Fenntartó terápia

A fenntartó kezelések nem minden nőgyógyászati daganatos betegségben érhetőek el, és adott betegségen belül is vannak olyan előre meghatározott betegcsoportok, akik számára ez a kezelés előnyt jelenthet, mint pl. a BRCA-mutációt hordozó, bizonyos szövettani típussal rendelkező petefészekrákos nők esetében a PARP-gátlók alkalmazása. Kiszerelési formájukat tekintve is különbözőek lehetnek, van, amelyiket infúzióban adják be, de van olyan is, amelyiket szájon át alkalmaznak (kapszula/tabletta formájában). Ezen kezelések alkalmazása szigorú feltételekhez és gyakori ellenőrzésekhez kötött. Az onkoteam ítéli meg, hogy kinél alkalmazhatóak ezek a kezelések és a beteg a kezelőorvossal közösen nyújtja be az engedélyeket az illetékes hatóságnak/hatóságoknak (NEAK, NNGYK).

Érújdonképződés-gátlás petefészek- és méhnyakrák esetén

VEGF-gátló

A rákos sejt a működéséhez szükséges tápanyagokat kezdetben a környezetéből veszi fel. A tumor növekedése során a tumort alkotó rákos sejtek egy idő után már nem lesznek képesek elegendő tápanyagot felvenni a környezetükből. Ekkor olyan jeleket kezdenek kibocsátani magukból, amik arra késztetik a szervezetet, hogy ereket növesszen a tumor köré, és kezdje táplálni azt. Az egyik ilyen anyag, amit jelként bocsát ki a tumor, a VEGF (vaszkuláris endotheliális növekedési faktor). A VEGF az egészséges szervezetben is jelen van, ez segít szabályozni az erek növekedését fejlődésünk során. Ebben az esetben kórosan sok VEGF szabadul fel, és a tumor körül szabálytalan, kusza érhálózat alakul ki. Ez felborítja a tumor sejtek körüli ozmotikus nyomásviszonyokat is. Emiatt a gyógyszermolekulák is nehezebben tudnak kilépni a tumor körüli erekből, és kifejteni hatásukat a rákos sejtekre.

Vannak olyan biológiai terápiák, melyeknek célja, hogy a szervezetben keringő VEGF-molekulákat megkössék. Ezzel megszüntetik a jelet, amit a tumor bocsát ki magából. Ennek hatására a tumort behálózó erek növekedése megszűnik, a már kialakult erek visszafejlődnek, rendezetté válnak, így a tumor tápanyagellátása megszűnik, a tumorsejtek nem osztódnak tovább, tápanyag híján elpusztulnak. Helyreáll a tumor körüli ozmotikus nyomás is, így ezek után már más rák elleni gyógyszerek is könnyebben elérik a rákos sejteket, és hatékonyabban tudják kifejteni a hatásukat a tumorra.

A VEGF-gátlók biológiai terápiák, fehérje természetű gyógyszerek, használatukhoz nincs szükség genetikai vizsgálatokra. 

BRCA-mutációtól függetlenül alkalmazhatóak, többféle daganattípusban használhatóak, például vastagbéldaganat, nem kissejtes tüdődaganat, emlődaganat, hám eredetű petefészekdaganat, méhnyakrák.

Hatékonyabb a terápia, ha biztosítják az érújdonképződés gátlását (azaz gátolják a tumor körüli erek növekedését), és eközben más tumor elleni terápiával (kemoterápia, célzott terápiák) igyekeznek megakadályozni a tumorsejtek osztódását, illetve elpusztítják azokat. Ezért általában ezeket a terápiákat a nagyobb siker érdekében kombinálva használják.

Ezek a gyógyszerek Magyarországon is elérhetőek, de sajnos nem a legolcsóbb terápiák közé tartoznak jelenleg. A finanszírozásukat a NEAK (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő) egyedi méltányosság keretein belül biztosítja, a méltányosságra vonatkozó kérelmet az onkológus indíthatja el, az onkoteam javaslata alapján. A kérelem benyújtása után a NEAK-nak 60 nap áll rendelkezésére a benyújtott kérelmek elbírálására. Pozitív válasz esetén ezek után kezdődhet el a terápia.

A VEGF-gátló gyógyszer egy oldat, amit infúzióban hígítva adnak be intravénásan, két- vagy háromhetente az onkológiai kúraszerű ellátás keretében. Az infúzió önmagában vagy más kemoterápiás szerekkel együtt adva is alkalmazható, a kezelés időtartamát protokollok szabályozzák.

A VEGF-gátló gyógyszernek lehetnek mellékhatásai, okozhat magas vérnyomást, elősegítheti sipolyok kialakulását a bélrendszerben, vagy a hüvely és a bél között, megváltoztathatja a véralvadási rendszer működését, így vérrögképződésre hajlamosíthat. A kezelőorvosodat minden furcsa tünetről tájékoztatnod kell, bármilyen onkológiai kezelésben is van részed!

Az engedélyezési „csomagot” az onkológusod állítja össze, és neked is alá kell írni. Az engedélyt 3 majd 6 hónapos ciklusokra adják meg. A gyógyszerár-támogatási kérelmen mindig szerepeljen a telefonszámod és az e-mail címed. A kérelemről a NEAK ügyfélszolgálat telefonon ad tájékoztatást (kedd és csütörtök 9-15 óra között, a 06-1-298-2438-as telefonszámon).

