Fenntartó terápia

Kiszerelési formájukat tekintve is különbözőek lehetnek, van amelyiket infúzióban adják be, de van olyan is, amelyiket szájon át alkalmaznak (kapszula/tabletta formájában). Ezen kezelések alkalmazása szigorú feltételekhez és gyakori ellenőrzésekhez kötött. Az onkoteam ítéli meg, hogy kinél alkalmazhatóak ezek a kezelések, és a beteg a kezelő orvossal közösen nyújtja be az engedélyeket az illetékes hatóságnak/hatóságoknak (NEAK, NNGYK).

Érújraképződés-gátló

VEGF-gátló

A rákos sejt a működéséhez szükséges tápanyagokat kezdetben a környezetéből veszi fel. A tumor növekedése során a tumort alkotó rákos sejtek egy idő után már nem lesznek képesek elegendő tápanyagot felvenni a környezetükből. Ekkor olyan jeleket kezdenek kibocsátani magukból, amik arra késztetik a szervezetet, hogy ereket növesszen a tumor köré és ezeken keresztül táplálja azt. Az egyik ilyen anyag, amit jelként bocsát ki a tumor a VEGF (vaszkuláris endotheliális növekedési faktor). A VEGF az egészséges szervezetben is jelen van, ez segít szabályozni az erek növekedését fejlődésünk során. A daganat esetében kórosan sok VEGF szabadul fel, és a tumor körül szabálytalan, kusza érhálózat alakul ki. Ez felborítja a tumor sejtek körüli ozmotikus nyomásviszonyokat is. Emiatt a gyógyszermolekulák is nehezebben tudnak kilépni a tumor körüli erekből és kifejteni hatásukat a rákos sejtekre.

Vannak olyan biológiai terápiák, melyeknek célja, hogy a szervezetben keringő VEGF-molekulákat megkössék. Ezzel megszüntetik a jelet, amit a tumor bocsát ki magából. Ennek hatására a tumort behálózó erek növekedése megszűnik, a már kialakult erek visszafejlődnek, rendezetté válnak, így a tumor tápanyagellátása megszűnik, a tumorsejtek nem osztódnak tovább, tápanyag híján elpusztulnak, helyreáll a tumor körüli ozmotikus nyomás is. Ezek után már más rák elleni gyógyszerek is könnyebben elérik a rákos sejteket és hatékonyabban tudják kifejteni a hatásukat a tumorra.

A VEGF-gátlók biológiai terápiák, fehérje természetű gyógyszerek. Használatukhoz nincs szükség genetikai vizsgálatokra. 

BRCA-mutációtól függetlenül alkalmazhatóak, többféle daganattípusban használhatóak, például vastagbéldaganat, nem kissejtes tüdődaganat, emlődaganat, hám eredetű petefészekdaganat, méhnyakrák.

Hatékonyabb a terápia, ha biztosítjuk az érújdonképződés gátlását (azaz gátoljuk a tumor körüli erek növekedését), és eközben más tumor elleni terápiával (kemoterápia, célzott terápiák) igyekszünk megakadályozni a tumorsejtek osztódását, ill. elpusztítjuk azokat. Ezért általában ezeket a terápiákat a nagyobb siker érdekében kombinálva használják.

Ezek a gyógyszerek Magyarországon is elérhetőek, sajnos nem a legolcsóbb terápiák közé tartoznak jelenleg. A finanszírozásukat a NEAK egyedi méltányosság keretein belül biztosítja, az egyedi méltányosságra vonatkozó kérelmet az onkológus indíthatja el, az onkoteam javaslata alapján. A kérelem benyújtása után 60 nap áll rendelkezésére a benyújtott kérelmek elbírálására. Pozitív válasz esetén kezdődhet el a terápia.

A VEGF-gátló gyógyszer egy oldat, amit infúzióban hígítva adnak be intravénásan, két- vagy háromhetente az onkológiai kúraszerű ellátás keretében. Az infúzió önmagában vagy más kemoterápiás szerekkel együtt adva is alkalmazható, a kezelés időtartamát protokollok szabályozzák.

A VEGF-gátló gyógyszernek lehetnek mellékhatásai, okozhat magas vérnyomást, elősegítheti sipolyok kialakulását a bélrendszerben, vagy a hüvely és a bél között, megváltoztathatja a véralvadási rendszer működését, így vérrögképződésre hajlamosíthat. A kezelőorvosodat minden furcsa tünetről tájékoztatnod kell, bármilyen onkológiai kezelésben is van részed!

