Műtét

Elsődleges kezelés

A méhnyakrák kezelése során a műtéti beavatkozás kiemelt szerepet játszik, különösen a betegség korai és középsúlyos stádiumaiban. A műtét típusa és kiterjedése mindig a daganat stádiumától, méretétől, szövettani jellemzőitől, valamint a páciens életkorától és gyermekvállalási terveitől függ. A cél minden esetben a daganatos szövet teljes eltávolítása, miközben – amennyiben lehetséges – törekedni kell az életminőség és a termékenység megőrzésére. A műtéti tervet a betegség stádiuma mellett szakmai protokollok és az onkoteam döntése határozzák meg. A cél a lehető legnagyobb onkológiai biztonság elérése.

Műtét előtt: Prehabilitáció

Egy műtét fokozott és erős megterhelést jelent a test és a lélek számára egyaránt, ezért az utóbbi időben egyre fontosabb szerepet kap a betegek műtétre való felkészítése – ezt nevezzük prehabilitációnak. A prehabilitáció egy célzott, több szakterületet érintő felkészítő program, amelyet a daganatos betegek műtéti kezelése előtt alkalmaznak. Célja, hogy a betegek fizikai, mentális és tápláltsági állapotát javítsa, így csökkenthető a műtéti szövődmények esélye, gyorsabb lehet a felépülés, és a beteg szervezete jobban tolerálja az esetleges további kezeléseket.

A nőgyógyászati daganatok sebészi kezelése komoly fizikai megterhelést jelent, a beavatkozás utáni gyógyulás nagyban függ a beteg általános állapotától. A prehabilitáció segíthet a jobb sebgyógyulásban, a kórházi tartózkodás lerövidítésében és a műtét utáni életminőség javításában.

A prehabilitáció egy komplex program, amely három fő területet foglal magában. Első eleme a táplálkozásterápia, amely egy dietetikus által irányított étrend-optimalizálás a műtét előtti állapot javítása érdekében, hiszen a megfelelő mennyiségű fehérje- és kalóriabevitelt segít, hogy ne veszítsünk izomtömeget. Az életkorunk előrehaladtával csökken az izomtömeg, amely egy természetes folyamat. Ezen természetes folyamat mellett, ha kialakul egy daganatos betegség, az megnöveli az izomtömeg vesztését, mivel a daganatos sejtek tápanyagigénye magas, az anyagcsere-egyensúly felborulása, a szervezetben felhalmozódó gyulladáskeltő anyagok, a hormonális változások egyaránt negatívan hatnak az izomzatra. A makrotápanyagok (fehérje, szénhidrát, zsír) mellett a mikrotápanyagok megfelelő mennyisége is nagyon fontos: a vitaminok és ásványi anyagok pótlása hozzájárul az immunrendszer erősítéséhez, és segíti a sebgyógyulást.
A második elem a mozgásterápia. Ez nem más, mint gyógytornász által vezetett mozgásprogram, vagyis fizikai felkészítés, „edzés”, melynek célja a beteg légző- és vázizmainak erősítése, valamint a szív- és érrendszer állapotának javítása. Végül pedig a prehabilitáció harmadik eleme a pszichés, lelki és mentális támogatás. Ez különösen fontos, hiszen a daganatos betegség diagnózisa és a kezelések súlyos érzelmi és mentális terhet rónak a betegekre. A pszichológiai segítségnyújtás csökkentheti a szorongást, javíthatja a beteg közérzetét, és növelheti a kezeléssel kapcsolatos motivációt. 

A prehabilitációs program fontos kiegészítő elemei közé tartozik az edukáció, amely segíti a betegeket abban, hogy jobban megértsék saját betegségüket, valamint felkészüljenek a rájuk váró műtéti eljárásra és az azzal kapcsolatos teendőkre. Ez nemcsak növeli a betegek tájékozottságát, hanem jelentősen csökkentheti a műtéttel kapcsolatos szorongásukat is. Emellett fontos szerepet kap a fájdalomcsillapítás és a szupportív kezelés is, amelyek célja, hogy megfelelő gyógyszeres támogatással a betegek a lehető legkevesebb kellemetlenséggel legyenek túl a műtét előtti időszakon.

