Szeméremtestrák betegút

A betegút állomásokat a képre kattintva is eléred.

Mi a szeméremtestrák?

A szeméremtest (vulva) a külső női nemi szervek együttese, vagyis a szeméremajkak, a csikló, a hüvely és a húgycső nyílása körüli terület együtt, valamint ide tartozónak tekintjük a Bartholin mirigyet is. Laphám, hengerhám, átmeneti hám együtteséből épül fel. A testbőrfelszín 1%-át teszi ki. A bőrelváltozások minden fajtája előfordulhat rajta, a benignus (jóindulatú) és a malignus (rosszindulatú) elváltozásokat is ideértve.

A szeméremtest rosszindulatú daganata az egyik legritkább nőgyógyászati eredetű tumor (mindössze az 5%-át teszi ki), gyakoriságát tekintve a női nemi szervi rosszindulatú daganatok között a negyedik. Magyarországon évente mintegy 250 új esettel számolhatunk.

A betegség legtöbbször a nagyajkakból (50%) indul ki, jellemzően idősebb korban, hiszen ez a típusú invazív rák 60 éves kor felett a leggyakoribb (az esetek 65%-a). Az utóbbi évek tendenciája azonban azt mutatja, hogy sajnos fiatalabb életkorban is megjelenik, így akár 30-40 éves korban is előfordulhat már.

A szeméremtestrák pontos kóreredete nem tisztázott, de több hajlamosító tényezőnek is szerepe ismert. Befolyásolhatja az életkor mellett a késői menarche (legelső menstruáció időpontja) és a korai menopausa (havi vérzés elmaradása, klimax), illetve, ha valaki nem szült. Hátrányos szociális körülmények között élők körében igazolt a gyakoribb előfordulás. A nem megfelelő higiénia, a korábban előfordult nemi betegségek, irritáló hatású szerek, és a dohányzás szintén kockázati tényező. Anyagcsere betegségek hajlamosító szerepét igazolja, hogy a szeméremtestrákos betegek 25%-ában diabetes mellitus (cukorbetegség), obesitas (elhízás), hypertonia (magas vérnyomás) is előfordul.

A HPV 16-os,18-as, 31-es, 33-as altípusa gyakran kimutatható a fiatal, invazív vulvarákos betegekben. Az 55 év alatti páciensek mintegy 75%-ában mutatható ki a HPV, leggyakrabban a 16-os típus. A rosszindulatú daganat általában rákmegelőző állapoton keresztül, fokozatosan alakul ki.

A rákmegelőző állapot, amely az invazív rák kialakulása előtt 10-15 évvel jelenik meg, szövettanilag jól meghatározott, és kimutatható csak hámra szorítkozó atypia.

A szeméremtestrák a kis- és nagyajkak, a szeméremdomb, valamint a gát területén kialakuló daganatot jelent, amely létre jöhet hosszú ideje fennálló bőrgyulladás ún. lichen sclerosus, illetve HPV-fertőzés talaján. A kétfajta etiológiai eredetű folyamat eltérő életkorban jellemző, előbbi a 60-65 év feletti korosztály esetében, utóbbi inkább 40-45 éves korban kialakuló betegséget eredményez.

Tünetek

Tünetek

 

A korai tünetek nem specifikusak, nagyon sok gyulladás, vagy hormonhiányból adódó betegség is okozhat hasonló tüneteket. A leggyakoribb korai tünet a régóta fennálló, szűnni nem akaró viszketés. Ha a szeméremtesten, a nagyajkakon, a kisajkakon, a szeméremdombon, a hüvely bemenetének környékén az alábbi tüneteket észlelik:

 

  • bőrkinövés
  • váladékozó, növekvő, vérző fekély
  • szeméremtesti viszketés
  • bőrsorvadás
  • ödéma
  • fehéres bőrelszíneződés
  • bőr megvastagodása
  • nehezített vizeletürítés
  • csomó, szemölcs, dudor
  • nem gyógyuló seb

mindenképpen szakorvoshoz kell fordulni. Amennyiben a szakorvos nem elérhető, a háziorvos is tud tanácsot adni.

 

 

Kivizsgálás / Diagnózis

Kivizsgálás, diagnózis
Mi az a patológia? Ki az a patológus?
Rákmegelőző állapot
Szeméremtestrák

 

 

A betegség előfordulásának rizikóját mi magunk is csökkenthetjük.

Rendkívül fontos a primer megelőzés, a szűréseken való részvétel.

A szeméremtestdaganat vonatkozásában a megelőzést szolgálja az ingyenes HPV vakcina adása, elfogadása 12 éves lányok számára. A vakcináció megelőzi a szemölcsös elváltozások kialakulását, és alapvető fontosságú a HPV-fertőzéssel kapcsolatos, növekvő számú fiatalkori szeméremtestrákok eseteiben.

Legfontosabb a megelőzés! Fontos tudni, hogy a HPV elleni védőoltás nem csak a méhnyakrák ellen véd, hanem a szeméremtestrák és a hüvelyrák megelőzésében is fontos szerepet játszik.

A szűrővizsgálat, illetve a nőgyógyászati vizsgálat szerves részét kell, hogy képezze a szeméremtest vizsgálata is. A vulva jól vizsgálható, az elváltozás könnyen és jól diagnosztizálható. A vizsgálat megtekintésből, tapintásból, kolposzkópiából és akár célzott cytológiai mintavételből áll.

Gyanús elváltozás esetén, ha körülírt a folyamat, akkor a teljes eltávolítás javasolt, úgy, hogy a szövetrészlet tartalmazza a gyanús szövetrészt és az ép szélben kimetszett részt is. Ha diffúz a folyamat, akkor célzott mintavétel javasolt a pontos szövettani diagnózis érdekében. A vulva rákját el kell különíteni a kifekélyesedő gyulladással járó nemi betegségektől.
 

 

A kezelési terv kialakításához meg kell határozni a szövettanilag igazolt tumor kiterjedését is, ezért javasolt fizikális vizsgálattal áttapintani, valamint ultrahangvizsgálat során átnézni a lágyéki nyirokcsomókat, a kismedencei nyirokcsomók vizsgálatára pedig ultrahang, CT-, MR vizsgálat végezhető. Indokolt lehet előrehaladott folyamat esetén a mellkas röntgen, illetve CT, a teljes hasüreg vizsgálata is.

Képalkotó

 

Hólyag- vagy végbél érintettség gyanúja esetén hólyagtükrözés és végbéltükrözés végzendő.

 

Tapintható gyanús nyirokcsomó-elváltozás esetén tűbiopszia is végezhető.

 

A diagnózis felállításának módja:

A fenti vizsgálatok eredménye adja a pontos diagnózist és a stádiumbeosztást.

 

Mi az a patológia? Ki az a patológus?

A patológia a legszerteágazóbb és így a legizgalmasabb szakterülete az orvostudománynak.

A patológia 85%-ban az betegből eltávolított szövet- és sejtminták feldolgozását végzi diagnosztikus céllal. A hatályos Egészségügyi törvény (1997. évi CLIV. tv. 204§) szerint valamennyi szövet, szerv vagy szervrészlet esetén szövettani vizsgálatot kell végezni. A vizsgálatot a patológiai laboratórium végzi, mely minden kórházban, egyetemen és országos intézetben működik. Vannak magánlaboratóriumok is.

A patológiai laboratóriumokban speciális személyzet dolgozik. Patológus szakorvosok, szakorvos jelöltek, rezidensek, biológusok mellett magasan képzett szövettani-, immunhisztokémiai szakasszisztensek, citológus előszűrő asszisztensek, okleveles boncmesterek, adminisztratív munkatársak, logisztikai segítők végzik napi rutin szerint feladataikat.

A patológus az orvosi egyetem elvégzését követően 5 év után szakvizsgát tesz szövettanból és kórbonctanból. Kiegészítő szakvizsga a citopatológia és a molekuláris genetikai diagnosztika. A patológus minden szakiránnyal foglalkozik, de hosszú évek alatt specializálódhat például többek között nőgyógyászati daganatok és betegségek diagnosztikájára is. A patológus az onkoteam meghatározó tagja.

A szövettani mintát a klinikus orvos veszi le, majd ezt a szövetdarabot előírás szerint a patológiai laboratóriumba küldi, ahol ezt feldolgozzák. A szövettani vizsgálat speciális tudást igényel, sokévi gyakorlás és tapasztalat szükséges hozzá. A szakmai előírásokat minden laboratórium egységesen alkalmazza. Például méhnyakrák-diagnosztikában meghatározott szövetblokkokat vizsgálnak, nyirokcsomókat elemeznek, és immunhisztokémiai vizsgálatokat végeznek.

A vizsgálatról meghatározott tartalmú részletes szövettani lelet készül, a szövettani diagnózis alapján tervezhető meg a beteg további kezelése. Amennyiben a kezelési tervhez szükséges, molekuláris genetikai diagnosztikus vizsgálatokat végeznek. Centrumlaborokban sokgénes vizsgálatokat, genomikai profilozást is végeznek közfinanszírozottan.

A konvencionális vagy liquid based méhnyak-kenetek, testüregi folyadékok, vékonytűvel vett aspirátumok vizsgálatát a citopatológus végzi. A vékonytű-aspirátumot klinikus orvos és a citológia szakrendelőben maga a citopatológus is leveheti.

A patológus sokat foglalkozik a betegekkel, gyakran hosszas nyomozómunkát folytat a beteg érdekében, hogy a legpontosabb diagnózis születhessen. A patológus részleteket, összefüggéseket vizsgál, leletével segíti a klinikus gondolkozását. A patológia a háttérben dolgozik, a betegek most már sokkal többet tudnak a szövettani vagy citológiai leletük jelentőségéről. Ezek a leletek az EESZT Lakossági Portálról letölthetők.

 

A.) RÁKMEGELŐZŐ ÁLLAPOT:


Azt az állapotot, amely az invazív rák kialakulása előtt 10-15 évvel jelenik meg, szövettanilag jól meghatározott, csak hámra szorítkozó atípia, melyet VIN-nek nevezünk. (Vulvar Intraepithelial Neoplasia)

A daganatmegelőző elváltozás (súlyos VIN) 2 csoportba sorolható:

HSIL: HPV-fertőzés talaján kialakult daganatmegelőző elváltozás

Differenciált VIN: gyulladásos bőrbetegség talaján kialakult daganatmegelőző elváltozás

 

Rákmegelőző állapotok kezelési lehetőségei:

Daganatmegelőző elváltozás esetén, mivel az elváltozás idővel invazív karcinómába mehet, a kóros hám teljes eltávolítása szükséges, a modern szemlélet szerint lehetőleg szervmegtartó műtét alkalmazásával.

A nagy kiterjedésű, makacs, tartósan fennálló, kínzó viszketést okozó elváltozások esetén a gyógyszeres kezelés mellett javasolt a szövettani mintavétel.

Válogatott esetekben gyógyszeres kezelés is eredményes lehet.

 

Ha a rákmegelőző állapot meggyógyul, ne haladj tovább! A további állomások nem neked szólnak!

 

B.) SZEMÉREMTESTRÁK

A szeméremtestdaganatok több, mint 90%-a laphám eredetű, azonban előfordulhat mirigy-, vagy festékes anyajegy eredetű daganat (melanoma), sőt más áttétes rosszindulatú daganat is. A szeméremtestrák előfordulása növekvő tendenciát mutat.

Megjelenését tekintve megkülönböztethetünk szemölcsszerű, illetve lapos formákat. Kezeletlen esetekben a daganat akár több centiméter nagyságúra is megnőhet, és ekkor már kifejezett tüneteket okoz.

A Paget-kór a vulva hámon belül maradó rosszindulatú daganata. A Paget-kór a vulva hámon belüli rákos folyamata, amelyre a speciális Paget-sejtek jellemzőek. Ez egy rendkívül ritka betegség.

