Sugárterápia

A petefészekdaganatok korszerű ellátásában elsődleges szerepe a műtétnek van. Az igen jó terápiás hatékonyságú platina-taxán alapú kemoterápiás szerek mellett a sugárkezelések háttérbe szorultak. Ennek fő oka, hogy ilyen esetekben a sugárterápia céltérfogata a teljes hasűr, azonban itt rengeteg kritikus, sugárérzékeny szervünk található (belek, vese, stb). Emiatt magas dózis nem adható még a legkorszerűbb technikák (képvezérelt-intenzitásmodulált sugárkezelés) igénybevételével sem, ellenben súlyos mellékhatások alakulhatnak ki. A petefészekdaganatok műtét utáni sugárkezelésére a mai napig nem állnak rendelkezésre magas szintű tudományos bizonyítékok. Amennyiben mégis úgy döntenek, hogy megkísérlik a sugárkezelést, két lehetőség adódik:

1. Kezelés a hasüregbe fecskendezett izotóp anyagokkal, amennyiben kisméretű, néhány mm-es vagy kisebb ún. mikroszkópikus daganatszóródást feltételeznek. A műtét után 1-2 héttel, infúziós oldatban arany, vagy krómfoszfát izotópot juttatnak a hasűrbe, előre meghatározott ideig. Bélösszenövés gyanúja esetén azonban ezt a módszert tilos alkalmazni, ugyanis a letokolt belekben az összenövések mentén az izotóp bezáródhat, súlyos bélelhalást okozva.

2. Külső sugárkezelés: ilyenkor egy nagyméretű készülék végzi el a céltérfogat besugárzását, számítógépes tervezést követően. A kezelés fájdalmatlan, a gyorsító készülék kezelő asztalán, hanyatt fekvő pozícióban történik, napi rendszerességgel (hétfő-péntek), 3-6 hét hosszan. A lehetséges mellékhatások a besugárzás alatt, vagy az azt követő napokban jelentkeznek: hasmenés, puffadás, teltségérzet, émelygés, hányinger, súlyosabb esetekben hányás is előfordulhat. Amennyiben kemoterápia előzte meg a sugárkezelést, úgy a mellékhatások súlyossága is fokozódhat.

Nagyméretű daganatok esetén egyik módszertől sem várható a daganat teljes elpusztítása, ilyenkor ún. palliatív sugárkezelést alkalmaznak, azaz a cél a daganat okozta tünetek, panaszok enyhítése (fájdalom, vérzés), és nem a daganatmentesség elérése. 

A palliatív kezelések 1-2 hétig tartanak, szintén napi rendszerességgel. A mellékhatások enyhébbek lehetnek, a csökkentett összdózis miatt. A palliatív kezelések egy speciális fajtája a hüvelyen keresztül történő ún. brachyterápia. Ebben az esetben a hüvelyben, vagy hüvelycsonkban elhelyezkedő daganatot vagy áttétet próbálják meg elpusztítani, vagy a vérzéses panaszt csökkenteni. Ezek a kezelések heti rendszerességgel történnek, és összesen 3-6 alkalomra lehet szükség a kívánt cél eléréséhez. Tekintve, hogy ilyenkor csak a hüvelyfal 5-6 mm-es rétegét kezelik, a környező szervek minimális sugárterhelést szenvednek, így a külső sugárkezeléskor várható mellékhatások itt enyhébbek, vagy egyáltalán nem jelentkeznek.