Műtét

elsődleges kezelés

Azt, hogy az első terápiás lépés műtét vagy kemoterápia lesz-e, elsősorban a képalkotó vizsgálat eredménye határozza meg, attól függően, hogy milyen kiterjedésű a folyamat, hogyan viszonyul a környező szervekhez. A legfontosabb annak a megítélése, hogy elérhető-e teljes daganatmentesség a műtéttel, illetve a beteg általános állapota lehetővé teszi-e a várható műtéti megterhelést. Amennyiben úgy ítélik meg, hogy ez kivitelezhető, akkor első lépésben műtét történik.

Műtét előtt: Prehabilitáció

Egy műtét fokozott és erős megterhelést jelent a test és a lélek számára egyaránt, ezért az utóbbi időben egyre fontosabb szerepet kap a betegek műtétre való felkészítése – ezt nevezzük prehabilitációnak. A prehabilitáció egy célzott, több szakterületet érintő felkészítő program, amelyet a daganatos betegek műtéti kezelése előtt alkalmaznak. Célja, hogy a betegek fizikai, mentális és tápláltsági állapotát javítsa, így csökkenthető a műtéti szövődmények esélye, gyorsabb lehet a felépülés, és a beteg szervezete jobban tolerálja az esetleges további kezeléseket.

A nőgyógyászati daganatok sebészi kezelése komoly fizikai megterhelést jelent, a beavatkozás utáni gyógyulás nagyban függ a beteg általános állapotától. A prehabilitáció segíthet a jobb sebgyógyulásban, a kórházi tartózkodás lerövidítésében és a műtét utáni életminőség javításában.

A prehabilitáció egy komplex program, amely három fő területet foglal magában. Első eleme a táplálkozásterápia, amely egy dietetikus által irányított étrend-optimalizálás a műtét előtti állapot javítása érdekében, hiszen a megfelelő mennyiségű fehérje- és kalóriabevitelt segít, hogy ne veszítsünk izomtömeget. Az életkorunk előrehaladtával csökken az izomtömeg, amely egy természetes folyamat. Ezen természetes folyamat mellett, ha kialakul egy daganatos betegség az megnöveli az izomtömeg vesztését, mivel a daganatos sejtek tápanyagigénye magas, az anyagcsere-egyensúly felborulása, a szervezetben felhalmozódó gyulladáskeltő anyagok, a hormonális változások egyaránt negatívan hatnak az izomzatra. A makrotápanyagok (fehérje, szénhidrát, zsír) mellett a mikrotápanyagok megfelelő mennyisége is nagyon fontos: a vitaminok és ásványi anyagok pótlása hozzájárul az immunrendszer erősítéséhez és segíti a sebgyógyulást.
A második elem a mozgásterápia. Ez nem más, mint gyógytornász által vezetett mozgásprogram, vagyis fizikai felkészítés, „edzés”, melynek célja a beteg légző- és vázizmainak erősítése, valamint a szív- és érrendszer állapotának javítása. Végül pedig a prehabilitáció harmadik eleme a pszichés, lelki és mentális támogatás. Ez különösen fontos, hiszen a daganatos betegség diagnózisa és a kezelések súlyos érzelmi és mentális terhet rónak a betegekre. A pszichológiai segítségnyújtás csökkentheti a szorongást, javíthatja a beteg közérzetét, és növelheti a kezeléssel kapcsolatos motivációt. 

A prehabilitációs program fontos kiegészítő elemei közé tartozik az edukáció, amely segíti a betegeket abban, hogy jobban megértsék saját betegségüket, valamint felkészüljenek a rájuk váró műtéti eljárásra és az azzal kapcsolatos teendőkre. Ez nemcsak növeli a betegek tájékozottságát, hanem jelentősen csökkentheti a műtéttel kapcsolatos szorongásukat is. Emellett fontos szerepet kap a fájdalomcsillapítás és a szupportív kezelés is, amelyek célja, hogy megfelelő gyógyszeres támogatással a betegek a lehető legkevesebb kellemetlenséggel legyenek túl a műtét előtti időszakon.

A prehabilitáció időtartama általában 3-6 hét, de ez a beteg állapotától és az orvosi beavatkozás időzítésétől függően változhat. A legfontosabb, hogy a program minél hamarabb elinduljon a daganatos diagnózis felállítása után.