 

Stádiumok:

I. stádium: A szeméremtestre és/vagy a gáttájékra lokalizált folyamat, legnagyobb kiterjedése kisebb mint 2 cm, nyirokcsomó áttét nincs.

 

II. stádium: A daganat a szeméremtesten és/vagy a gáttájékon helyezkedik el, a legnagyobb kiterjedése nagyobb mint 2 cm, nyirokcsomó áttét nincs.

 

III. stádium: A daganat mérettől függetlenül ráterjed a húgycső alsó részére, a hüvelyre vagy a végbélre, és/vagy igazolt nyirokcsomó áttét van. Távoli áttét nincs.

 

IV. stádium: A daganat ráterjed a húgyhólyag nyálkahártyájára, a húgycső felső felső részére, a medencecsontra, a végbél nyálkahártyájára és/vagy mindkét oldali nyirokcsomó áttét igazolható. Távoli áttét is van, ide értendő a kismedencei nyirokcsomó-érintettség is.

 

FONTOS:

A nőgyógyászati daganatok kezelése onkológiai centrumban történjen, erre a területre specializálódott nőgyógyász onkológus, klinikai onkológus, daganatsebész által!

Műtét / elsődleges kezelés

Műtét - elsődleges kezelés
Az altatás

 

A pontos stádiumbesorolás csak műtét útján lehetséges. A szövettani diagnózis felállítása után a kezelésben a sebészeti megoldás játszik vezető szerepet, melynek célja a primer tumor és az esetleges metasztázisok eltávolítása. A terápiás terv felállításhoz szükséges a szeméremtest bőrének alapos feltérképezése, egyéb lokalizációban daganat vagy daganatmegelőző állapot kizárása. Valamint elengedhetetlenül szükséges tudni, hogy a tumor hol helyezkedik el.

A legtöbb vulvatumor esetében elegendő a legalább 1 cm biztonsági zónával elvégzett széles kimetszés.

Amennyiben a tumor több gócú, illetve nagyméretű, és beszűri a húgycsövet, vagy a hüvelyt, radikális vulvectomiára van szükség. A radikális vulvectomia magában foglalja a szeméremtest egészének eltávolítását (nagyajak, kisajak, clitoris) az alatta lévő kötőszövettel és a zsírszövettel együtt.

Nagyon fontos, hogy kevés kivételtől eltekintve a lágyéki nyirokcsomók eltávolítása javítja a daganatos túlélést, ezért a nyirokcsomók eltávolítása kötelező. A nyirokcsomó-műtét után azonban gyakori a korai és késői szövődmények előfordulása (sebgyógyulási zavar: sebgennyedés, sebszétválás, nyirokcsorgás, nyiroködéma).

4 cm-nél kisebb daganat esetén lehetőség van az összes nyirokcsomó eltávolítása helyett a daganathoz közel eső, az ún. „Őrszem vagy Sentinel”-nyirokcsomók eltávolítására.

A műtét ijesztően hangzik, de esztétikailag szép eredmény érhető el. A műtétet követő szövettani eredmény pedig meghatározza, hogy szükség van-e kiegészítő kezelésre.

Ha orvosának el kell távolítania a teljes hüvelyt, akkor bizonyos esetekben lehet újat rekonstruálni bőrből és a test más részeiről származó szövetekből.

 

AZ ALTATÁS

Mi is az az anesztézia?

A szó jelentése érzésnélküliség, vagyis arra szolgál, hogy a fájdalmas vizsgálat vagy műtéti beavatkozás alatt kikapcsolja azokat a jelzéseket, amik a fájdalom érzését juttatják el az agyunkba.

Az anesztézia lehet általános = altatás, ilyenkor alszol, és semmit nem érzel, érzékelsz a külvilágból, vagy regionális = ilyenkor a testnek egy részét kapcsolják ki az érzések közvetítéséből, ilyen a spinális, epidurális, regionális és a helyi érzéstelenítés.

 

Mit csinál az aneszteziológus?

  • veled egyetértésben megtervezi a műtéthez szükséges érzéstelenítést

  • ellenőrzi az életfunkciókat a műtét/altatás alatt

  • adagolja a gyógyszereket, altatógázokat, szükség esetén antibiotikumokat vagy vérkészítményeket

  • megtervezi a műtét utáni fájdalomcsillapítást

  • felügyeli a műtét utáni állapotodat az őrzőben vagy az intenzív osztályon

 

Mik a teendők műtét/ altatás előtt?

  • ha dohányzol, minél hamarabb hagyd abba, legjobb már hetekkel a tervezett műtét előtt

  • a túlsúly fokozott műtéti rizikót jelent, ha lehet, egy könnyű diétával hozd formába magad

  • ha van mozgó vagy törött fogad, keresd fel a fogorvosodat

  • ha van krónikus alapbetegséged, menj el a gondozó orvosodhoz, hogy a lehető legjobb állapotba kerülj a műtét időpontjára


Mi az az aneszteziológiai ambulancia?

A műtét előtt találkozni fogsz egy aneszteziológussal, aki előzetes felmérést fog végezni az állapotodról és megbeszélhetsz vele minden részletet az altatással kapcsolatban. Az aneszteziológiai ambulancián a háziorvosi vizsgálathoz hasonló vizsgálat történik, kikérdeznek, megmérik a vérnyomásodat, megnézik a leleteidet. Szinte minden esetben szükséges egy EKG és egy laborvizsgálat műtét előtt, de lehet, hogy egyéb eredményekre is szükség lesz, pl. mellkas röntgen, esetleg szívultrahang, ezt az aneszteziológus dönti el.

 

Mi történik a műtét előtt, alatt, után?

A műtét előtt már az előző napon valószínűleg be kell feküdni a kórházba. Sok helyen már vacsorázni sem lehet a műtét előtti napon, sőt lehet, hogy beöntést vagy hashajtót fogsz kapni. Erre azért van szükség, hogy kiürüljenek a belek, jobb műtéti körülményeket teremtve. Figyelj a folyadékbevitelre, inni a műtét előtt maximum két órával még lehet, vizet, teát vagy szűrt gyümölcslevet. Igyál eleget!

Már este is, de a műtét reggelén biztosan fogsz kapni egy „bátorító tablettát”, ez segít, hogy könnyebben átvészeld a műtét előtti várakozást.

És amikor eljön az idő, jön érted a műtősfiú. Le kell majd vetkőzni teljesen, lehet, hogy kapsz egy kórházi hálóinget, de az is lehet, hogy csak jól betakarnak. A műtőben kapsz egy sapkát, ellenőrzik a személyazonosságodat, a csuklódon lévő kis névjegykártyát, egyeztetik a műtét típusát.

Aztán előkészítenek az altatáshoz: EKG tappancsokat raknak a mellkasodra, vénát biztosítanak, vérnyomásmérőt helyeznek a felkarodra, ami 5 percenként mérni fog, az ujjad hegyére pedig kapsz egy kis csipeszt, ami a vér oxigénszintjét fogja mérni.

Ha epidurális kanült beszéltetek meg, azt ebben a fázisban teszik be. Fel kell majd ülnöd, kapsz egy kis helyi érzéstelenítőt a szúrás helyére, és két csigolya között bevezetik ezt a kis csövecskét, amin keresztül műtét után kaphatsz majd fájdalomcsillapítót.

Ezután jön az altatás: kapsz majd fájdalomcsillapítót, altatószert, és, ha már mélyen elaludtál, izomlazítót is, hogy a lélegeztető csövet be tudják helyezni a légcsövedbe. A műtét alatt az aneszteziológus minden életfontos paramétert folyamatosan ellenőrizni fog, ha szükséges, ad még gyógyszert, irányítja a lélegeztetést, folyadékot pótol, mindent megtesz azért, hogy a lehető legjobban bírd a műtétet.

Amikor a sebész befejezte, leállítják a gyógyszerek és altatógázok adagolását, és hagyják, hogy magadtól felébredj. Ébredés után még kába leszel, nem fogsz emlékezni rá, de átkerülsz majd az őrzőbe, ahol még rendszeresen mérik az életfontos paramétereket, lesz rajtad egy oxigénmaszk, és egy szakképzett nővér felügyeli a fájdalomcsillapítást. A hasadból valószínűleg drének lógnak majd ki, kötés lesz rajta, és szinte biztos, hogy hólyagkatétered lesz. Nyugi, semmit nem viszel haza, ezeket mind szépen fokozatosan eltávolítják majd, de most segítenek.

 

Az osztályra vissza:

Mikor már minden értéked stabil, és a fájdalom is jól kontrollálható, visszakerülsz a „sima” osztályra. A műtét típusától függ, hogy mikor, de lassan elkezdhetsz kortyolni folyadékot, később ehetsz is pár falatot, szigorúan az előírt diétás szabályok szerint. Ne felejtsd, az egész hasadat megbolygatták, idő kell a beleknek, hogy magukhoz térjenek. Jön majd gyógytornász, lehet, hogy pszichológus, és persze a kezelőorvosod is elmondja majd a műtét menetét.

 

Lehet az altatásnak szövődménye?

Lehet. Minden orvosi beavatkozásnak lehetnek mellékhatásai és szövődményei, még akkor is, ha mindent elkövetnek, hogy ne legyen. A leggyakoribb mellékhatások: rossz közérzet, szédülés, hányinger, aluszékonyság, fejfájás, ezek rövid idő alatt maguktól is megszűnnek.

Az altatás leggyakoribb szövődménye a torokfájdalom (a lélegeztető cső miatt), illetve fogsérülés (ez pedig a lélegeztető cső behelyezésekor alakulhat ki). Ritkán előfordulhat vérnyomásingadozás, szívritmuszavar, szívelégtelenség, allergiás reakció gyógyszerekre, műtét utáni légzési nehézség, ezekre az altatóorvos előre figyelmeztetni fog, ha a műtét jellege vagy az alapbetegségeid miatt fokozott kockázatnak vagy kitéve.

 

FONTOS:

A nőgyógyászati daganatok kezelése onkológiai centrumban történjen, erre a területre specializálódott nőgyógyász onkológus, klinikai onkológus, daganatsebész által!

Sugárterápia / elsődleges kezelés

Sugárterápia - elsődleges kezelés

 

SUGÁRKEZELÉS=RADIOTERÁPIA

A sugárkezelés a daganatos elváltozás egyfajta kezelési lehetőségét jelenti, amely leggyakrabban röntgensugarakat, olykor radioaktív forrásokat használ. Az itt használt röntgensugarak erősebbek, mint a hagyományos diagnosztikai célú röntgensugarak. A sugárkezelés tehát a rák gyógyítását szolgálja, gátolja a daganat növekedését, hatására a korábbi fájdalom enyhül.

 

Sugárkezelés fajtái:

- Külső sugárkezelés (EBRT—External Beam Radiation Therapy)

- Belső sugárkezelés, közelterápia = Brachyterápia ( HDR-AL- High Dose Rate)

 

Sugárkezelés alkalmazása:

- Definitív sugárkezelés: az alapkezelés a sugárterápia, inoperabilis (nem műthető) állapot esetén. Abban az esetben, mikor a betegség kiterjedése nem tesz lehetővé műtétet, definitív sugárkezelés (a betegség teljes gyógyítását célzó beavatkozás, gyakran kombinálva szisztémás kezelésekkel): a kezelés célja a teljes tumormentesség elérése külső sugárkezelés és közelterápia kombinációjában.

- Posztoperatív sugárkezelés: a műtétet követő sugárterápia, általában nyirokcsomó-áttét miatt indokolt. Műtétet követően adott sugárkezelés (adjuváns kezelés): ebben az esetben a daganat műtéti eltávolítását követően a sugárkezelés célja az, hogy ne keletkezzenek a kismedencében, illetve a hüvelycsonkon lokális kiújulások, döntően megelőző kezelésről van szó. Adható külső sugárkezelés (EBRT) vagy közelterápia (HDR-AL brachyterápia) formájában.