Gyógyszerfinanszírozás formái Magyarországon:

• Járóbeteg gyógyszerellátás
• Egyedi méltányosság
• Fekvőbeteg intézmény:
• HBCS finanszírozása
• Extrafinanszírozása
• Különkeretes gyógyszerek (hepatitis, vérzékenység)
• Tételes gyógyszerek (a NEAK természetben biztosítja)

Egyedi méltányosság kérhető

• Magyarországon forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező, de nem támogatott, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek, gyógyszerek árához.

• Magyarországon forgalomba hozatali engedéllyel NEM rendelkező, de az NNGYK véleménye/engedélye alapján rendelhető készítmények árához (egyedi import).

• Indikáción túl (off-label) rendelt gyógyszerek árához.

A megállapított támogatás összegével kevesebb térítési díjat kell a betegnek fizetni, és utólag a támogatás összegét a forgalmazó/gyógyszertár és a NEAK elszámolja.

Immunterápia

Immunterápia során a szervezet immunrendszerét (saját védekező rendszerét) serkentjük a rák leküzdése céljából.

Aktív immunterápia során a beteget a saját daganatából készített vakcinával oltják be, így megtanítják az immunrendszert a rákos sejtek felismerésére. Passzív immunterápiában kívülről juttatnak be olyan anyagokat, amik támogatják a védekezőképességet, a hagyományos kezelések kiegészítéseként.

PD-L1-gátlás (programozott sejthalál-receptor gátlás)

A daganatos sejtekre jellemző a korlátlan szaporodási képesség. Ezen tulajdonság kiküszöbölésére szolgál a PD-L1-gátlás. Kötődik a programozott sejthalál-1 receptorhoz, és blokkolja annak a kölcsönhatását a PD-L1 és PD-L2-vel. A fenti szerek serkentik a T-sejtes daganatellenes válaszreakciókat a PD-L1 és PD-L2 ligandhoz ( kötött atomcsoport) kötődő PD-L1 blokádján keresztül. A kezelést az onkológus által benyújtott engedély megadását követően kaphatja meg az arra jogosult méhnyakrákos beteg. A kezelés infúzió formájában kéthetente történik, testtömeg kilogrammra dozírozva. Ennél a kezelésnél mellékhatásként tüdőgyulladás, bélgyulladás, májgyulladás, veseműködési zavar, pajzsmirigy alul- vagy túlműködés, bőrkiütés, szívizomgyulladás vagy fáradtság alakulhat ki.

Az engedélyezési „csomagot” az onkológusod állítja össze, és Neked is alá kell írni. Az engedélyt 3 majd 6 hónapos ciklusokra adják meg. A gyógyszerár-támogatási kérelmen mindig szerepeljen a telefonszámod és az e-mail címed. A kérelemről a NEAK ügyfélszolgálat telefonon ad tájékoztatást (kedd és csütörtök 9-15 óra között, a 06-1-298-2438-es telefonszámon).

ADC terápia

A daganatos betegségek kezelése az elmúlt évtizedekben hatalmas fejlődésen ment keresztül. A hagyományos kemoterápia mellett ma már egyre nagyobb teret kapnak az úgynevezett célzott terápiák, amelyek kíméletesebbek, mégis hatékonyabbak lehetnek. Az egyik legújabb és legígéretesebb ilyen módszer az ADC terápia, vagyis az ellenanyaghoz kapcsolt gyógyszeres kezelés (Antibody-Drug Conjugate). Ez valójában egy célzott kemoterápia.

Ez a terápia úgy működik, mintha egy „okos rakéta” indulna a szervezetben. Olyan ellenanyagot (antitestet) alkalmaz, amely képes felismerni a daganatos sejtek felszínén található egyedi fehérjéket. Miután ez az ellenanyag megtalálja a célsejtet, bejut a sejtbe, és ott felszabadít egy erős daganatellenes hatóanyagot (a kemoterápiát). Így a kezelés közvetlenül a daganatos sejtet pusztítja el, miközben az egészséges szöveteket lehetőleg megkíméli.

Ez a megközelítés különösen ígéretes lehet olyan nőgyógyászati daganatok esetén, mint például a petefészekrák, a méhnyakrák, vagy egyes méhtestrák típusok, ahol a daganatfelszíni célpont (pl. Trop-2, FRα vagy más specifikus fehérjék) kimutatható. Az ADC-k célja, hogy hatékonyak legyenek ott is, ahol más kezelések – például kemoterápia – már nem használnak, vagy túl sok mellékhatással járnának.

A terápia előnyei

• Nagy pontossággal célzott: az ADC csak a daganatos sejtek felszínén lévő célmolekulákat ismeri fel, így minimalizálhatja az egészséges sejtek sérülését.
• Erőteljes hatóanyagot juttat el oda, ahol a legnagyobb szükség van rá, miközben a szervezet többi részét kíméli.
• Új lehetőséget adhat olyan betegeknek is, akiknél a hagyományos kezelések nem vezettek eredményre.
   

Mellékhatások: fontos tudni, hogy az ADC-terápia – bár célzott – nem teljesen mellékhatásmentes. A hatóanyag kis mennyiségben az egészséges sejtekhez is eljuthat, és egyéni érzékenységtől függően kellemetlen tüneteket is okozhat. A mellékhatások típusa függ az adott ADC típusától, de a leggyakrabban előfordulók lehetnek:

• Fáradtság, gyengeség
• Hányinger, hányás
• Hasmenés vagy székrekedés
• Vérképelváltozások (pl. fehérvérsejtszám-csökkenés)
• Bőrkiütések, hajhullás
• Egyes típusoknál idegrendszeri mellékhatások vagy szaruhártya-problémák is jelentkezhetnek
   

Ezért az ADC-kezelés során is fontos a rendszeres multidiszciplináris orvosi ellenőrzés, a mellékhatások korai felismerése és kezelése.