PARP-gátlók

A PARP-gátlók célzott molekuláris onkológiai gyógyszerek. Ez azt jelenti, hogy nem általánosan hatnak minden osztódó sejtre, mint a kemoterápiás szerek (hiszen ezek ugyanúgy hatnak a daganatos és a nem daganatos sejtekre is), hanem célzottan csak a daganatsejtekre.

A PARP jelentése: poli ADP-ribóz polimeráz, de ezzel az elnevezésével nem igen fogsz találkozni. A PARP-enzimek olyan fehérjék, amelyek segítenek a sejtosztódás során létrejött DNS-törések (károsodások) kijavításában. A PARP-gátlókat olyan daganatok kezelésében vezették be először, ahol egyébként is már genetikailag létezett egy hiba a javító mechanizmusban (BRCA-mutációk). Ha hiba van a javító mechanizmusban, akkor az a jó, ha a sejt elhal. De a sejt nem tud elhalni, ha mégis “javítgatják”.

A BRCA 1 és BRCA 2 gének hasonló funkciójú javító fehérjéket kódolnak, mint a PARP, és azok az emberek, akiknél BRCA-mutáció áll fenn, hajlamosabbak bizonyos daganatfajták kialakulására, ezek az emlőrák, petefészekrák, petevezető vagy primer hashártya eredetű rákok (a továbbiakban összesítve petefészekrákokként hivatkozva), prosztatarák, hasnyálmirigyrák. A daganatsejtek, melyekben DNS-mutáció van eleve nehezebben képesek a sejtosztódás során kialakuló hibákat kijavítani, és ha a PARP-enzimeket is blokkolják, a DNS feltöredezik, és a daganatos sejt elpusztul.

BRCA 1 és 2 mutáció lehet veleszületett vagy szerzett, utóbbi csak a tumorban van jelen. 

A veleszületett BRCA-mutáció öröklődhet, ezt vérvétellel kimutatható, a vizsgálatot molekuláris genetikai laboratóriumokban végzik, az onkológus javaslatára. A szerzett mutáció, amely a tumorszövetben alakul ki a későbbiekben, a műtét során vett szövetmintából mutatható ki, ezt az onkológiai centrumok patológiai laboratóriumaiban tudják kimutatni.

Mindkét vizsgálat az egészségbiztosítás keretében ingyenes - bár van magánfinanszírozott formában is -, ami a későbbi kezelés meghatározása miatt jelentős információ. Amennyiben a családban előfordult bármilyen ágon emlő- vagy petefészekrák, aránylag fiatal korban, mindenképpen érdemes elvégeztetni ezt a vizsgálatot, sőt, a gyermekeidre is gondolj, hiszen ők is örökölhetik. Az egyenesági hozzátartozók és a testvérek szűrését is a molekuláris genetikai laboratóriumok NEAK-finanszírozás keretében elvégzik.

Ezen biológiai kezelések szigorú feltételekhez kötöttek (alább részletezzük), és a kezeléshez az engedély egyedi méltányossági kérelem benyújtását követően kapható meg. Ezeket az adminisztratív lépéseket (a mintából végzett tumorgenetikai vizsgálat, az egyedi méltányossági kérelem összeállítása) a kezelőorvos végzi el, az alábbi tájékoztató segítség lehet abban, hogy mely esetekben jön szóba az ilyen irányú kezelés.

Amennyiben úgy érzed, hogy az alábbi kezelések valamelyike szóba jöhet az esetedben, akkor fordulj bizalommal valamelyik, a Mályvavirág Alapítvánnyal kapcsolatban álló petefészekrák-centrumhoz. 

Fontos tudnod, hogy Magyarországon a NEAK-finanszírozott ellátás keretében mindenkinek joga van másodvéleményt kérni, másik szakembert felkeresni. 

Ha úgy érzed, nem vagy elégedett, nem vagy biztos benne, hogy minden lehetőséget ismertettek Veled, vagy csak egyszerűen nem szimpatikus a kezelőorvosod, segítünk másik szakembert találni. Az orvos-beteg kapcsolat bizalmi kapcsolat, ami nem csak professzionális szinten befolyásolja a gyógyulásodat.

Amennyiben grade 2-3 (magas malignitású, szövettanilag differenciálatlan) hám eredetű petefészekrákod van, a kezelése folyamán több ponton is szóba jön a PARP-gátlókkal történő kezelés.