- Palliatív célú: a helyi vagy a metasztatikus (áttétes) tünetek enyhítésére használják. tüneti sugárkezelés (palliatív sugárterápia): előrehaladott betegségek esetén, mikor nem várható a betegség teljes gyógyulása, és a betegnek panaszai vannak (fájdalmat okozó áttétek, vérzést okozó tumor), alacsonyabb dózisban, rövidebb kezeléseket alkalmaznak tünetcsökkentés, életminőség-javítás céljából.

- Salvage: a korábban gyógyító kezelésen átesett betegnek kiújulása van és ezt a kiújulást újra kezelik.

 

A szeméremtesti daganatok mérsékelten sugárérzékeny tumorok.

Esetükben, ha a műtét során eltávolított szövetekben, a sebészi szélekben nem találnak daganatos sejteket, akkor általában nem javasolnak műtét után sugárkezelést. Ha azonban a sebészi szélek pozitívak - ami azt jelenti, hogy kevesebb mint 5 mm-re van daganatszövet -, és ismételt kimetszés nem jön szóba, akkor posztoperatív sugárkezelés javasolt. Ha az eltávolított lágyéki nyirokcsomókban áttét mutatható ki, akkor javasolt a kismedencei és lágyéki régió sugárkezelése is.

Ha olyan nagy a nyirokcsomó-konglomerátum, hogy a sebészi eltávolítás nem lehetséges, vagy csak nagyon nagy szövődmény árán, akkor előzetes sugárkezeléssel meg lehet zsugorítani a szövet tömegét, és utána lehet eltávolítani műtéttel.

Előrehaladott stádiumú szeméremtestrák esetén egy műtét előtti sugárkezeléssel a tumorszövet nagysága szintén kisebbíthető, és ezután a műtét elvégzése lehetővé válik, vagy pedig a radikalitása csökkenthető.

Előzetesen adott citosztatikumokkal a daganat sugárérzékenysége növelhető.

A sugárkezelés tehát lehet műtét előtti vagy műtét utáni is. Alkalmazási módját tekintve pedig mind külső, mind belső sugárkezelést lehet, illetve kell alkalmazni.

Azoknál az eseteknél, ahol magas a kiújulás veszélye, kiegészítő ún. adjuváns sugárkezelés szükséges, ami javítja a beteg túlélési esélyeit.

Abban az esetben, ha a daganat nem operálható, akkor palliatív sugárkezelést alkalmazható a tünetek enyhítésére.

Kemoterápia / elsődleges kezelés

Kemoterápia - elsődleges kezelés
Paróka, kendő

Kemoterápiás szereknek nevezzük azokat a gyógyszereket, melyek hatásmechanizmusuk során károsítják a szervezet osztódó sejtjeit. Ezek a gyógyszerek ugyan minden sejtünkre hatnak, azonban lényegesen kisebb fokban károsítják a normál sejteket, mint a daganatosokat, amelyekkel szemben harcolnak. A kezelés során elpusztul az összes éppen osztódó sejt, azonban a kezelés utáni időszakban az egészséges sejtek az eredeti, normális mennyiségre szaporodnak, míg a daganatsejtekből kevesebb lesz, és számuk lassabban emelkedik a kiindulási értékhez képest.

A kezelés célja a daganatos beteg teljes gyógyulása, a daganatmentes időszak elérése, vagy ennek elmaradása esetén a daganat növekedésének lassítása, leállítása. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy olykor csak a tünetek enyhítésére van lehetőségünk.

Kemoterápia csak a daganat szövettani típusának tisztázását követően, szakbizottsági döntésnek megfelelően adható, hiszen minden kezelést szerv- és szövetspecifikusan választanak ki az orvosok. A kezelési tervet az onkológus állítja fel, ez mindig az adott esettől és a kezelések hatékonyságától függ. A kemoterápiát minden alkalommal a páciensre dozírozzák (adagolják) testfelszín vagy speciális logaritmus alapján.

A kemoterápiának bizony vannak mellékhatásai. Mint minden gyógyszerkészítményre, a kemoterápiára is lehet allergiás a páciens. Sajnos a tenyérviszketéstől, a kipirosodástól a nehézlégzésen, a szívdobogásérzésen, a deréktáji fájdalmon át, a súlyos anafilaxiás reakciókig bármi előfordulhat, azonban szakképzett személyzet áll rendelkezésre, akik ezeket a reakciókat azonnal kezelni tudják.

Amennyiben a beteg rosszul tolerálja a kezelést, a panasz súlyosságától függően akár a kemoterápiás készítmény változtatására is sor kerülhet. A panaszok enyhítésére, kivédésére a kezelés előtt előkészítő gyógyszereket alkalmaznak, melyek gondoskodnak a gyomor védeleméről, illetve allergia elleni antihisztamint, szteroidot és hányingercsillapító gyógyszert is kap a beteg. Számítani kell arra is, hogy a páciens otthonában további mellékhatások várhatóak. A hányinger, a hányás, a hasmenés és a székrekedés gyakori panasz. Vannak készítmények, melyek alkalmazása a bőr, a haj és a köröm állapotát is érintik, mint a haj elvesztése, vagy a körmök elszíneződése, gombásodása. Nyálkahártyagyulladás, szájszárazság is jelentkezhet. A vérsejteket érintő mellékhatások fokozódnak a felvett kemoterápiák számával, így csökkent fehérvérsejt, vörösvérsejt és vérlemezke számot mutatnak a laborvizsgálatok eredményei. A kemoterápia és a daganat maga is fokozza a trombózis készséget, így az orvosok vérhígító készítményt alkalmaznak ennek megelőzésére.

Szívizomkárosodás a kardiotoxikus készítmények esetében várható, így szívultrahang vizsgálattal figyelemmel kísérjük a szív pumpafunkcióját, hiszen csak adott határérték felett adhatóak ezek a készítmények. Vannak olyan gyógyszerek, melyek a perifériás idegeket bántják, így a talp és az ujjbegyek zsibbadását okozzák. Máj- és vesefunkciós eltérések abból adódhatnak, hogy a kemoterápiás hatóanyagok vagy a májon vagy a vesén keresztül választódnak ki.

 

A kemoterápia menete

Minden kezeléssorozat egy megbeszéléssel indul, ahol az orvos és a beteg meghatározzák a célt, és megtervezik a kezeléseket. Megbeszélik, hogy milyen mellékhatások várhatók, és minden felmerülő kérdésre választ adnak. Szó esik arról is, hogy a táplálkozáson keresztül a hogyan védjük ki a panaszokat, és mivel segíthető még a gyógyulás. Ilyenkor felírják az előkészítő gyógyszereket is, és megbeszélik az adagolásukat. A kezelésekre reggel kell érkezni, mert a gyógyszer vénás infúziós beadása órákat vehet igénybe, de a jó hír, hogy még aznap haza is mehetnek a betegek. Az első kezeléskor beleegyező nyilatkozatot kell a páciensnek aláírnia, esetenként a szívultrahang eredmény is szükséges. Minden kezelés előtt friss laborvizsgálatot végeznek, mely tartalmazza a vérképet, máj- és vesefunkciós paramétereket, ionokat, vizeletvizsgálatot. Amennyiben ezek megfelelnek a kezeléshez, súlymérést követően kiszámolják a kemoterápia dózisát. A betegnek ilyenkor lehetősége van arra, hogy megbeszélje a panaszait orvosával, és megoldást keresnek rá. Ezek után a kezelési lappal a kemoterápiás kezelőbe irányítják a beteget, ahol a gyógyszertárból megrendelt gyógyszer megérkezését követően a nővér beköti az előírt készítményt, amennyiben a beteg vitális paraméterei rendben vannak. A kezelő helyiségek jól felszereltek a beteg ellátására és kényelméhez igazodva.

Amennyiben zavartalanul lefolyt a kezelés, a beteg kézhez kapja az ambuláns lapját, a beutalót, a receptjeit, és otthonába távozhat. Kezelést követően 1 héttel vérkép laborvizsgálat szükséges, annak ellenőrzésére, hogy a kemoterápia milyen mértékben károsította a csontvelőt, és amennyiben szükséges, lehetőség van a csontvelő támogatására.

Kóros értékek: fehérvérsejtszám 2,0 G/l alatt; abszolút neutrofil szám 1,5 G/l alatt; hemoglobin 9,0 g/dl alatt; vérlemezke 100 G/l alatt. A mellékhatások a kezelést követő másod-harmadnap jelentkeznek változó intenzitással. A páciensek a megbeszélteknek megfelelően járnak el a mellékhatások megjelenésekor, de olykor előfordul, hogy orvosi segítségre van szükségük ezek megoldására, ilyenkor az egészségügyi személyzet a betegek rendelkezésére áll a megadott elérhetőségeken.

A kezelések hatékonyságát képalkotó vizsgálattal, bizonyos tumorok esetén tumormarkerrel követik. Amennyiben rezisztencia alakul ki egy készítménnyel szemben, terápiaváltásra kényszerülnek, ezzel kapcsolatban az orvos kimerítő tájékoztatást fog adni betegének.

 

Kemoterápiás kezelésfajták

Neoadjuváns kemoterápia: a rosszindulatú daganat felismerését követően kemoterápiát választunk első kezelési módnak, ha a műtét azonnal nem kivitelezhető. A kemoterápia hatását képalkotó vizsgálatokkal ellenőrizzük, és az eredmények alapján döntünk a műtétről, melyet további kemoterápia követ.

Adjuváns kemoterápia: a daganatos betegségben a műtétet követő kezelés, amikor az operációt követően kezelést javasolunk, hogy a kiújulás esélyét csökkentsük. Mindig fix alkalom, a kezelés elején tudjuk, mikor lesz vége.

Elsővonalbeli kemoterápia: a daganat felfedezésekor, vagy műtétet követően visszamaradt daganat esetén az elsőként választandó, leggyakrabban használt kemoterápiás szerekre vonatkozik. Ha rezisztencia alakul ki a gyógyszer ellen, akkor hatóanyagot kell váltanunk.

Többedvonalbeli kezelés: rezisztencia miatt gyógyszerváltást követően adott gyógyszer, mely tumormentességig vagy rezisztenciáig, a daganatos betegség rosszabbodásáig adható.
 

PARÓKA/KENDŐ:

Paróka:

A parókát/kendőt bizonyos kezelések mellé felírják receptre, így kedvezményesebb áron lehet hozzájutni. A receptet már az első kezelés alkalmával megkapják a betegek, és maguk választanak üzletet és parókát. A kedvezmény mértéke üzletenként eltérő lehet. Érdemes az első kezelést követően parókákat próbálni, mert általában az első kezelést követő 10-14. napon szinte a teljes hajkoronát elveszti a páciens. A parókát értékesítő üzletekben nagyon tapintatosak és segítőkészek az alkalmazottak. Érdemes több fazont is próbálni, hogy kialakuljon, melyik a legkomfortosabb viselet számunkra. Azzal is számolni kell, hogy a paróka próbálásakor még megvan a hajunk, viszont, amikor már viseljük magát a parókát, nem lesz olyan hajtömeg alatta. A paróka alá - hogy ne irritálja a fejbőrt - lehet nylon harisnya anyagból készült kis sapkát venni.

Van igazi hajból készült és műhajból készült paróka. A műhajból készült paróka ápolása nagy odafigyelést igényel: extrém hőhatásnak nem szabad kitenni, hajszárítóval és hajvasalóval általában nem formálható, azonban speciális készítményekkel mosható. A paróka fazonját megtartja mindenféle formázás nélkül is a mosást követően. A valódi hajból készült paróka ápolása nagyon hasonlít a saját hajunk ápolásához.

