Utánkövetés
Méhnyakdaganatos betegek kezelését követően egy nagyon fontos, szoros orvos–beteg interakciót igénylő időszak következik, mely során a páciensek meghatározott időközönként kontroll vizsgálaton jelennek meg. Az utánkövetés jelentősége az első időszakban annak felmérése, hogy a kezeléssel daganatmentes állapotot sikerült-e elérni, illetve, hogy a kezelés eredményezett-e bármilyen, addig megszokottól eltérő, kellemetlen állapotot (pl. sugárkezelést követő hüvelyszárazság, hüvely-összetapadás, véres vizelet – fájdalmas vizelés, véres széklet – fájdalmas székelés), melyet kezelni kell. A kontrollok legfőbb szerepe az esetleges daganatkiújulás mihamarabbi felismerése.
A betegek állapotának követése általában a kezelést végző orvos feladata. Ennek megfelelően azon páciensek követését, akik sugár- és kemoterápiában részesültek, általában a sugárterapeuta, míg a műtéten átesett betegek további kontrollját az operáló orvos végzi. (Megemlítenénk, hogy ettől eltérő is lehet a kontrollt végző orvos személye, hiszen itthon erről nincs egységes állásfoglalás.)
A követés meghatározott időközönként történik. Az első két évben háromhavonta, azt követően további 3 éven át félévente. Az öt év elteltével évenkénti kontroll javasolt a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően.
Öt év után a betegség kiújulásának esélye szinte nulla, de a rendszeres kontrollra szükség lehet, hogy egyéb területen (pl. a hüvelyben) esetlegesen kialakuló daganatmegelőző állapotot időben felfedezzék.
A kontrollok során állapotfelmérés, fizikai vizsgálat, illetve az elkészült képalkotó vizsgálat kiértékelése történik. A fizikai vizsgálat során átnézik a hüvelyt, a méhnyakat megtekintik és megtapintják, áttapintják a kismedencét és a lágyékhajlatot, valamint a kulcscsont körüli, fölötti nyirokcsomó-régiót is. Bármely kóros tapintási lelet esetén kismedencei MR vizsgálat vagy mellkas-has-kismedencei CT kérhető. Daganatkiújulás gyanúja esetén PET-CT vizsgálat is igényelhető - elsősorban akkor, ha annak elhelyezkedése miatt mintavétel (szövettani igazolásra) nem kivitelezhető. Az említett képalkotó vizsgálatok valamelyikét (CT vagy MR) panaszmentes páciensek esetén – a kezdeti stádiumtól és rizikótényezőktől kell végezni, képalkotó vizsgálat nem szükséges minden esetben. Megemlítenénk a hüvelyi ultrahangvizsgálat szerepét is, mely elsősorban műtéten átesett páciensek hüvelycsonk körüli vizsgálatára használható sokszor a kontrollvizsgálat során, két képalkotó között.
Sugár- és kemoterápiával kezelt páciensek kontroll citológiai-, tehát kenetvizsgálata kevésbé informatív, hiszen a sugárkezelés okozta roncsoló hatás miatt biztonsággal nem értékelhető a kenet, e tekintetben mondhatjuk, hogy akár szükségtelen is a kenetvétel ez esetben.
A kontroll vizsgálat fontos részét képezi a páciensek oktatása is. Meg kell tanítani a betegeket, hogy melyek azok a tünetek, melyekre figyelniük kell, amelyek az esetleges betegség kiújulást vagy a sugár- és kemoterápia késői hatását jelezhetik.
Ilyen tünetek lehetnek: hüvelyi vérzés, hasi fájdalom, gyakori puffadás, székrekedés, vizelési zavarok, alsóvégtagi ödéma, derékfájdalom, mely kisugárzik, stb.
Ki kell térni a szexuális élet esetleges kellemetlenségeire mind pszichés, mind fizikai vonatkozásban (hüvely összetapadása, szárazsága). Meg kell beszélni a korábban még változókoron át nem esett hölgyek esetében az esetleges hormonhiány következményeit (forróság érzet, izzadás, korai csontritkulás, szív- érrendszeri hatások) és lehetséges kezelési módját.
A kontroll vizsgálatok tehát komplex szemléletet igényelnek, fontos a páciens részletes beszámolója panaszairól és mindenképp kiemelendő, hogy sokszor több szakma együttesen tud segíteni (gyógytorna, fizikoterápia, urológus, pszichológus stb.).
Tudjuk, hogy a kontrollvizsgálatok lelkileg nagyon megterhelőek, de gondoljunk mindig arra, hogy jövőnk és egészségünk múlik rajta, így semmiképpen ne halogassuk azokat!
Képalkotó vizsgálatok bemutatása
)