A prehabilitáció nemcsak egy felkészítő program, hanem egy életminőséget javító lehetőség a betegek számára. Hatékony alkalmazása hozzájárulhat a sikeresebb műtéti kimenetelhez, a gyorsabb felépüléshez és a betegek hosszú távú jólétéhez.

Egy jól felépített prehabilitációs program lehetőséget ad az onkológiai betegeknek arra, hogy nagyobb kontrollt gyakoroljanak saját gyógyulásuk felett, miközben aktívan részt vesznek egészségük helyreállításában. Ezáltal nem csupán passzív résztvevői, hanem tudatos partnerei is lesznek a saját gyógyulási folyamatuknak, ami hozzájárul a sikeresebb felépüléshez és a kezelések eredményességéhez.

A Mályvavirág Alapítványnak is van egy prehabilitációs programja, amely jelenleg a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Daganatsebészeti Centrumával közös klinikai vizsgálatként fut.  Ez a program a NOPREM - Nőgyógyászati Onkológiai PREhabilitáció Program. A NOPREM célja a nőgyógyászati daganatos betegség miatt műtéti ellátásra kerülő nők életminőségének javítása. A program unikalitása, hogy a műtétre váró betegek otthonuk kényelmében végezhetik a műtéti felkészülést.

Műtét

A műtét első lépése egy hastükrözéses körbetekintés, amely kapcsán még egyszer a műtétet végző orvos saját szemével is meggyőződik a műtét kivitelezhetőségéről. Amennyiben úgy ítéli meg, hasi feltáró műtét során minimálisan a petefészkeket mindkét oldalon, a méhet, a cseplesznek nevezett kötényszerűen lelógó, zsíros képződményt, illetve nyirokcsomókat távolítanak el. Mindemellett amennyiben szükséges, úgy az összes szabad szemmel látható és tapintható daganat eltávolítására is sor kerül. Ennek a kiterjesztett műtétnek a során eltávolításra kerülhet a hashártya kisebb-nagyobb területe, vékony- vagy/és vastagbél-szakasz, májrészlet, lép vagy rekeszizom-részlet is.

Már leírva is egy nagy beavatkozás ez, mely természetesen igénybe veszi a páciens erejét is, de tapasztalatok alapján pár napos lábadozást követően szépen gyógyulnak, erősödnek a páciensek a műtétből.

Amennyiben a képalkotó vizsgálatok alapján daganatmentesség a műtéttel nem érhető el, akkor kemoterápiával kezdődik a kezelés. Ez esetben neoadjuváns kemoterápiának nevezzük a kezelést. Elsősorban ebben az esetben van jelentősége a core-biopsziának, hiszen a szövettani típusnak megfelelő kemoterápiás kezelést kell kezdeni, mint neoadjuváns kezelés. 3-4 kemoterápiát követően (3 hetente történik kezelés) ismét képalkotó és tumormarker vizsgálatokat végeznek, és amennyiben ez alapján a folyamat kiterjedése és a tumormarker értéke is csökkent, akkor műtét következik. Ezt intervallum műtétnek nevezzük, amely arra utal, hogy a kemoterápiás kezelés ciklusai között történik a beavatkozás, vagyis a műtétet követően a kemoterápiát folytatni kell (további 3 kezeléssel).

 

HIPEC - hyperthermic intraperitoneal chemotherapy

Ez egy olyan eljárás, amikor egyszerre alkalmazzák a kemoterápiás kezelést a műtéttel kombinálva, előrehaladott hasi daganatok kezelésében. Felmelegített rákellenes gyógyszereket infúzióval adnak be, és rövid ideig keringetik a hasüregben. A kemoterápiás gyógyszereket körülbelül 42-43 °C-ra melegítik. A rákos sejtek nem képesek kezelni a hőt, ahogy egyébként az egészséges sejtek sem. A hő segít abban is, hogy a gyógyszerek könnyebben belépjenek a sejtjeidbe.

A HIPEC nagy műtét, amely 8-10 óráig vagy még hosszabban tart, altatásban végzik. Először a sebész eltávolít minden látható daganatot. Ezt a lépést nevezzük citoreduktív műtétnek vagy CRS-nek. Ezután a hasban felmelegített kemoterápiás gyógyszereket keringetnek.