 

Kendő:

A paróka mellett/helyett lehetőség van kendő viselésére is. Ebből is többféle megoldás létezik. Vannak előre gyártott kendők, amiket csak, mint egy “sapka” kell felvenni, és esetleg hátul a tarkónál megkötni. Általában puha pamut anyagból, esetleg öko-pamutból készülnek, hogy a kopasz fejbőrön kényelmes viseletet adjanak. Nagyon komfortos viselet, akár többféle szín és fazon is beszerezhető, így változatosabbá tehető az öltözködésünk. Az előre megvarrt kendők mellett nagyon praktikus a normál női kendők/sálak viselése is. Ezek általában téglalap alakú, hosszú kendők, amikkel megfelelő kötési technikával olyan végeredményt érhetünk el, mint egy előre megvarrt kendővel. Ezek lehetnek pamutból vagy selyemből, esetleg keverék anyagból készült vékony sálak is. Nagyon komfortos a viselésük.

 

Turbán:

A kendők mellett lehet a paróka árusító üzletekben ún. turbánokat is vásárolni. Ezek általában - évszaknak megfelelően - vastagabb vagy vékonyabb pamutból készült kis “sapkák” némi rafinériával megvarrva. Nagyon egyszerű a viselésük, mert tényleg csak, mint egy sapkát kell felvennünk.

 

Mi szól mellette és ellene?

Paróka

Mellette:

  • egy jól megválasztott fazon esetében kívülálló számára szinte észrevehetetlen, úgy tudjuk viselni, mint a saját hajunkat

  • nem igényel napi fazon beállítást

  • könnyű kezelés

  • bizonyos munkakörökben, vagy, ha nem szeretnénk a környezetünk tudomására juttatni betegségünket, egy optimális megoldás

  • szinte mindenféle tevékenység végezhető vele, akár sportolás is

  • recepttel támogatott a vásárlása

 

Ellene:

  • melegebb viselet

  • nehéz az eredeti hajszínünkhöz és formánkhoz nagyon hasonlót találni

  • speciális eszközöket igényel az ápolása

  • megosztóbb a viselése

  • nem mindenki tudja elviselni a fejbőrén a parókát

  • “idegen érzés” a tükörbe nézve

 

Kendő

Mellette:

  • nagyon komfortos viselet

  • többféle kendővel változatosabbá tehetjük az öltözködésünket

  • nem meleg a nyári napokban sem

  • olcsóbban beszerezhető

  • a kezelések befejeztével is tovább hordható sálként/női kendőként, mint a sziluettünk része

  • szépen kiemeli az arc vonásait

  • mindenféle tevékenység végezhető benne

  • nem igényel kifejezett ápolást, mosható, gyorsan szárad

  • könnyen variálható

 

Ellene:

  • egyértelműsíti a betegségünket

  • támogatás nem kérhető rá

  • picivel több időt igényel a felkötése (kivéve, ha előre varrt kendőről van szó)

  • a fület eltakarja, ami zavaró lehet

 

Fontos:

Védeni kell a napsugárzástól a bőrt, mert a citosztatikumok fényérzékenyek és hamarabb bomlanak le fény hatására a szervezetünkben.
 

Utánkövetés

Utánkövetés

 

Diagnosztikus teendők a műtét utáni időszakban:

Fizikális vizsgálat: az onkoterápiát követően az első évben kéthavonként, a második évben háromhavonként, a 3–5. évben félévente.

Képalkotó diagnosztikai vizsgálatok: első évben félévente, továbbiakban évente. Klinikai gyanú esetén CT, UH-vizsgálat.

Aspirációs citológiai vizsgálat: regionális áttét vagy lokális recidíva esetén.

Szövettani vizsgálat: klinikailag nem egyértelmű lokális recidíva esetén, ill. klinikailag egyértelmű lokális recidíva esetén az újabb onkoterápia elkezdése előtt. Tumormarker, antitest vizsgálat.

 

Gyógyulás

Gyógyulás

 

Ne feledkezz meg a rendszeres kontrollvizsgálatokról! Minden jót kívánunk Neked!

 

Kiújulás

Kiújulás

A kiújult daganat eleinte ritkán okoz panaszt, aztán a nagysága miatt, illetve esetlegesen másik szerv érintettsége miatt kialakulnak a panaszok.

A tünetek előtt a megfelelő időközönként végzett képalkotó vizsgálatok - CT, vagy MR - segítenek ezeket korábban felfedezni. Adott esetben gyakorlott kézzel végzett ultrahang vizsgálat is megfelelő lehet a kiújulás kiszűrésére.

A helyileg kiújult esetek megoldására újbóli kimetszés javasolt, vagy sugárkezelés. Amennyiben az elsődleges ellátás során történt sugárkezelés, az ismételten nem alkalmazható.

Sugárkezelést követően centrálisan kiújult, nagy tumor kezelése exenterációval lehetséges.

Távoli metastasisok kezelésére esetleg kemoterápia, vagy az elhelyezkedéstől függően sebészi megoldás jöhet szóba.

A kiújult esetek kórjóslata rendkívül rossz.

Legtöbbször csak tüneti kezelés, fájdalomcsillapítás, sebkezelés és az esetleg fellépő vérzések csillapítása lehetséges.

 

Műtét / Kiújuláskor

Műtét kiújuláskor
Az altatás

Amennyiben a daganat mérete, elhelyezkedése és a korábbi kimetszés/műtét lehetővé teszi, a helyileg kiújult esetek megoldására újbóli kimetszés/műtét javasolt. Az ismételt szeméremtest műtét során gyakran olyan bőrhiány keletkezik, melynek fedésére plasztikai sebészeti technikákat kell alkalmazni.

A hüvely rekonstrukciója: ha az orvosnak el kell távolítania a teljes hüvelyt, akkor bizonyos esetekben lehet újat rekonstruálni bőrből és a test más részeiből származó szövetekből.

 

AZ ALTATÁS

Mi is az az anesztézia?

A szó jelentése érzésnélküliség, vagyis arra szolgál, hogy a fájdalmas vizsgálat vagy műtéti beavatkozás alatt kikapcsolja azokat a jelzéseket, amik a fájdalom érzését juttatják el az agyunkba.

Az anesztézia lehet általános = altatás, ilyenkor alszol, és semmit nem érzel, érzékelsz a külvilágból, vagy regionális = ilyenkor a testnek egy részét kapcsolják ki az érzések közvetítéséből, ilyen a spinális, epidurális, regionális és a helyi érzéstelenítés.
 

Mit csinál az aneszteziológus?

  • veled egyetértésben megtervezi a műtéthez szükséges érzéstelenítést

  • ellenőrzi az életfunkciókat a műtét/altatás alatt

  • adagolja a gyógyszereket, altatógázokat, szükség esetén antibiotikumokat vagy vérkészítményeket

  • megtervezi a műtét utáni fájdalomcsillapítást

  • felügyeli a műtét utáni állapotodat az őrzőben vagy az intenzív osztályon

 

Mik a teendők műtét/ altatás előtt?

  • ha dohányzol, minél hamarabb hagyd abba, legjobb már hetekkel a tervezett műtét előtt

  • a túlsúly fokozott műtéti rizikót jelent, ha lehet, egy könnyű diétával hozd formába magad

  • ha van mozgó vagy törött fogad, keresd fel a fogorvosodat

  • ha van krónikus alapbetegséged, menj el a gondozó orvosodhoz, hogy a lehető legjobb állapotba kerülj a műtét időpontjára

Mi az az aneszteziológiai ambulancia?

A műtét előtt találkozni fogsz egy aneszteziológussal, aki előzetes felmérést fog végezni az állapotodról, és megbeszélhetsz vele minden részletet az altatással kapcsolatban. Az aneszteziológiai ambulancián a háziorvosi vizsgálathoz hasonló vizsgálat történik, kikérdeznek, megmérik a vérnyomásodat, megnézik a leleteidet. Szinte minden esetben szükséges egy EKG és egy laborvizsgálat műtét előtt, de lehet, hogy egyéb eredményekre is szükség lesz, pl. mellkas röntgen, esetleg szívultrahang, ezt az aneszteziológus dönti el.

 

Mi történik a műtét előtt, alatt, után?

A műtét előtt már az előző napon valószínűleg be kell feküdni a kórházba. Sok helyen már vacsorázni sem lehet a műtét előtti napon, sőt lehet, hogy beöntést vagy hashajtót fogsz kapni. Erre azért van szükség, hogy kiürüljenek a belek, jobb műtéti körülményeket teremtve. Figyelj a folyadékbevitelre, inni a műtét előtt maximum két órával még lehet, vizet, teát vagy szűrt gyümölcslevet. Igyál eleget!

Már este is, de a műtét reggelén biztosan fogsz kapni egy „bátorító tablettát”, ez segít, hogy könnyebben átvészeld a műtét előtti várakozást.

És amikor eljön az idő, jön érted a műtősfiú. Le kell majd vetkőzni teljesen, lehet, hogy kapsz egy kórházi hálóinget, de az is lehet, hogy csak jól betakarnak. A műtőben kapsz egy sapkát, ellenőrzik a személyazonosságodat, a csuklódon lévő kis névjegykártyát, egyeztetik a műtét típusát.

Aztán előkészítenek az altatáshoz: EKG tappancsokat raknak a mellkasodra, vénát biztosítanak, vérnyomásmérőt helyeznek a felkarodra, ami 5 percenként mérni fog, az ujjad hegyére pedig kapsz egy kis csipeszt, ami a vér oxigénszintjét fogja mérni.

Ha epidurális kanült beszéltetek meg, azt ebben a fázisban teszik be. Fel kell majd ülnöd, kapsz egy kis helyi érzéstelenítőt a szúrás helyére, és két csigolya között bevezetik ezt a kis csövecskét, amin keresztül műtét után kaphatsz majd fájdalomcsillapítót.

Ezután jön az altatás: kapsz majd fájdalomcsillapítót, altatószert, és, ha már mélyen elaludtál, izomlazítót is, hogy a lélegeztetőcsövet be tudják helyezni a légcsövedbe. A műtét alatt az aneszteziológus minden életfontos paramétert folyamatosan ellenőrizni fog, ha szükséges, ad még gyógyszert, irányítja a lélegeztetést, folyadékot pótol, mindent megtesz azért, hogy a lehető legjobban bírd a műtétet.

Amikor a sebész befejezte, leállítják a gyógyszerek és altatógázok adagolását, és hagyják, hogy magadtól felébredj. Ébredés után még kába leszel, nem fogsz emlékezni rá, de átkerülsz majd az őrzőbe, ahol még rendszeresen mérik az életfontos paramétereket, lesz rajtad egy oxigénmaszk, és egy szakképzett nővér felügyeli a fájdalomcsillapítást. A hasadból valószínűleg drének lógnak majd ki, kötés lesz rajta, és szinte biztos, hogy hólyagkatétered lesz. Nyugi, semmit nem viszel haza, ezeket mind szépen fokozatosan eltávolítják majd, de most segítenek.

 

Az osztályra vissza:

Mikor már minden értéked stabil, és a fájdalom is jól kontrollálható, visszakerülsz a „sima” osztályra. A műtét típusától függ, hogy mikor, de lassan elkezdhetsz kortyolni folyadékot, később ehetsz is pár falatot, szigorúan az előírt diétás szabályok szerint. Ne felejtsd, az egész hasadat megbolygatták, idő kell a beleknek, hogy magukhoz térjenek. Jön majd gyógytornász, lehet, hogy pszichológus, és persze a kezelőorvosod is elmondja majd a műtét menetét.

 

Lehet az altatásnak szövődménye?

Lehet. Minden orvosi beavatkozásnak lehetnek mellékhatásai és szövődményei, még akkor is, ha mindent elkövetnek, hogy ne legyen. A leggyakoribb mellékhatások: rossz közérzet, szédülés, hányinger, aluszékonyság, fejfájás, ezek rövid idő alatt maguktól is megszűnnek.

Az altatás leggyakoribb szövődménye a torokfájdalom (a lélegeztető cső miatt), illetve fogsérülés (ez pedig a lélegeztetőcső behelyezésekor alakulhat ki). Ritkán előfordulhat vérnyomásingadozás, szívritmuszavar, szívelégtelenség, allergiás reakció gyógyszerekre, műtét utáni légzési nehézség, ezekre az altatóorvos előre figyelmeztetni fog, ha a műtét jellege vagy az alapbetegségeid miatt fokozott kockázatnak vagy kitéve.