A prehabilitáció időtartama általában 3-6 hét, de ez a beteg állapotától és az orvosi beavatkozás időzítésétől függően változhat. A legfontosabb, hogy a program minél hamarabb elinduljon a daganatos diagnózis felállítása után.

A prehabilitáció nemcsak egy felkészítő program, hanem egy életminőséget javító lehetőség a betegek számára. Hatékony alkalmazása hozzájárulhat a sikeresebb műtéti kimenetelhez, a gyorsabb felépüléshez és a betegek hosszú távú jólétéhez.

Egy jól felépített prehabilitációs program lehetőséget ad az onkológiai betegeknek arra, hogy nagyobb kontrollt gyakoroljanak saját gyógyulásuk felett, miközben aktívan részt vesznek egészségük helyreállításában. Ezáltal nem csupán passzív résztvevői, hanem tudatos partnerei is lesznek a saját gyógyulási folyamatuknak, ami hozzájárul a sikeresebb felépüléshez és a kezelések eredményességéhez.

A Mályvavirág Alapítványnak is van egy prehabilitációs programja, amely jelenleg a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Daganatsebészeti Centrumával közös klinikai vizsgálatként fut.  Ez a program a NOPREM - Nőgyógyászati Onkológiai PREhabilitáció Program. A NOPREM célja a nőgyógyászati daganatos betegség miatt műtéti ellátásra kerülő nők életminőségének javítása. A program unikalitása, hogy a műtétre váró betegek otthonuk kényelmében végezhetik a műtéti felkészülést.

Műtét

1. Nagyon korai stádium esetén elég a méhnyak külső részének eltávolítása, ez a konizáció.

2. Egyszerű méheltávolítás - a méh eltávolítása a méh körüli kötőszövetek nélkül, általában a petevezetőkkel, a petefészkek eltávolítása nem szükséges változókor előtt.

3. Mindkét műtét esetén, ha a nyirokerekben daganatterjedés lehetősége merül fel, szükséges lehet az őrszem nyirokcsomó eltávolítása. Ez a nyirokcsomó az, amely elsőként szűri meg a méhnyak felől áramló nyirokfolyadékot, és itt akadhatnak fel legkorábban daganatos sejtek a nyirokrendszerben.

4. Radikális méheltávolítás vagy Wertheim-műtét: a teljes méh, a kismedencei nyirokcsomók, a méhnyak melletti szövetek és a hüvely mandzsettájának eltávolítása – a petefészkek megfelelő feltételekkel megtarthatók.

 

5. Radikális trachelectomia (hallhatod úgy is, hogy Wertheim Art): a méhtest és a petefészkek megtartása mellett a méhnyak radikális eltávolítása a méh melletti kötőszövetek és a kismedencei nyirokcsomók eltávolításával.

Ez a beavatkozás elsősorban fiatal, gyermekvállalást még tervező nőknél jön szóba, akiknél korai stádiumú méhnyakrákot diagnosztizáltak. A cél, hogy a daganat eltávolítása mellett a termékenység megőrzése is lehetséges legyen.

Az onkofertilitás az a területe az orvostudománynak, amely az onkológia és a reproduktív medicina kereszteződési pontja, és amely a daganatos betegséggel küzdő nők és férfiak termékenységének megőrzésével foglalkozik. Ezek olyan beavatkozások, amelyek az ivarsejtek, a nemi szervek és/vagy az embrió konzerválását célozzák.

A természetes reprodukció (vagyis fogamzóképesség) időben behatárolt a nők szempontjából, amely az életkorral összefüggően véges. A fejlődő lánymagzatnál megtalálható 6–7 millió ún. primordialis, vagyis kezdeti tüsző megszületéskor mintegy 500 000–2 millió, pubertáskorban már csak mintegy 300 000. A nő reprodukciós életszakaszában mintegy 400–500 petesejtet termel, majd a 40. életévtől a termékenységi lehetőségek jelentősen csökkennek, később a menopauzával pedig megszűnnek.

A sebészi kezelések során, különösen a radikális beavatkozások következtében előfordulhat, hogy eltávolításra kerül a méhtest és/vagy a petefészkek, ami a saját várandósság lehetőségének elvesztésével járhat. Itt mindenképpen meg kell említeni az ún. trachelectomiát (vagy más néven méhnyak-eltávolítást), ami egy olyan műtéti eljárás, amelynek során csak a méhnyakat távolítják el, miközben a méhtestet meghagyják.