Orvosod a te egyedi körülményeid alapján dönt a gyógyszerek pontos kombinációjáról, és a testben maradás időtartamáról. A legtöbb esetben a HIPEC 30-120 percig tart. Az egészségügyi csapat ide-oda ringat, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a gyógyszerek minden zugba eljutnak. Annak érdekében, hogy a test belső hőmérséklete ez idő alatt alacsony maradjon, egy speciális hűtőtakaróra tesznek.

Ha elegendő idő telik el, a gyógyszerek kiürülnek a hasadból, megtörténik annak összevarrása, majd az intenzív osztályon maradsz egy ideig megfigyelésen. A HIPEC nem jelent minden petefészekdaganatos beteg számára megoldást, a tudományos világban sem egyöntetű a módszer megítélése. Szükségességét szuperspecializált szakemberek csoportjának véleménye alapján érdemes eldönteni.

Mi is az az anesztézia?

A szó jelentése érzésnélküliség, vagyis arra szolgál, hogy a fájdalmas vizsgálat vagy műtéti beavatkozás alatt kikapcsolja azokat a jelzéseket, amik a fájdalom érzetét juttatják el az agyunkba.

Az anesztézia lehet általános = altatás, ilyenkor alszol, és semmit nem érzel, érzékelsz a külvilágból, vagy regionális = ilyenkor a testnek egy részét kapcsolják ki az érzések közvetítéséből, ilyen a spinális, epidurális, regionális és a helyi érzéstelenítés.

 

Mit csinál az aneszteziológus?

  • veled egyetértésben megtervezi a műtéthez szükséges érzéstelenítést,
  • ellenőrzi az életfunkciókat a műtét/altatás alatt,
  • adagolja a gyógyszereket, altatógázokat, szükség esetén antibiotikumokat vagy vérkészítményeket,
  • megtervezi a műtét utáni fájdalomcsillapítást,
  • felügyeli a műtét utáni állapotodat az őrzőben vagy az intenzív osztályon.

 

Mi a teendő műtét/ altatás előtt?

  • ha dohányzol, minél hamarabb hagyd abba, legjobb hetekkel a tervezett műtét előtt,
  • a túlsúly fokozott műtéti rizikót jelent, ha lehet egy könnyű diétával hozd formába magad,
  • ha van mozgó vagy törött fogad, keresd fel a fogorvosodat,
  • ha van krónikus alapbetegséged, menj el a gondozó orvosodhoz, hogy a lehető legjobb állapotba kerülj a műtét időpontjára.


Mi az az aneszteziológiai ambulancia?

A műtét előtt találkozni fogsz egy aneszteziológussal, aki előzetes felmérést fog végezni az állapotodról, és megbeszélhetsz vele minden részletet az altatással kapcsolatban. Az aneszteziológiai ambulancián a belgyógyászati vizsgálathoz hasonló vizsgálat történik, kikérdeznek, megmérik a vérnyomásodat, megnézik a leleteidet. Szinte minden esetben szükséges egy EKG és egy laborvizsgálat műtét előtt, de lehet, hogy egyéb eredményekre is szükség lesz, pl. mellkasröntgen, esetleg szívultrahang, ezt az aneszteziológus dönti el.

 

Mi történik a műtét előtt, alatt, után?

A műtét előtt már az előző napon valószínűleg be kell feküdnöd a kórházba. Sok helyen már vacsorázni sem lehet a műtét előtti napon, sőt lehet, hogy béltisztítást alkalmaznak egy hashajtó szerrel, amit műtét előtti délután kell meginni. Erre azért van szükség, hogy kiürüljenek a belek, jobb műtéti körülményeket teremtve. 

Figyelj a folyadékbevitelre, inni a műtét előtt maximum 2 órával még lehet, vizet, teát vagy szűrt gyümölcslevet, igyál eleget!

Már este is, de a műtét reggelén biztosan fogsz kapni egy „bátorító tablettát”, esetleg fájdalomcsillapítót is, ez segít, hogy könnyebben átvészeld a műtét előtti várakozást.

És amikor eljön az idő, jön érted a műtősfiú! Le kell majd vetkőznöd teljesen, lehet, hogy kapsz egy kórházi hálóinget, de az is lehet, hogy csak jól betakarnak. A műtőben kapsz egy sapkát, ellenőrzik a személyazonosságodat, a csuklódon lévő kis névjegykártyát, egyeztetik a műtét típusát.