Sugárterápia / kiújuláskor

Sugárterápia kiújuláskor

 

SUGÁRKEZELÉS=RADIOTERÁPIA

A sugárkezelés a daganatos elváltozás egyfajta kezelési lehetőségét jelenti, amely leggyakrabban röntgensugarakat, olykor radioaktív forrásokat használ. Az itt használt röntgensugarak erősebbek, mint a hagyományos diagnosztikai célú röntgensugarak. A sugárkezelés tehát a rák gyógyítását szolgálja, gátolja a daganat növekedését, hatására a korábbi fájdalom enyhül.

 

Sugárkezelés fajtái:

- Külső sugárkezelés (EBRT—External Beam Radiation Therapy)

- Belső sugárkezelés, közelterápia = Brachyterápia ( HDR-AL- High Dose Rate)

 

Sugárkezelés alkalmazása:

- Definitív sugárkezelés: az alapkezelés a sugárterápia, inoperabilis (nem műthető) állapot esetén. Abban az esetben, mikor a betegség kiterjedése nem tesz lehetővé műtétet, definitív sugárkezelés (a betegség teljes gyógyítását célzó beavatkozás, gyakran kombinálva szisztémás kezelésekkel): a kezelés célja a teljes tumormentesség elérése külső sugárkezelés és közelterápia kombinációjában.

- Posztoperatív sugárkezelés: a műtétet követő sugárterápia, általában nyirokcsomó-áttét miatt indokolt. Műtétet követően adott sugárkezelés (adjuváns kezelés): ebben az esetben a daganat műtéti eltávolítását követően a sugárkezelés célja az, hogy ne keletkezzenek a kismedencében, illetve a hüvelycsonkon lokális kiújulások, döntően megelőző kezelésről van szó. Adható külső sugárkezelés (EBRT) vagy közelterápia (HDR-AL brachyterápia) formájában.

- Palliatív célú: a helyi vagy a metasztatikus (áttétes) tünetek enyhítésére használják. tüneti sugárkezelés (palliatív sugárterápia): előrehaladott betegségek esetén, mikor nem várható a betegség teljes gyógyulása, és a betegnek panaszai vannak (fájdalmat okozó áttétek, vérzést okozó tumor), alacsonyabb dózisban, rövidebb kezeléseket alkalmaznak tünetcsökkentés, életminőség-javítás céljából.

- Salvage: a korábban gyógyító kezelésen átesett betegnek kiújulása van, és ezt a kiújulást újra kezelik

 

A szeméremtesti daganatok mérsékelten sugárérzékeny tumorok.

Esetükben, ha a műtét során eltávolított szövetekben, a sebészi szélekben nem találnak daganatos sejteket, akkor általában nem javasolnak műtét után sugárkezelést. Ha azonban a sebészi szélek pozitívak - ami azt jelenti, hogy kevesebb mint 5 mm-re van daganatszövet -, és ismételt kimetszés nem jön szóba, akkor posztoperatív sugárkezelés javasolt. Ha az eltávolított lágyéki nyirokcsomókban áttét mutatható ki, akkor javasolt a kismedencei és lágyéki régió sugárkezelése is.

Ha olyan nagy a nyirokcsomó-konglomerátum, hogy a sebészi eltávolítás nem lehetséges, vagy csak nagyon nagy szövődmény árán, akkor előzetes sugárkezeléssel meg lehet zsugorítani a szövet tömegét, és utána lehet eltávolítani műtéttel.

Előrehaladott stádiumú szeméremtestrák esetén egy műtét előtti sugárkezeléssel a tumorszövet nagysága szintén kisebbíthető, és ezután a műtét elvégzése lehetővé válik, vagy pedig a radikalitása csökkenthető.

Előzetesen adott citosztatikumokkal a daganat sugárérzékenysége növelhető.

A sugárkezelés tehát lehet műtét előtti vagy műtét utáni is. Alkalmazási módját tekintve pedig mind külső, mind belső sugárkezelést lehet illetve kell alkalmazni.

Azoknál az eseteknél, ahol magas a kiújulás veszélye, kiegészítő ún. adjuváns szükséges, ami javítja a beteg túlélési esélyeit.

Abban az esetben, ha a daganat nem operálható, akkor palliatív sugárkezelést alkalmazható a tünetek enyhítésére.

Kemoterápia / kiújuláskor

Kemoterápia kiújuláskor
Paróka, kendő

Kemoterápiás szereknek nevezzük azokat a gyógyszereket, melyek hatásmechanizmusuk során károsítják a szervezet osztódó sejtjeit. Ezek a gyógyszerek ugyan minden sejtünkre hatnak, azonban lényegesen kisebb fokban károsítják a normál sejteket, mint a daganatosokat, amelyekkel szemben harcolnak. A kezelés során elpusztul az összes éppen osztódó sejt, azonban a kezelés utáni időszakban az egészséges sejtek az eredeti, normális mennyiségre szaporodnak, míg a daganatsejtekből kevesebb lesz és számuk lassabban emelkedik a kiindulási értékhez képest.

A kezelés célja a daganatos beteg teljes gyógyulása, a daganatmentes időszak elérése, vagy ennek elmaradása esetén a daganat növekedésének lassítása, leállítása. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy olykor csak a tünetek enyhítésére van lehetőségünk.

Kemoterápia csak a daganat szövettani típusának tisztázását követően, szakbizottsági döntésnek megfelelően adható, hiszen minden kezelést szerv- és szövetspecifikusan választanak ki az orvosok. A kezelési tervet az onkológus állítja fel, ez mindig az adott esettől és a kezelések hatékonyságától függ. A kemoterápiát minden alkalommal a páciensre dozírozzák (adagolják) testfelszín vagy speciális logaritmus alapján.

A kemoterápiának bizony vannak mellékhatásai. Mint minden gyógyszerkészítményre, a kemoterápiára is lehet allergiás a páciens. Sajnos a tenyérviszketéstől, a kipirosodástól a nehézlégzésen, a szívdobogásérzésen, a deréktáji fájdalmon át, a súlyos anafilaxiás reakciókig bármi előfordulhat, azonban szakképzett személyzet áll rendelkezésre, akik ezeket a reakciókat azonnal kezelni tudják.

Amennyiben a beteg rosszul tolerálja a kezelést, a panasz súlyosságától függően akár a kemoterápiás készítmény változtatására is sor kerülhet. A panaszok enyhítésére, kivédésére a kezelés előtt előkészítő gyógyszereket alkalmaznak, melyek gondoskodnak a gyomor védeleméről, illetve allergia elleni antihisztamint, szteroidot és hányingercsillapító gyógyszert is kap a beteg. Számítani kell arra is, hogy a páciens otthonában további mellékhatások várhatóak. A hányinger, a hányás, a hasmenés és a székrekedés gyakori panasz. Vannak készítmények, melyek alkalmazása a bőr, a haj és a köröm állapotát is érintik, mint a haj elvesztése, vagy a körmök elszíneződése, gombásodása. Nyálkahártyagyulladás, szájszárazság is jelentkezhet. A vérsejteket érintő mellékhatások fokozódnak a felvett kemoterápiák számával, így csökkent fehérvérsejt, vörösvérsejt és vérlemezke számot mutatnak a laborvizsgálatok eredményei. A kemoterápia és a daganat maga is fokozza a trombózis készséget, így az orvosok vérhígító készítményt alkalmaznak ennek megelőzésére.

Szívizomkárosodás a kardiotoxikus készítmények esetében várható, így szívultrahang vizsgálattal figyelemmel kísérjük a szív pumpafunkcióját, hiszen csak adott határérték felett adhatóak ezek a készítmények. Vannak olyan gyógyszerek, melyek a perifériás idegeket bántják, így a talp és az ujjbegyek zsibbadását okozzák. Máj- és vesefunkciós eltérések abból adódhatnak, hogy a kemoterápiás hatóanyagok vagy a májon vagy a vesén keresztül választódnak ki.

 

A kemoterápia menete

Minden kezeléssorozat egy megbeszéléssel indul, ahol az orvos és a beteg meghatározzák a célt, és megtervezik a kezeléseket. Megbeszélik, hogy milyen mellékhatások várhatók, és minden felmerülő kérdésre választ adnak. Szó esik arról is, hogy a táplálkozáson keresztül a hogyan védjük ki a panaszokat, és mivel segíthető még a gyógyulás. Ilyenkor felírják az előkészítő gyógyszereket is, és megbeszélik az adagolásukat. A kezelésekre reggel kell érkezni, mert a gyógyszer vénás infúziós beadása órákat vehet igénybe, de a jó hír, hogy még aznap haza is mehetnek a betegek. Az első kezeléskor beleegyező nyilatkozatot kell a páciensnek aláírnia, esetenként a szívultrahang eredmény is szükséges. Minden kezelés előtt friss laborvizsgálatot végeznek, mely tartalmazza a vérképet, máj- és vesefunkciós paramétereket, ionokat, vizeletvizsgálatot. Amennyiben ezek megfelelnek a kezeléshez, súlymérést követően kiszámolják a kemoterápia dózisát. A betegnek ilyenkor lehetősége van arra, hogy megbeszélje a panaszait orvosával, és megoldást keresnek rá. Ezek után a kezelési lappal a kemoterápiás kezelőbe irányítják a beteget, ahol a gyógyszertárból megrendelt gyógyszer megérkezését követően a nővér beköti az előírt készítményt, amennyiben a beteg vitális paraméterei rendben vannak. A kezelő helyiségek jól felszereltek a beteg ellátására és kényelméhez igazodva.

Amennyiben zavartalanul lefolyt a kezelés, a beteg kézhez kapja az ambuláns lapját, a beutalót, a receptjeit, és otthonába távozhat. Kezelést követően 1 héttel vérkép laborvizsgálat szükséges, annak ellenőrzésére, hogy a kemoterápia milyen mértékben károsította a csontvelőt, és amennyiben szükséges, lehetőség van a csontvelő támogatására.

Kóros értékek: fehérvérsejtszám 2,0 G/l alatt; abszolút neutrofil szám 1,5 G/l alatt; hemoglobin 9,0 g/dl alatt; vérlemezke 100 G/l alatt. A mellékhatások a kezelést követő másod-harmadnap jelentkeznek változó intenzitással. A páciensek a megbeszélteknek megfelelően járnak el a mellékhatások megjelenésekor, de olykor előfordul, hogy orvosi segítségre van szükségük ezek megoldására, ilyenkor az egészségügyi személyzet a betegek rendelkezésére áll a megadott elérhetőségeken.

A kezelések hatékonyságát képalkotó vizsgálattal, bizonyos tumorok esetén tumormarkerrel követik. Amennyiben rezisztencia alakul ki egy készítménnyel szemben, terápiaváltásra kényszerülnek, ezzel kapcsolatban az orvos kimerítő tájékoztatást fog adni betegének.

 

Kemoterápiás kezelésfajták

Neoadjuváns kemoterápia: a rosszindulatú daganat felismerését követően kemoterápiát választunk első kezelési módnak, ha a műtét azonnal nem kivitelezhető. A kemoterápia hatását képalkotó vizsgálatokkal ellenőrizzük, és az eredmények alapján döntünk a műtétről, melyet további kemoterápia követ.

Adjuváns kemoterápia: a daganatos betegségben a műtétet követő kezelés, amikor az operációt követően kezelést javasolunk, hogy a kiújulás esélyét csökkentsük. Mindig fix alkalom, a kezelés elején tudjuk, mikor lesz vége.

Elsővonalbeli kemoterápia: a daganat felfedezésekor, vagy műtétet követően visszamaradt daganat esetén az elsőként választandó, leggyakrabban használt kemoterápiás szerekre vonatkozik. Ha rezisztencia alakul ki a gyógyszer ellen, akkor hatóanyagot kell váltanunk.