A törvény szerint minden onkológiai betegséggel kapcsolatos döntés onkológiai bizottsági (ún. onkoteam = onkológus szakorvos, daganatsebész szakorvos, patológus szakorvos) véleményezés után történhet, így ez értelemszerűen vonatkozik a fenntartó kezelésekre is.

1. Kiújult hám eredetű petefészekrák esetén adható a PARP-gátló fenntartó kezelés, ha az ismételt platina alapú kemoterápiára legalább részleges tumorválasz következett be, BRCA 1/2 mutáció jelenlétében.

2. A PARP-gátló kezeléseket önmagukban adják fenntartó kezelésként.

3. Kiújult esetekben a BRCA 1/2 mutáció hiányában is szóba jön a PARP-gátlóval végzett fenntartó kezelés, azonban ezekben az esetekben a hatásosság elmarad a BRCA-mutáció esetében tapasztalttól.

Amennyiben szóba jönnek a PARP-gátlókkal végzett fenntartó kezelések, úgy a kemoterápiás kezelés (rendszerint 6 ciklus) legkésőbb 4. ciklusáig a kivett daganatból tumorgenetikai vizsgálatot kell kérjen a kezelőorvos, mert a vizsgálat és az engedélyezés időigényes folyamata miatt így biztosítható, hogy a kemoterápiás kezelés után a szükséges 8 héten belül megkapd a kezelést, és ne csússz ki az időablakból.

Az engedélyezési „csomagot” az onkológusod állítja össze, és Neked is alá kell írni. Az engedélyt 3 majd 6 hónapos ciklusokra adják meg. A gyógyszerár-támogatási kérelmen mindig szerepeljen a telefonszámod és az e-mail címed. A kérelemről a NEAK ügyfélszolgálat telefonon ad tájékoztatást (kedd és csütörtök 9-15 óra között, a 06-1-298-2438-as telefonszámon).

A PARP-gátlókkal végzett kezelés elindításának is vannak ellenjavallatai, erről kezelőorvos tájékoztat, pl. ha a megelőző kemoterápiás kezelési sorozat nehezen uralható csontvelő-elégtelenséget okozott.

A PARP-gátlókkal végzett fenntartó kezelések általában jól tolerálhatóak, a leggyakoribb előforduló mellékhatások a csontvelő visszafogott működésére vezethetők vissza (elsősorban vérszegénység, illetve a fehérvérsejtszám csökkenése), mely fertőzésekre hajlamosíthat, illetve a betegek egy részénél emésztési panaszok, hányinger, hasmenés, fáradtság, étvágytalanság jelentkezhetnek. 

Mellékhatások észlelése esetén konzultálj a kezelőorvossal a teendőkről!

Fontos kényelmi szempont, hogy a kezelés szájon át történik, és nem szükséges infúziós kezelésekre a kórházba járni. A kezelés alatt rendszeres vérkép vizsgálatot fognak végezni (az első évben havonta) a mellékhatások észlelésére. Szükség esetén a kezelőorvos az előírt gyógyszer mennyiségének csökkentését írhatja elő. A kezelés folyamatosan adható amíg a tumort gátolja, ennek igazolására állapotodat háromhavonta CT vizsgálatokkal ellenőrzik. Azon betegek esetében, akiknél a kezdeti CA-125 tumormarker érték emelkedett volt, ezt is ellenőrzik az utánkövetésben.

A PARP-gátlókkal végzett fenntartó kezelés időtartama általában 2 év, de hosszabb ideig is alkalmazható. Jelenleg is folynak kutatások, klinikai vizsgálatok, amelyekben PARP-gátlókat vizsgálnak önmagukban vagy más gyógyszerekkel együtt adva.

A PARP-gátló kezelések nem csak a betegségmentes túlélés növekedésében hatékonyak, de bizonyítottan és jelentősen növelik a betegek teljes túlélését is.

Hormonterápia

A hormonterápia egy olyan kezelési mód, amelynek hatására a szervezet leállítja bizonyos hormonok termelését, vagy a hormonok hatását.

A hormonok kémiai hírvivők, amiket a belső elválasztású mirigyek, mint például a petefészek, here, hasnyálmirigy, pajzsmirigy termelnek, és amelyek a szervezet működését szabályozzák.