Aztán előkészítenek az altatáshoz: EKG-tappancsokat raknak a mellkasodra, vénát biztosítanak, vérnyomásmérőt helyeznek a felkarodra, ami 5 percenként mérni fog, az ujjad hegyére pedig kapsz egy kis csipeszt, ami a vér oxigénszintjét fogja mérni.

Ha epidurális kanült beszéltetek meg, azt ebben a fázisban teszik be. Fel kell majd ülnöd, kapsz egy kis helyi érzéstelenítőt a szúrás helyére, és két csigolya között bevezetik ezt a kis csövecskét, amin keresztül műtét után kaphatsz majd fájdalomcsillapítót.

Ezután jön az altatás: kapsz majd fájdalomcsillapítót, altatószert, és, ha már mélyen elaludtál, izomlazítót is, hogy a lélegeztetőcsövet be tudják helyezni a légcsövedbe. Amennyiben erre nincs szükség - ez a műtét típusától függ - , akkor úgynevezett gégemaszkon keresztül történik a légútbiztosítás, ez csak a gégebemenetre illeszkedik. A műtét alatt az aneszteziológus minden életfontos paramétert folyamatosan ellenőrizni fog, ha szükséges, ad még gyógyszert, irányítja a lélegeztetést, vagy segíti a spontán légzést, folyadékot pótol, mindent megtesz azért, hogy a lehető legjobban bírd a műtétet.

Amikor a sebész befejezte, leállítják a gyógyszerek és altatógázok adagolását, és hagyják, hogy magadtól felébredj. Ébredés után még kába leszel, nem fogsz emlékezni rá, de átkerülsz majd az őrzőbe, ahol még rendszeresen mérik az életfontos paramétereket, lesz rajtad egy oxigénmaszk, és egy szakképzett nővér felügyeli a fájdalomcsillapítást. Nagyobb műtétek esetén a hasadból valószínűleg drének lógnak majd ki, kötés lesz rajta, és szinte biztos, hogy hólyagkatétered lesz. Nyugi, semmit nem viszel haza, ezeket mind szépen, fokozatosan eltávolítják majd, de most segítenek. Kisebb beavatkozásoknál nem kell feltétlenül ennyi csővel számolni, ezekről a műtét előtt operáló orvosod tud felvilágosítást adni.

 

Az osztályra vissza

Mikor már minden értéked stabil, és a fájdalom is jól kontrollálható, visszakerülsz a „sima” osztályra. A műtét típusától függ, hogy mikor, de lassan elkezdhetsz kortyolni folyadékot, később ehetsz is pár falatot, szigorúan az előírt diétás szabályok szerint. Ne felejtsd, az egész hasadat megbolygatták, idő kell a beleknek, hogy magukhoz térjenek. Jön majd gyógytornász, lehet, hogy pszichológus, és persze a kezelőorvosod is elmondja majd a műtét menetét.

 

Lehet az altatásnak szövődménye?

Lehet. Minden orvosi beavatkozásnak lehetnek mellékhatásai és szövődményei, még akkor is, ha mindent elkövetnek, hogy ne legyen. A leggyakoribb mellékhatások: rossz közérzet, szédülés, hányinger, aluszékonyság, fejfájás, ezek rövid idő alatt maguktól is megszűnnek.

Az altatás leggyakoribb szövődménye a torokfájdalom (a lélegeztetőcső miatt) illetve fogsérülés (ez pedig a lélegeztetőcső behelyezésekor alakulhat ki). Ritkán előfordulhat vérnyomásingadozás, szívritmuszavar, szívelégtelenség, allergiás reakció gyógyszerekre, műtét utáni légzési nehézség, ezekre az altatóorvos előre figyelmeztetni fog, ha a műtét jellege vagy az alapbetegségeid miatt fokozott kockázatnak vagy kitéve.

Bármilyen kérdésed, aggodalmad van az altatással kapcsolatban, bátran oszd meg az aneszteziológusoddal, mindenről tájékoztatni fog.

FONTOS: A nőgyógyászati daganatok kezelése onkológiai centrumban történjen, erre a területre specializálódott nőgyógyász onkológus, klinikai onkológus, daganatsebész által!