Többedvonalbeli kezelés: rezisztencia miatt gyógyszerváltást követően adott gyógyszer, mely tumormentességig vagy rezisztenciáig, a daganatos betegség rosszabbodásáig adható.

 

PARÓKA/KENDŐ:

Paróka:

A parókát/kendőt bizonyos kezelések mellé felírják receptre, így kedvezményesebb áron lehet hozzájutni. A receptet már az első kezelés alkalmával megkapják a betegek, és maguk választanak üzletet és parókát. A kedvezmény mértéke üzletenként eltérő lehet. Érdemes az első kezelést követően parókákat próbálni, mert általában az első kezelést követő 10-14. napon szinte a teljes hajkoronát elveszti a páciens. A parókát értékesítő üzletekben nagyon tapintatosak és segítőkészek az alkalmazottak. Érdemes több fazont is próbálni, hogy kialakuljon, melyik a legkomfortosabb viselet számunkra. Azzal is számolni kell, hogy a paróka próbálásakor még megvan a hajunk, viszont amikor már viseljük magát a parókát, nem lesz olyan hajtömeg alatta. A paróka alá - hogy ne irritálja a fejbőrt - lehet nylon harisnya anyagból készült kis sapkát venni.

Van igazi hajból készült és műhajból készült paróka. A műhajból készült paróka ápolása nagy odafigyelést igényel: extrém hőhatásnak nem szabad kitenni, hajszárítóval és hajvasalóval általában nem formálható, azonban speciális készítményekkel mosható. A paróka fazonját megtartja mindenféle formázás nélkül is a mosást követően. A valódi hajból készült paróka ápolása nagyon hasonlít a saját hajunk ápolásához.

Kendő:

A paróka mellett/helyett lehetőség van kendő viselésére is. Ebből is többféle megoldás létezik. Vannak előre gyártott kendők, amiket csak, mint egy “sapka” kell felvenni, és esetleg hátul a tarkónál megkötni. Általában puha pamut anyagból, esetleg öko-pamutból készülnek, hogy a kopasz fejbőrön kényelmes viseletet adjanak. Nagyon komfortos viselet, akár többféle szín és fazon is beszerezhető, így változatosabbá tehető az öltözködésünk. Az előre megvarrt kendők mellett nagyon praktikus a normál női kendők/sálak viselése is. Ezek általában téglalap alakú, hosszú kendők, amikkel megfelelő kötési technikával olyan végeredményt érhetünk el, mint egy előre megvarrt kendővel. Ezek lehetnek pamutból vagy selyemből, esetleg keverék anyagból készült vékony sálak is. Nagyon komfortos a viselésük.

Turbán:

A kendők mellett lehet a paróka árusító üzletekben ún. turbánokat is vásárolni. Ezek általában - évszaknak megfelelően - vastagabb vagy vékonyabb pamutból készült kis “sapkák” némi rafinériával megvarrva. Nagyon egyszerű a viselésük, mert tényleg csak mint egy sapkát kell felvennünk.

 

Mi szól mellette és ellene?

Paróka

Mellette:

  • egy jól megválasztott fazon esetében kívülálló számára szinte észrevehetetlen, úgy tudjuk viselni, mint a saját hajunkat

  • nem igényel napi fazon beállítást

  • könnyű kezelés

  • bizonyos munkakörökben, vagy, ha nem szeretnénk a környezetünk tudomására juttatni betegségünket egy optimális megoldás

  • szinte mindenféle tevékenység végezhető vele, akár sportolás is

  • recepttel támogatott a vásárlása

 

Ellene:

  • melegebb viselet

  • nehéz az eredeti hajszínünkhöz és formánkhoz nagyon hasonlót találni

  • speciális eszközöket igényel az ápolása

  • megosztóbb a viselése

  • nem mindenki tudja elviselni a fejbőrén a parókát

  • “idegen érzés” a tükörbe nézve

 

Kendő

Mellette:

  • nagyon komfortos viselet

  • többféle kendővel változatosabbá tehetjük az öltözködésünket

  • nem meleg a nyári napokban sem

  • olcsóbban beszerezhető

  • a kezelések befejeztével is tovább hordható sálként/női kendőként, mint a sziluettünk része

  • szépen kiemeli az arc vonásait

  • mindenféle tevékenység végezhető benne

  • nem igényel kifejezett ápolást, mosható, gyorsan szárad

  • könnyen variálható

 

Ellene:

  • egyértelműsíti a betegségünket

  • támogatás nem kérhető rá

  • picivel több időt igényel a felkötése (kivéve, ha előre varrt kendőről van szó)

  • a fület eltakarja, ami zavaró lehet

 

Fontos:

Védeni kell a napsugárzástól a bőrt, mert a citosztatikumok fényérzékenyek és hamarabb bomlanak le fény hatására a szervezetünkben.

Rehabilitáció

Rehabilitáció

A rehabilitáció a diagnózis felállításától kezdődik. Sok esetben azt gondoljuk, hogy a rehabilitáció nem releváns, de a rehabilitáció sokkal tágabb fogalom, mint hinnénk. Átkarolja az életminőség megtartását, fejlesztését. Sokkal nagyobb perspektívában kell gondolnunk rá, mert segítséget, támogatást ad már a betegút elejétől is. Kísér, felkészít, segít, lehetőségeket biztosít, regenerál, összeköt.

A rehabilitációt a Mályvavirág Alapítványnál Gyógyulást Segítő Programnak hívjuk. Röviden GYSP-nek nevezzük, amely több elemet foglal magába.

Fizikai/testi rehabilitációról és lelki rehabilitációról beszélhetünk.

A lélek útja

A diagnózis-sokktól, a kezeléseken való részvételeken át, a nőiesség megélésén, a félelmeken, a reményen és reményvesztésen, a hullámhegyeken és hullámvölgyeken keresztül, a kiújulástól való félelemig, vegyesen és egyénileg éljük meg a betegséget. Ráadásul a betegségben nem egyedül vagyunk, ott van a család, barátok, a környezet, amihez tartozunk.

A félelemnek is több arca van, állandó lakóvá válik az életünknek, bár ez is egyéni, van, akinél erősebben, van, akinél kevésbé jelentkezik.

Fel kell dolgoznunk, ami velünk történik, és olykor egy mókuskerékbe csöppenünk, ahol a lelki generálja a fizikai gátat és a fizikai a lelkit. Ilyenkor meg kell akasztani ezt a kereket, s ehhez van, hogy segítségre van szükségünk.

Egy pszichológus szakember segítsége, vagy valamilyen alternatív, kiegészítő segítség jól jöhet. Rengeteg ilyennel találkozhatunk, és mindenkinek meg kell találnia azt, amiben hinni tud, mert a hit mindig erősít, és utat mutat.

 

Dolgozunk pszichológusokkal is, akiket megtalálsz itt:
https://malyvavirag.hu/szakmai-bizottsag

Palliatív ellátás

Palliatív ellátás

A palliatív ellátás a terminális állapotú betegek tüneteinek enyhítésére irányuló támogató kezelések összessége. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2002-ben a következőképpen fogalmazta meg a palliatív ellátást:

„A palliatív ellátás olyan megközelítés, amely az életet megrövidítő betegség kísérő problémáitól szenvedő páciens és családja életminőségét javítja azáltal, hogy megelőzi és csillapítja a szenvedést a fájdalom, a fizikai, pszichoszociális és spirituális problémák meghatározásával, kifogástalan értékelésével és kezelésével.”

 

A palliatív gondozás céljai:

  • csillapítja a fájdalmat és az egyéb kínzó tüneteket;
  • az életet és a halált normális folyamatnak tartja;
  • nem tesz semmit a halál megrövidítése és meghosszabbítása érdekében;
  • integrálja a betegellátásba a pszichológiai és spirituális tényezőket;
  • támogató rendszert kínál, hogy a beteg a lehető legaktívabban élhessen a halálig;
  • támogató rendszert kínál a család számára a betegség ideje alatt és a gyász időszakában;
  • team-munkát alkalmaz, amely a beteg és családja szükségleteire irányul, beleértve a gyász-tanácsadást, ha az javasolt;
  • kiemeli az életminőséget, ugyanakkor pozitívan viszonyul a betegség folyamatához;
  • alkalmazható a betegség korai stádiumában, az életet meghosszabbító terápiákkal – mint a kemoterápia és radioterápia – együtt, és magában foglalja azokat a szükséges vizsgálatokat is, amelyek szükségesek a kínzó klinikai komplikációk jobb megértéséhez és kezeléséhez.

A palliatív gondozás során az orvos a beteggel való megállapodás alapján lemond az aktív gyógykezelésről, mivel meggyógyítására az orvostudomány aktuális fejlettségi szintjén nincs remény, de célja nem a beteg halálának előidézése, hanem a beteg utolsó heteinek, hónapjainak emberibbé tétele, életminőségének javítása.

A megfelelő időben elkezdett palliatív ellátás során nem csak életet adhatunk a napoknak, hanem napokat is adunk az életnek, hiszen a korán megkezdett palliatív ellátás során egy olyan multidiszciplináris csoport foglalkozok a betegekkel, amely a betegek állapotához és igényeihez igazodó ellátást képes nyújtani.

 

Fájdalomcsillapítás a palliatív ellátásban

Mi is a fájdalom?

“Olyan kellemetlen szenzoros és emocionális élmény, amelyet a szövetek aktuális vagy potenciális károsodása okozza.”

Tehát a fájdalom egy teljesen szubjektív érzet, mely függ a beteg általános fizikai, lelki, szociális és mentális állapotától. A rák diagnózisának megállapításakor a betegek egynegyede, a kezelések során pedig az egyharmada, míg a daganatos betegség előrehaladottabb állapotában a betegek háromnegyede panaszol jelentős fájdalmat. A fájdalom mértékének megállapításában segítség lehet a fájdalommérő skála (numerikus skála, verbális skála stb.), hiszen, habár a fájdalom szubjektív, az erős, intenzív, súlyos fájdalmaknak vannak testi tünetei, mint például a mimika, a mozgás és a testtartás.

 

Rettentően fontos a fájdalom megfelelő csillapítása mind a kezelések során, mind a palliatív ellátás alatt. A csillapíthatatlan, erős fájdalom kihatással van a beteg teljes életére, emberi kapcsolataira, befolyásolhatja a táplálkozását, alvását, fokozza a szorongást, depresszióhoz vezethet, és megnehezíti a betegséggel való megküzdést.

 

A daganatos betegségekben a fájdalom az esetek 80%-ában viszonylag jól csökkenthető, mégis a betegek jelentős hányada szenved átmeneti vagy tartós fájdalomtól. Ezért szükséges az egyénnek legmegfelelőbb fájdalomcsillapítási módszer kiválasztása. A sikeres fájdalom kezeléséhez kulcsfontosságú a daganatos fájdalom okainak, patomechanizmusának feltárása, a megfelelő gyógyszer megfelelő adagjának megválasztása.

 

A fájdalom okai sokrétűek lehetnek a daganatos betegségek esetén. A testi okok közül jelentős a daganat vagy áttétei által kiváltott kompresszió, nyomás a környező szervekre, illetve roncsolás, mely a lágyszöveti duzzanatot, a zsigeri szervek falának feszülését, másodlagos szöveti hypoxiát (szöveti oxigén-elégtelenséget), idegi struktúrák nyomását, infiltrálódását vagy a környező szervi képletekbe való beszűrődését - átszövését -, a csontállomány meggyengülését eredményezi. A daganat környezetében gyakran van jelen gyulladás, mely szintén fájdalmat okoz. Fájdalom oka lehet maga a daganat elleni kezelés, akár sebészi, akár kemoterápiás, akár sugárterápiás kezelésről beszélünk.

Palliatív ellátás során figyelembe kell vennünk a fájdalom szempontjából a legyengült szervezetet, amely sok pihenést igényel, ezáltal fájdalmat okozhat a tartós fekvés következtében kialakuló izommerevség és az ízületek beszűkülése is, vagy akár a kialakuló felfekvés (decubitus).