A trachelectomia típusai:

  • Egyszerű trachelectomia – kisebb kiterjedésű beavatkozás, kisebb daganat esetén.
     
  • Radikális trachelectomia – a méhnyak mellett a környező szövetek egy részét és a felső hüvelyt is eltávolítják, gyakran nyirokcsomó-eltávolítással együtt.
     

Fontos tudni: bár a méhtest megmarad, és így a saját várandósság elvileg lehetséges, a terhesség kockázatosabb lehet, gyakori a koraszülés, és a szülés császármetszéssel történik.

6. Laparoszkópia, robot-asszisztált sebészet: Válogatott esetekben, vagy klinikai vizsgálat körülményei között, minimál- invazív úton is elvégezhetőek a beavatkozások.

A daganatos megbetegedés műtéti kezelése, illetve annak kiterjesztése elsősorban a kialakult daganat nagyságától függ. Úgy is lehet fogalmazni, hogy minél kisebb a kialakult daganat, annál nagyobb a valószínűsége, hogy kevésbé kiterjesztett műtéttel lehet kezelni.

Soha ne keverjük össze a daganatmegelőző állapotot (lásd CIN3 – citológiai fogalom) a már kialakult daganattal!

Egészen korai stádiumban, azaz egészen kis daganatnál, 2 cm alatti daganatok esetében, lehetőség van a nem kiterjesztett műtétek végzésére, mint méhnyak konizáció - lásd a konizáció leírásánál - vagy amennyiben már a gyermekvállalás kérdése nem merül fel, az egyszerű méheltávolításra is. Ezek a műtétek nem járnak az életminőség hosszú távú megváltozásával. Ezekben az esetekben az őrszem nyirokcsomó eltávolítására is szükség lehet, annak pontos megítélésére, hogy a daganat biztosan nem adott akár mikroszkopikus méretű áttétet sem.

Ha a daganat eredeti (műtéti beavatkozások, szövettani mintavétel előtti) mérete 2 cm-nél nagyobb, de nem terjedt túl a kiindulási helyén, azaz a méhnyakon van csak, akkor kiterjesztett műtéttel, sugárkezelés nélkül is elérhető betegségből történő gyógyulás nagyon magas arányban.

Az ilyen műtét során eltávolítják a méhet, az azt tartó szalagokkal és a hüvely legfelső 1-2 cm-es szakaszával együtt, valamint a kismedencében futó erek mentén elhelyezkedő nyirokcsomókat, szükség szerint a petefészkeket, petevezetőket is.

Az ilyen kiterjesztett műtét az életminőséget is befolyásoló következményekkel járhat, amelyek egyrészt a méhszalagok eltávolításával járó idegek sérülésének, illetve a nyirokcsomók eltávolításának következményei. Ezeknél a pácienseknél vizeletürítési zavar léphet fel, a hólyagteltség érzése eltűnik, vagy jelentősen megváltozik, illetve a telt hólyag kiürítése is jelentős zavart szenved. 

Egyszerűbbre fordítva, a betegek nem érzik hogy pisilniük kell, és nem tudnak a megszokott módon pisilni, mert a hólyagot összehúzó izom beidegzése nem működik úgy, mint előtte. A betegeknek meg kell tanulniuk, hogy bizonyos időközönként el kell menniük, és haspréssel kell kiüríteniük a hólyagjukat. Általában ez megtanulható néhány hét alatt.

A másik következmény a székletürítés nehézségében mutatkozik, kifejezett székrekedés alakul ki, amely akár a teljes életben megmarad. Ez általában az étkezési szokások megváltoztatásával és egyéb házi praktikákkal javítható.

Szerencsére manapság már rendelkezésre áll az ún. idegkímélő technika is, amely során felkeresik a hólyagot és a végbelet beidegző hajszálvékony kis idegeket, és igyekeznek a műtét során megkímélni őket. A precíziós műtéti technika előnye, hogy a legtöbb, idegkímélő módon operált betegnél nem alakul ki tartós vizelési és székletürítési zavar. Ez a módszer hazánkban is rendelkezésre áll.

