokozottan szükséges a többi szakember bevonása. Előnyei, hogy az esetleg szükségessé váló kórházi beavatkozások helyben megoldhatók

 

2. Az otthoni hospice szakellátás jelentősége évről évre növekszik. Az emberek többsége otthon szeretné tölteni utolsó napjait családja körében, de a család általában nem képes vállalni a szakszerű gondozást, segítségre szorul. Ez nemcsak külön személyzetet, hanem segédeszközöket is jelent, amelyet a hazatérő beteg ingyen kap meg használatra. A folyamatos otthoni gondozás megszervezése igen jelentős koordinációs tevékenységet igényel. A szakszemélyzet az orvos útmutatása alapján végzi és ellenőrzi a tünetek kezelését, és többnyire rá hárul a család pszichés támogatása, illetve az edukáció vagyis a család felkészítése, oktatása a gondozási feladatokra. A hospice otthoni szakellátást – a nem egészségügyi szakfeladatok ellátására – kiegészítheti az önkormányzat gondozási segítsége. Az otthoni ellátás működhet önállóan is, de a legjobban bevált megoldás a hospice otthonhoz vagy a palliatív osztályhoz való tartozás.

 

3. Átmeneti szervezeti formák közé tartozik az Ambuláns gondozás ezeket a fájdalomklinikák, a palliatív és hospice gondozási egységek biztosítják azoknak a betegeknek, akik itt jelentkezni tudnak. Az itt dolgozó szakemberek szükség szerint módosítják a fájdalomcsillapító adagot, gyógytornász, pszichológus, foglalkozás-terapeuta is foglalkozik a beteggel.

Ehhez a csoporthoz tartoznak a kórházi konzultatív csoportok vagyis a mobil teamek. Az alapellátást a betegek megkapják az adott osztály személyzetétől, a mobil team a fájdalomcsillapítással és tüneti kezeléssel kapcsolatos speciális feladatokat végzi. Ezek a csoportok konzultatív és oktató szerepet is betöltenek az egészségügyi intézményekben. A mobil team előnyei, hogy a betegek is sokszor szívesebben maradnak a megszokott kórházi osztályukon és pozitív hatással van a kórházi személyzet attitűdjére.

Nappali kórház (szanatórium) is egy átmeneti forma, amely nappali ellátást nyújtó központok azon betegek számára, akik otthon tartózkodnak, de bizonyos időszakokra képesek otthonukat elhagyni. A nappali központokban való tartózkodás az ottani hangulatnak, foglalkozásoknak és kezeléseknek köszönhetően javítja a betegek életminőségét, ugyanakkor tehermentesíti a családot – biztosítva számukra a pihenést.

 

Fontos beszélni a gyászolókat támogató csoportokról is, melyek azoknak nyújtanak segítséget, akik nehezen tudnak megbirkózni a közeli hozzátartozó elvesztésével, illetve szívesen találkoznak „sorstársaikkal”, hogy megosszák tapasztalataikat, gondjaikat. Ezek az egységek az otthoni hospice szolgálattal, a hospice otthonnal vagy a palliatív osztállyal állnak kapcsolatban. Átmeneti szervezeti formákhoz tartoznak még a telefonos segélyszolgálatok, akik az előrehaladott állapotú betegeket ellátó szakembereknek és hozzátartozóknak adnak tanácsot, és lehetőséget nyújtanak a különböző egészségügyi szolgálatoknak, hogy palliatív szakellátó egységekkel, mobil teamekkel vagy intézeti részlegekkel lépjenek kapcsolatba.

A hospice szolgálattal való kapcsolatfelvétel nem lemondást jelent az életről, hanem az egyik a legfontosabb dolog, amit a beteg önmagáért vagy a hozzátartozó a betegért megtehet.

Felhasznált források

Nőgyógyászati Onkológia, Gyakorlati kézikönyv, dr. Pete Imre- dr. Kásler Miklós, 2012.

Emlő-és nőgyógyászati onkológia, Bodoky György, Kopper László, 2012.

A szülészet-nőgyógyászat tankönyve, Papp Zoltán, 2009.

MályvaZseb, HPV és minden, ami még belefért, Tóth-Lukács, 2020.

daganatok.hu

intima.hu

futureproofinghealthcare.com

https://tajekozottbeteg.eu/

ESGO Guidlines, Cervical cancer Pocket Guidlines

klivi.hu

tajekozottbeteg.hu

noidaganatok.hu

ESMO pocket guidline, Gynaecological malignancies, 2018.

https://mnot.hu/