A testi okokon túl nagy szerepet játszik a fájdalom mértékében a kialakuló szorongás, a halálfélelem, a kezeléssel kapcsolatos félelmek, a gondozásra szoruló családtagok, kiskorú gyermekek hátrahagyása miatti aggódás, az egyes panaszok elviselésének képessége mind-mind befolyásolják a kialakult fájdalom érzet intenzitását. Mindezeken túl az élet vége felé felszínre törhetnek olyan gondolatok, mint például a leélt élet értelme, lelkiismeretfurdalást okozhatnak a halogatott és meg nem tett kötelességek, vágyak, vagy jelen lehet a spirituális düh a sorssal szemben.

 

Fájdalmat leggyakrabban gyógyszeres kezeléssel csillapítunk, de vannak esetek amelyek során oki kezelést is alkalmazhatunk, mely során a felderített fájdalom okát próbálják megszüntetni. Ezért a daganatos betegek fájdalomcsillapítása során alkalmazhatunk sebészi, radiológiai, kemoterápiás, hormonterápiás, biológiai válaszmódosító, fizioterápiás, pszichoterápiás vagy akár egymást kiegészítő kezeléseket. Komplementer terápia esetén szóba jöhet az akupunktúra, bizonyos mágnesterápiás eljárások, aromaterápia, zeneterápia, művészetterápia, amelyek mind a fájdalomcsillapítás multimodális kiegészítő részei.

 

Gyógyszeres fájdalomcsillapítás esetén is széles skálából választhatunk a fájdalom típusának, intenzitásának és mértékének megfelelően. Fontos, hogy a fájdalomcsillapító terápia során megfelelően szakképzett orvosok és ápolók segítsék terápiánkat, ezért ilyenkor érdemes felkeresni a fájdalom ambulanciákat.

 

Fájdalomcsillapító terápia során lépcsőzetes terápiát alkalmazunk, mely segít kordában tartani a fájdalmat. Háromlépcsős algoritmust alkalmazunk, amely aszerint oszlik meg, hogy a gyengén és közepesen erős fájdalomcsillapítók - melyeknek van maximum dózisa - tartoznak az első és második lépcsőfokhoz. A maximum dózis azt jelenti, hogy egy adott készítmény meghatározott mennyiségen, pl. 200 mg-on felül már nem hatásos - nem csillapítja a fájdalmunkat -, sőt, veszélyes is a maximális dózis felett alkalmazni. Ezt követően a harmadik lépcsőfokhoz olyan típusú gyógyszerek tartoznak, amelyek már erős ópiátok, és nincsen maximális dózisuk, így bizonyos szabályok betartása mellett, ha szükséges, fokozatosan magas tartományba emelhetők.

A fájdalomcsillapítókat lépcsőzetesen vezetjük be, enyhébb fájdalmak esetén egyszerű analgetikumokat, NSAID-okat (nem-szteroid gyulladáscsökkentőket) alkalmazunk, ha pedig elégtelenné váltak, abban az esetben gyenge, majd erős ópiumokkal egészítjük ki azokat. Fontos betartani a fájdalomcsillapítás során a lépcsőzetes emelést, hiszen vannak bizonyos készítmények, mint az ópiátok, melyek addikciót - vagyis hozzászokást - váltanak ki. A kialakult függőség pedig magával hozza, hogy időnként szükséges a fájdalom megfelelő csillapítása érdekében tovább emelni a dózist.

Számolni kell a fájdalomcsillapítók mellékhatásaival is, amelyek lehetnek szív- és érrendszeri következmények, székrekedés, hányinger, hányás, álmosságérzet-fokozódás, aluszékonyság - szedáció, krónikus fájdalomcsillapítás során alkalmazott ópiátok esetén akár légzésdepresszió, zavartság, mentális állapotromlás, szájszárazság, vizeletretenció (visszatartás), verejtékezés, endokrin és immunológiai változások.

 

Fájdalom kezelése során megkülönböztetünk speciális fájdalomformákat is, mint az áttöréses fájdalom, amely során “a beteg által megélt fájdalom átmeneti fokozódását értjük, amikor a bazális fájdalom relatíve stabil, és megfelelően kontrollált. Az áttöréses fájdalom olyan rövid periódusokat jelent, amit a rendszeresen használt ópiát-dózis nem csillapít megfelelően.” Ilyen típusú fájdalom felléphet akár hasi colica esetén.

Speciális fájdalmak közé tartozik a neuropátiás fájdalom, amely az idegrendszer károsodása, vagy működési zavara következtében kialakult fájdalom. Előrehaladott tumoros betegségekben (nyirokcsomóba szóródó méhnyakrák, áttétet adó fej-nyaki tumorok, hasnyálmirigy farok tumor, mellkasfalat érintő emlődaganat esetén) 30%-ban előforduló fájdalomtípus. Viszonylag ritka fájdalomtípus a tenesmoid hólyag és végbél fájdalom, de okozhatja hólyagtumor, vagy nemi szervi tumor, mely átterjed a hólyagra és végbélre. Tenesmoid (lüktető) típusú fájdalmat kínzó, fájdalmas, tolófájás-szerű székelési illetve frusztrán imperatív/kényszerítő vizelési ingerek jellemzik. Ilyen típusú fájdalom jelentkezése esetén fontos kizárni a húgyúti fertőzés és a székletrög lehetőségét.

 

Előrehaladott daganatos betegségben jól alkalmazható fájdalomcsillapítók rendszerint vénykötelesek, amelyeket kezelőorvosunk, illetve háziorvosunk tud felírni számunkra. Daganatos betegség okozta fájdalom csökkentésre valamennyi gyenge és erős ópiátot szakorvosi javaslat nélkül, kiemelt támogatással rendelhet orvosunk. Rendszeresen erős ópiáttal való kezelés esetén kizárólag háziorvosunk jogosult a készítmény felírására. A háziorvos egy hónapra elegendő gyógyszert rendelhet, melyet mindig ugyanabban a patikában kell kiváltani. A készítmény rendszeres rendeléséről a háziorvos háromhavonta gyógyszertári értesítővel tájékoztatja a patikát. A fel nem használt ópiát készítményeket pedig kötelesek vagyunk a patikába visszavinni.

 

A fájdalom ambulancia több orvosi szakterület képviselőinek összehangolt munkájára épül, így a fájdalommal küzdő betegeknek nem kell orvostól orvosig járniuk, hogy megoldást találjanak a problémáikra. A fájdalom ambulancia tapasztalt orvosai hatékonyan csillapítják a hosszabb ideje fennálló, krónikus fájdalmat.

Hospice

Hospice

 

A hospice nem arról szól, hogy véget ért az élet, hanem arról, hogy még tart.

Bár a hospice gondozás és a palliatív ke­zelés célja egyaránt a beteg támogatása, és komfortérzetének minél teljesebb ki­elégítése, a palliatív kezelés már a beteg­ség korábbi szakaszában megkezdődik. A hospice gondozás a palliatív ellátás azon formája, melyre akkor van szük­ség, amikor kiderül: a betegség várha­tóan rövid időn belül a beteg halálához vezet. Ettől a ponttól a kezelési célok kö­zül kikerül a gyógyítás szándéka, helyét a beteg életminőségének javítása, pszi­chés vezetése, illetve tüneteinek csillapí­tása veszi át.

A hospice a súlyos betegségük végstádiumában levő, elsősorban daganatos betegek humánus, összetett ellátását jelenti multidiszciplináris csoport segítségével. Az ellátás célja a betegek életminőségének javítása: testi és lelki szenvedéseik enyhítése, fizikai és szellemi aktivitásuk támogatása, valamint a hozzátartozók segítése a betegség és a gyász terheinek viselésében.

Az ellátásban orvosok, ápolók, gyógytornászok, pszichológusok/mentálhigiénikusok, szociális munkások, lelkészek, dietetikusok és képzett önkéntes segítők vesznek részt. A munkacsoport tagjai így komplex (testi, lelki, szociális, és spirituális) támaszt tudnak nyújtani.

A hospice ellátás történhet fekvőbeteg intézményekben (szervezetileg önálló hospice-otthonban vagy egy kórház részét képező palliatív osztályon, esetleg kiképzett mobil csoport segítségével, általános osztályokon), ambuláns formában (ún. nappali kórházban), vagy a beteg otthonában (házi szakellátás formájában).

Hospice ellátás formái:

1. intézeti betegellátás: hospice-otthon, hospice palliatív részleg;

2. hospice otthoni szakellátás;

3. átmeneti szervezeti formák: ambuláns gondozás, kórházi konzultatív csoport (mobil team), nappali kórház, gyászcsoport, telefonos segélyszolgálatok.

Az európai hospice alapelvek szerint a hospice ellátás minden formája ingyenes, így valósítható meg a valódi esélyegyenlőség a haldokló ellátásában.

 

1. Az intézeti hospice ellátás a hospice házakban és a kórházak hospice és palliatív osztályain folyik. Azokra a betegekre irányul, akiknek a tüneteit nem lehet enyhíteni az otthoni körülmények között. Itt olyankor is fogadhatnak betegeket meghatározott időre, amikor tehermentesítő gondozásra van szükség, például amikor a beteg gondozásában kimerült családtagoknak pihenésre van szükségük.

A kórháztól függetlenül működő hospice-otthonba olyan, végstádiumban levő beteg kerül felvételre, aki állapota vagy körülményei miatt otthon nem gondozható, és haláláig ott is marad.

A szanatóriumi körülmények között általában 10–12 beteget helyeznek el, akiknek átlagos ott tartózkodása maximum 3 hónap. A hospice-otthon előnye az otthonos elhelyezés. A kórházban levő hospice-palliatív osztály célja a viszonylag még hosszabb, néhány hónap túlélésre számítható beteg és családtagjai felkészítése az otthoni gondozásra. Az ott tartózkodás alatt beállítják a szükséges fájdalomcsillapító adagot, kezelik a tüneteket, majd a beteget lehetőség szerint otthonába bocsátják. A palliatív osztályon az orvos szerepe meghatározóbb, mint az elsősorban gondozási feladatokat ellátó hospice-otthonban. A betegek elkísérése hosszabb ideig tart, ezért fokozottan szükséges a többi szakember bevonása. Előnyei, hogy az esetleg szükségessé váló kórházi beavatkozások helyben megoldhatók

 

2. Az otthoni hospice szakellátás jelentősége évről évre növekszik. Az emberek többsége otthon szeretné tölteni utolsó napjait családja körében, de a család általában nem képes vállalni a szakszerű gondozást, segítségre szorul. Ez nemcsak külön személyzetet, hanem segédeszközöket is jelent, amelyet a hazatérő beteg ingyen kap meg használatra. A folyamatos otthoni gondozás megszervezése igen jelentős koordinációs tevékenységet igényel. A szakszemélyzet az orvos útmutatása alapján végzi és ellenőrzi a tünetek kezelését, és többnyire rá hárul a család pszichés támogatása, illetve az edukáció vagyis a család felkészítése, oktatása a gondozási feladatokra. A hospice otthoni szakellátást – a nem egészségügyi szakfeladatok ellátására – kiegészítheti az önkormányzat gondozási segítsége. Az otthoni ellátás működhet önállóan is, de a legjobban bevált megoldás a hospice-otthonhoz vagy a palliatív osztályhoz való tartozás.

 

3. Átmeneti szervezeti formák közé tartozik az Ambuláns gondozás ezeket a fájdalomklinikák, a palliatív és hospice gondozási egységek biztosítják azoknak a betegeknek, akik itt jelentkezni tudnak. Az itt dolgozó szakemberek szükség szerint módosítják a fájdalomcsillapító adagot, gyógytornász, pszichológus, foglalkozásterapeuta is foglalkozik a beteggel.