Ritkán kialakuló tünet az egyik, vagy mindkét láb duzzanata, amely a kivett nyirokcsomók, illetve a megváltozott nyirokkeringés következménye. Szerencsére egy innovatív sebészi technikával kiválaszthatók a tumorhoz legközelebb elhelyezkedő, ún. őrszem nyirokcsomók. Ezek eltávolítása a legfontosabb, így van esély rá, hogy a jövőben nem lesz szükség az összes nyirokcsomó eltávolítására.

A radikális műtétnek van egy méhtest megtartó változata, amely a fertilitás (termékenység) megőrzését szolgálja. Amennyiben a daganat lokális, egyéb körülmények sem akadályozzák és a páciens még tervez gyermeket, akkor elvégezhető ez a műtéti típus. Ilyenkor a méhnyak radikális csonkolása történik, de a méhtest megmarad.

Maszk

Mi is az az anesztézia?

A szó jelentése érzésnélküliség, vagyis arra szolgál, hogy a fájdalmas vizsgálat vagy műtéti beavatkozás alatt kikapcsolja azokat a jelzéseket, amik a fájdalom érzését juttatják el az agyunkba.

Az anesztézia lehet általános = altatás, ilyenkor alszol, és semmit nem érzel, érzékelsz a külvilágból, vagy regionális = ilyenkor a testnek egy részét kapcsolják ki az érzések közvetítéséből, ilyen a spinális, epidurális, regionális és a helyi érzéstelenítés.

 

Mit csinál az aneszteziológus?

  • veled egyetértésben megtervezi a műtéthez szükséges érzéstelenítést

  • ellenőrzi az életfunkciókat a műtét/altatás alatt

  • adagolja a gyógyszereket, altatógázokat, szükség esetén antibiotikumokat vagy vérkészítményeket

  • megtervezi a műtét utáni fájdalomcsillapítást

  • felügyeli a műtét utáni állapotodat az őrzőben vagy az intenzív osztályon

 

Mik a teendők műtét/altatás előtt?

  • ha dohányzol, minél hamarabb hagyd abba, legjobb már hetekkel a tervezett műtét előtt

  • a túlsúly fokozott műtéti rizikót jelent, ha lehet, egy könnyű diétával hozd formába magad

  • ha van mozgó vagy törött fogad, keresd fel a fogorvosodat

  • ha van krónikus alapbetegséged, menj el a gondozó orvosodhoz, hogy a lehető legjobb állapotba kerülj a műtét időpontjára

 

Mi az az aneszteziológiai ambulancia?

A műtét előtt találkozni fogsz egy aneszteziológussal, aki előzetes felmérést fog végezni az állapotodról, és megbeszélhetsz vele minden részletet az altatással kapcsolatban. Az aneszteziológiai ambulancián a belgyógyászati vizsgálathoz hasonló vizsgálat történik, kikérdeznek, megmérik a vérnyomásodat, megnézik a leleteidet. Szinte minden esetben szükséges egy EKG és egy laborvizsgálat műtét előtt, de lehet, hogy egyéb eredményekre is szükség lesz, pl. mellkasröntgen, esetleg szívultrahang, ezt az aneszteziológus dönti el.

 

Mi történik a műtét előtt, alatt, után?

A műtét előtt már az előző napon valószínűleg be kell feküdni a kórházba. Sok helyen már vacsorázni sem lehet a műtét előtti napon, sőt lehet, hogy béltisztítást alkalmaznak egy hashajtó szerrel, amit a műtét előtti délután kell meginni. Erre azért van szükség, hogy kiürüljenek a belek, jobb műtéti körülményeket teremtve. 

Figyelj a folyadékbevitelre, inni a műtét előtt maximum két órával még lehet, vizet, teát vagy szűrt gyümölcslevet. Igyál eleget!

Már este is, de a műtét reggelén biztosan fogsz kapni egy „bátorító tablettát”, esetleg fájdalomcsillapítót is, ez segít, hogy könnyebben átvészeld a műtét előtti várakozást.

És amikor eljön az idő, jön érted a műtősfiú. Le kell majd vetkőzni teljesen, lehet, hogy kapsz egy kórházi hálóinget, de az is lehet, hogy csak jól betakarnak. A műtőben kapsz egy sapkát, ellenőrzik a személyazonosságodat, a csuklódon lévő kis névjegykártyát, egyeztetik a műtét típusát.