A hormonterápia nem elsődleges kezelési módszer petefészekrák esetén, de például kiújulás esetén egyéb terápiák kiegészítéseként alkalmazható. Az ösztrogén és a progeszteron elősegítheti a petefészekrák fejlődését. Az ösztrogént legnagyobb részben a petefészkek termelik, kisebb részben a máj és a mellékvesék. A progeszteront szintén leginkább a petefészkek termelik. Ezen hormonok termelésének leállítása vagy a hormonszint csökkenése elősegítheti a petefészekrák fejlődésének lassulását.

A hormonterápia is számos enyhe vagy komoly mellékhatást okozhat. Előfordulhatnak menopauzás tünetek, mint a hőhullám, hangulatváltozás, hüvelyszárazság, nyugtalan alvás, éjszakai izzadás. Jelentkezhet hüvelyi váladékozás, súlynövekedés, a végtagok megdagadása, fáradtság, csökkent szexuális vágy. Ezek csak az általánosan előforduló mellékhatások, ezek mellett jelentkezhetnek más tünetek is, melyekről konzultálni kell az orvossal.

Petefészekdaganatok esetében külön kérésre végzik a hormonvizsgálatot, rutinszerűen nem.

ADC-terápia

A daganatos betegségek kezelése az elmúlt évtizedekben hatalmas fejlődésen ment keresztül. A hagyományos kemoterápia mellett ma már egyre nagyobb teret kapnak az úgynevezett célzott terápiák, amelyek kíméletesebbek, mégis hatékonyabbak lehetnek. Az egyik legújabb és legígéretesebb ilyen módszer az ADC-terápia, vagyis az antitesthez kapcsolt gyógyszeres kezelés (Antibody-Drug Conjugate).

Ez a terápia úgy működik, mintha egy „okos rakéta” indulna a szervezetben. Olyan ellenanyagot (antitestet) alkalmaz, amely képes felismerni a daganatos sejtek felszínén található egyedi fehérjéket. Miután ez az ellenanyag megtalálja a célsejtet, bejut a sejtbe, és ott felszabadít egy erős daganatellenes hatóanyagot. Így a kezelés közvetlenül a daganatos sejtet pusztítja el, miközben az egészséges szöveteket lehetőleg megkíméli.

Ez a megközelítés különösen ígéretes lehet olyan nőgyógyászati daganatok esetén, mint például a petefészekrák, a méhnyakrák, vagy egyes méhtestrák típusok, ahol a daganatfelszíni célpont (pl. Trop-2, FRα vagy más specifikus fehérjék) kimutatható. Az ADC-k célja, hogy hatékonyak legyenek ott is, ahol más kezelések – például kemoterápia – már nem használnak, vagy túl sok mellékhatással járnának.

A terápia előnyei

• Nagy pontossággal célzott: Az ADC csak a daganatos sejtek felszínén lévő célmolekulákat ismeri fel, így minimalizálhatja az egészséges sejtek sérülését.
• Erőteljes hatóanyagot juttat el oda, ahol a legnagyobb szükség van rá, miközben a szervezet többi részét kíméli.
• Új lehetőséget adhat olyan betegeknek is, akiknél a hagyományos kezelések nem vezettek eredményre.
   

Mellékhatások: fontos tudni, hogy az ADC-terápia – bár célzott – ugyan nem teljesen mellékhatásmentes, de kedvezőbb mellékhatás-profilú, mint egy kemoterápia. A hatóanyag kis mennyiségben az egészséges sejtekhez is eljuthat, és egyéni érzékenységtől függően kellemetlen tüneteket is okozhat. A mellékhatások típusa függ az adott ADC típusától, de a leggyakrabban előfordulók lehetnek:

• Fáradtság, gyengeség
• Hányinger, hányás
• Hasmenés vagy székrekedés
• Vérképelváltozások (pl. fehérvérsejtszám csökkenés)
• Bőrkiütések, hajhullás
• Egyes típusoknál idegrendszeri mellékhatások vagy szaruhártya-problémák is jelentkezhetnek.

Az ADC-kezelés során is fontos a rendszeres multidiszciplináris orvosi ellenőrzés, a mellékhatások korai felismerése és kezelése.

Terápiahűség: a beteg együttműködése

Amikor egy terápia megfelelő, akkor a betegnek is van kötelezettsége. Az, hogy betartsa az orvos utasításait, javaslatait, szedje a gyógyszert az előírtaknak megfelelően, vagy, ha laborvizsgálatokhoz, kontrollokhoz kötött a terápia, akkor azokon a megfelelő időben jelenjen meg. Ezt nevezzük terápiahűségnek.

Titkos és zárt csoport a terápia témában:
https://www.facebook.com/groups/360804698536521/member-requests