Ehhez a csoporthoz tartoznak a kórházi konzultatív csoportok vagyis a mobil teamek. Az alapellátást a betegek megkapják az adott osztály személyzetétől, a mobil team a fájdalomcsillapítással és tüneti kezeléssel kapcsolatos speciális feladatokat végzi. Ezek a csoportok konzultatív és oktató szerepet is betöltenek az egészségügyi intézményekben. A mobil team előnyei, hogy a betegek is sokszor szívesebben maradnak a megszokott kórházi osztályukon, és pozitív hatással van a kórházi személyzet attitűdjére.

Nappali kórház (szanatórium) is egy átmeneti forma, amely nappali ellátást nyújtó központok azon betegek számára, akik otthon tartózkodnak, de bizonyos időszakokra képesek otthonukat elhagyni. A nappali központokban való tartózkodás az ottani hangulatnak, foglalkozásoknak és kezeléseknek köszönhetően javítja a betegek életminőségét, ugyanakkor tehermentesíti a családot – biztosítva számukra a pihenést.

Fontos beszélni a gyászolókat támogató csoportokról is, melyek azoknak nyújtanak segítséget, akik nehezen tudnak megbirkózni a közeli hozzátartozó elvesztésével, illetve szívesen találkoznak „sorstársaikkal”, hogy megosszák tapasztalataikat, gondjaikat. Ezek az egységek az otthoni hospice szolgálattal, a hospice-otthonnal vagy a palliatív osztállyal állnak kapcsolatban. Átmeneti szervezeti formákhoz tartoznak még a telefonos segélyszolgálatok, akik az előrehaladott állapotú betegeket ellátó szakembereknek és hozzátartozóknak adnak tanácsot, és lehetőséget nyújtanak a különböző egészségügyi szolgálatoknak, hogy palliatív szakellátó egységekkel, mobil teamekkel vagy intézeti részlegekkel lépjenek kapcsolatba.

A hospice szolgálattal való kapcsolatfelvétel nem lemondást jelent az életről, hanem az egyik a legfontosabb dolog, amit a beteg önmagáért vagy a hozzátartozó a betegért megtehet.

Szószedet

Adjuváns terápia - Olyan gyógykezelés, amit az első kezelés után írnak elő, azért, hogy csökkentsék a rák kiújulásának kockázatát.

Anesztézia - Vizsgálatok és sebészeti beavatkozások alatti gyógyszeres ellátás bizonyos testrészek érzéstelenítésére. Ilyen az altatás is.

Áttét - A rák átterjedése a szervezet egyik részéből a másikba.

Beleegyező nyilatkozat – Az az eljárás, amely során a páciens a betegséggel kapcsolatos minden fontos információt megkap, beleértve az eljárással, teszttel, kezeléssel kapcsolatos előnyöket és hátrányokat is, annak eldöntésére, hogy hozzájárul-e a kezeléshez, teszthez, illetve részt kíván-e venni klinikai vizsgálatban.

Biomarker - Gének, fehérjék és egyéb anyagok, amelyek információt szolgáltatnak a daganattal kapcsolatban. Minden egyes daganat egyedi biomarkerek együttesével rendelkezik, amelyek kimutathatóak testnedvekből vagy szövetekből. Ezek segíthetnek a megfelelő kezelés kiválasztásában.

Biopszia - Szövet egy kis részének sebészeti eltávolítása mikroszkóp alatti vizsgálat céljából, hogy el lehessen dönteni, fennáll-e a betegség.

Célzott terápia - Olyan kezelés, amely konkrét daganatos sejteket céloz. Ezeknek az eljárásoknak általában kevesebb mellékhatásuk van, mint a hagyományos kemoterápiás kezeléseknek.

Ciszta - Egy kis szövetdarab, ami bárhol kialakulhat a testben. Folyadékkal, levegővel, gennyel vagy egyéb anyaggal lehet tele. A legtöbb ciszta nem rákos.

Citoreduktív műtét - Olyan műtét, ahol megpróbálnak annyit eltávolítani a daganatból, amennyit csak lehetséges.

CT vizsgálat - Olyan vizsgálat, ahol röntgensugárral és számítógéppel készítenek képeket a test belsejéről.

Daganat/rák - Gyűjtőfogalom olyan betegségekre, amelyek esetében a kóros sejtek kontroll nélkül osztódnak, behatolnak a közeli szövetekbe, és átterjednek a test egyéb részeire is.

Elsődleges kezelés - Az első kezelés, amit egy betegség kezelése során alkalmaznak. Más néven elsődleges terápia vagy elsővonalbeli kezelés.

Genetika - A gének tanulmányozásának tudománya.

Gének - A DNS kis részei, amelyek olyan információkat hordoznak, amelyek meghatározzák azokat az egyéni tulajdonságokat, jellemzőket, amelyek szülőkről gyerekekre öröklődnek.

Has - A test azon része, ami magában foglalja a gyomrot, a beleket és más emésztőszerveket.

Hashártya - A hasfalat borító szövet, amely a hasüregben található szervek nagy részét is fedi.

Hormonok - Az emberi testben természetesen előforduló anyagok, amelyek a véráramban keringenek, és bizonyos sejtek vagy szervek működését szabályozzák.

Hormonpótló terápia - Szintetikus hormonokkal (ösztrogén, progeszteron vagy mindkettő) folytatott kezelés, amelyeket menopauza után adnak a petefészek által már nem termelt hormonok pótlására.

Hormonterápia - Egyfajta kezelés, amely hormonokat ad hozzá, blokkol vagy épp kivon a szervezetből, bizonyos ráktípusok növekedésének lassítása vagy megállítása érdekében.

Hospice - Egy olyan egészségügyi ellátás, amely inkább a fájdalom csillapítására koncentrál, ha a gyógyítás már nem lehetséges.

Hysterectomia - A méh műtéti eltávolítása.

Immunterápia - Olyan típusú gyógyszeres eljárás, amely a test immunrendszerét hívja segítségül a daganatos és egyéb betegségek leküzdéséhez.

Infúzió - Egy olyan eljárás, amely során lassan, a vénán keresztül közvetlenül a véráramba folyadékot, leggyakrabban gyógyszert tartalmazó folyadékot juttatnak. Intravénás infúziónak is nevezik.

Inoperábilis – Annak a daganatnak a leírására használják, amely műtéttel nem távolítható el.

Intravénás - Gyógyszer bevitele a vénába fecskendezve, vagy infúzió által.

Jóindulatú - Olyan daganattípusok, amelyek nem veszélyesek, és amelyek az eltávolítás után nem újulnak ki.

Karcinóma - A rákos elváltozás másik neve. A szervek belsejéből vagy azok külső rétegéből indul.

Kemoterápia - A rákos sejtek leküzdésére és elpusztítására szolgáló gyógyszerek alkalmazása. A gyógyszerek megakadályozzák a rákos sejtek szaporodását, ami segít meggátolni azok növekedését, és a testben való szétterjedését. 

Kiújulás - Amikor a rák egy idő után, amikor nem lehetett kimutatni, visszatér.

Klinikai vizsgálat - Kutatás, melyben azt tesztelik, hogy az új gyógyszerek és kezelési eljárások működnek-e.

Laparoszkóp - A has belső vizsgálatára szolgáló műszer, amellyel a laparoszkópiát végzik.

Laparoszkópia - Annak az eljárásnak a neve, amely során a laparoszkóp segítségével elvégzik a has vizsgálatát. Nem vágják fel a hasat, hanem néhány ponton/lyukon keresztül jutnak belülre a műszerrel.

Medence - A has alsó része, amely a csípőcsontok között helyezkedik el.

Menopauza - Az az időszak a nők életében, amikor a petefészkekben leáll a hormontermelés, és ezzel együtt elmarad a menstruáció.

Méh - Női reprodukciós szerv, ahol a magzat (meg nem született baba) kihordásra kerül.

Méhnyak - Keskeny járat, amely a hüvely felső részén található, és amely a méh alsó részét képezi.

Méhnyálkahártya - Vékony szövetréteg, amely a méhet béleli.

MR/MRI (mágneses rezonanciás képalkotó vizsgálat) - Olyan orvosi képalkotási technika, amely egy mágneses mezőt, és számítógép által generált rádióhullámokat használ a test szerveit és szöveteit ábrázoló, részletes felvételek elkészítéséhez. Az MRI vizsgálatnál nincs káros sugárzás.

Neoadjuváns terápia - Olyan kezelés, amely az első lépés lehet a daganat méretének csökkentésére a fő kezelés megkezdése előtt. Ilyen például a kemoterápia, a sugár- vagy hormonkezelés.

Nőgyógyászati daganat - A női reproduktív rendszert érintő daganatos betegségek, melybe beletartozik a méhnyak, a méhnyálkahártya, a petevezetékek, a petefészkek, a méhtest és a hüvely rákos megbetegedése.

Nőgyógyász-onkológus - A női reproduktív rendszer daganatos megbetegedéseinek kezelésére szakosodott orvos.

Nyirokcsomók - Kis kör alakú szervek, melyek a test immunrendszerének részei. Fehérvérsejteket tartalmaznak, amelyek segítenek a szervezetnek legyőzni a fertőzéseket, betegségeket.

Onkológus - A rák kezelésére specializálódott orvos.

Palliatív ellátás - Olyan ellátási mód, ahol elsősorban nem a gyógyítás, hanem a tünetek enyhítése a cél, olyan súlyos betegségek esetén, mint például a rák.

Placebo - Egy inaktív anyag neve (amelyet úgy fejlesztettek, hogy ne legyen terápiás értéke), ami pontosan úgy néz ki, mint egy olyan gyógyszer, amit egy klinikai vizsgálat során tesztelnek. Az aktív gyógyszer hatását a placebo hatásával vetik össze.

Prognózis - Egy betegségnek - mint például a ráknak - a lehetséges kimenetele (túlélési esély).

Refraktált - Olyan betegség vagy állapot leírására szolgál, ami nem reagál a kezelésre.

Remisszió - Egy időszakot jelző fogalom, amikor a rák jelei és tünetei csökkenek vagy teljesen eltűnnek.

Rosszindulatú - Egy alternatív kifejezés a rákos elváltozásra.

Rosszindulatú áttét - Amikor a rák átterjed a test egyik részéből a másikba.

Sejtek - Minden élőlény mikroszkopikus építőelemei.

Stabil állapot - Amikor a daganat mérete nem növekszik, és nem is csökken.

Stádiumbesorolás - Vizsgálatok és tesztek elvégzése annak megállapítására, hogy mekkora a daganat, és milyen messze terjedhetett attól a ponttól, ahonnan kiindult.

Sugárterápia - Olyan kezelési eljárás, ami nagy energiájú sugárzást alkalmaz a rákos sejtek elpusztítására, és a daganat méretének csökkentésére.

Szövettan - Szövetek és sejtek mikroszkópos vizsgálata.

Tumor - Egy csomó vagy sejtcsoport, amely akkor képződik, amikor a sejtek a normálistól eltérően nőnek és osztódnak. A daganat lehet rákos (rosszindulatú) vagy jóindulatú.

Ultrahang - Olyan vizsgálat, ami egy hasi detektoron keresztül, hanghullámok segítségével képeket alkot a testben lévő szervekről. Az ultrahangos vizsgálat nem használ káros sugárzást.

Felhasznált források

Nőgyógyászati Onkológia, Gyakorlati kézikönyv, dr. Pete Imre- dr. Kásler Miklós, 2012.

Emlő-és nőgyógyászati onkológia, Bodoky György, Kopper László, 2012.

A szülészet-nőgyógyászat tankönyve, Papp Zoltán, 2009.

MályvaZseb, HPV és minden, ami még belefért, Tóth-Lukács, 2020.

daganatok.hu

intima.hu

futureproofinghealthcare.com

https://tajekozottbeteg.eu/

ESGO Guidlines, Cervical cancer Pocket Guidlines

klivi.hu

tajekozottbeteg.hu

noidaganatok.hu

ESMO pocket guidline, Gynaecological malignancies, 2018.

https://mnot.hu/

https://www.cancerresearchuk.org/about-cancer/cervical-cancer/advanced/treatment/surgery-for-advanced-cervical-cancer/pelvic-exenteration