Aztán előkészítenek az altatáshoz: EKG tappancsokat raknak a mellkasodra, vénát biztosítanak, vérnyomásmérőt helyeznek a felkarodra, ami 5 percenként mérni fog, az ujjad hegyére pedig kapsz egy kis csipeszt, ami a vér oxigénszintjét fogja mérni.

Ha epidurális kanült beszéltetek meg, azt ebben a fázisban teszik be. Fel kell majd ülnöd, kapsz egy kis helyi érzéstelenítőt a szúrás helyére, és két csigolya között bevezetik ezt a kis csövecskét, amin keresztül műtét után kaphatsz majd fájdalomcsillapítót.

Ezután jön az altatás: kapsz majd fájdalomcsillapítót, altatószert, és, ha már mélyen elaludtál, izomlazítót is, hogy a lélegeztető csövet be tudják helyezni a légcsövedbe. Amennyiben erre nincs szükség - ez a műtét típusától függ -, akkor úgynevezett gégemaszkon keresztül történik a légútbiztosítás, ez csak a gégebemenetre illeszkedik. A műtét alatt az aneszteziológus minden életfontos paramétert folyamatosan ellenőrizni fog, ha szükséges, ad még gyógyszert, irányítja a lélegeztetést vagy segíti a spontán légzést, folyadékot pótol, mindent megtesz azért, hogy a lehető legjobban bírd a műtétet.

Amikor a sebész befejezte, leállítják a gyógyszerek és altatógázok adagolását, és hagyják, hogy magadtól felébredj. Ébredés után még kába leszel, nem fogsz emlékezni rá, de átkerülsz majd az őrzőbe, ahol még rendszeresen mérik az életfontos paramétereket, lesz rajtad egy oxigénmaszk, és egy szakképzett nővér felügyeli a fájdalomcsillapítást. Nagyobb műtétek esetén a hasadból valószínűleg drének lógnak majd ki, kötés lesz rajta, és szinte biztos, hogy hólyagkatétered lesz. Nyugi, semmit nem viszel haza, ezeket mind szépen fokozatosan eltávolítják majd, de most segítenek. Kisebb beavatkozásoknál nem kell feltétlenül ennyi csővel számolni, ezekről a műtét előtt operáló orvosod tud felvilágosítást adni.

 

Az osztályra vissza

Mikor már minden értéked stabil és a fájdalom is jól kontrollálható, visszakerülsz a „sima” osztályra. A műtét típusától függ, hogy mikor, de lassan elkezdhetsz kortyolni folyadékot, később ehetsz is pár falatot, szigorúan az előírt diétás szabályok szerint. Ne felejtsd, az egész hasadat megbolygatták, idő kell a beleknek, hogy magukhoz térjenek. Jön majd gyógytornász, lehet, hogy pszichológus, és persze a kezelőorvosod is elmondja majd a műtét menetét.

 

Lehet az altatásnak szövődménye?

Lehet. Minden orvosi beavatkozásnak lehetnek mellékhatásai és szövődményei, még akkor is, ha mindent elkövetnek, hogy ne legyen. A leggyakoribb mellékhatások: rossz közérzet, szédülés, hányinger, aluszékonyság, fejfájás, ezek rövid idő alatt maguktól is megszűnnek.

Az altatás leggyakoribb szövődménye a torokfájdalom (a lélegeztető cső miatt), illetve fogsérülés (ez pedig a lélegeztető cső behelyezésekor alakulhat ki). Ritkán előfordulhat vérnyomásingadozás, szívritmuszavar, szívelégtelenség, allergiás reakció gyógyszerekre, műtét utáni légzési nehézség, ezekre az altatóorvos előre figyelmeztetni fog, ha a műtét jellege vagy az alapbetegségeid miatt fokozott kockázatnak vagy kitéve.

Bármilyen kérdésed, aggodalmad van az altatással kapcsolatban, bátran oszd meg az aneszteziológusoddal, mindenről tájékoztatni fog.

FONTOS: A nőgyógyászati daganatok kezelése onkológiai centrumban történjen, erre a területre specializálódott nőgyógyász onkológus, klinikai onkológus, daganatsebész által!