Műtét

A Mályvavirág Alapítványnak is van egy prehabilitációs programja, amely jelenleg a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Daganatsebészeti Centrumával közös klinikai vizsgálatként fut.  Ez a program a NOPREM - Nőgyógyászati Onkológiai PREhabilitáció Program. A NOPREM célja a nőgyógyászati daganatos betegség miatt műtéti ellátásra kerülő nők életminőségének javítása. A program unikalitása, hogy a műtétre váró betegek otthonuk kényelmében végezhetik a műtéti felkészülést.

Mi is az az anesztézia?

A szó jelentése érzésnélküliség, vagyis arra szolgál, hogy a fájdalmas vizsgálat vagy műtéti beavatkozás alatt kikapcsolja azokat a jelzéseket, amik a fájdalom érzését juttatják el az agyunkba.

Az anesztézia lehet általános = altatás, ilyenkor alszol, és semmit nem érzel, érzékelsz a külvilágból, vagy regionális = ilyenkor a testnek egy részét kapcsolják ki az érzések közvetítéséből, ilyen a spinális, epidurális, regionális és a helyi érzéstelenítés.
 

Mit csinál az aneszteziológus?

• veled egyetértésben megtervezi a műtéthez szükséges érzéstelenítést

• ellenőrzi az életfunkciókat a műtét/altatás alatt

• adagolja a gyógyszereket, altatógázokat, szükség esetén antibiotikumokat vagy vérkészítményeket

• megtervezi a műtét utáni fájdalomcsillapítást

• felügyeli a műtét utáni állapotodat az őrzőben vagy az intenzív osztályon

Mik a teendők műtét/altatás előtt?

• ha dohányzol, minél hamarabb hagyd abba, legjobb már hetekkel a tervezett műtét előtt

• a túlsúly fokozott műtéti rizikót jelent, ha lehet, egy könnyű diétával hozd formába magad

• ha van mozgó vagy törött fogad, keresd fel a fogorvosodat

• ha van krónikus alapbetegséged, menj el a gondozó orvosodhoz, hogy a lehető legjobb állapotba kerülj a műtét időpontjára

Mi az az aneszteziológiai ambulancia?

A műtét előtt találkozni fogsz egy aneszteziológussal, aki előzetes felmérést fog végezni az állapotodról, és megbeszélhetsz vele minden részletet az altatással kapcsolatban. Az aneszteziológiai ambulancián a belgyógyászati vizsgálathoz hasonló vizsgálat történik, kikérdeznek, megmérik a vérnyomásodat, megnézik a leleteidet. Szinte minden esetben szükséges egy EKG és egy laborvizsgálat műtét előtt, de lehet, hogy egyéb eredményekre is szükség lesz, pl. mellkasröntgen, esetleg szívultrahang, ezt az aneszteziológus dönti el.

Mi történik a műtét előtt, alatt, után?

A műtét előtt már az előző napon valószínűleg be kell feküdni a kórházba. Sok helyen már vacsorázni sem lehet a műtét előtti napon, sőt, lehet, hogy béltisztítást alkalmaznak egy hashajtó szerrel, amit a műtét előtti délután kell meginni. Erre azért van szükség, hogy kiürüljenek a belek, jobb műtéti körülményeket teremtve. 

Figyelj a folyadékbevitelre, inni a műtét előtt maximum két órával még lehet, vizet, teát vagy szűrt gyümölcslevet. Igyál eleget!

Már este is, de a műtét reggelén biztosan fogsz kapni egy „bátorító tablettát”, esetleg fájdalomcsillapítót is, ez segít, hogy könnyebben átvészeld a műtét előtti várakozást.

És amikor eljön az idő, jön érted a műtősfiú. Le kell majd vetkőzni teljesen, lehet, hogy kapsz egy kórházi hálóinget, de az is lehet, hogy csak jól betakarnak. A műtőben kapsz egy sapkát, ellenőrzik a személyazonosságodat, a csuklódon lévő kis névjegykártyát, egyeztetik a műtét típusát.

Aztán előkészítenek az altatáshoz: EKG tappancsokat raknak a mellkasodra, vénát biztosítanak, vérnyomásmérőt helyeznek a felkarodra, ami ötpercenként mérni fog, az ujjad hegyére pedig kapsz egy kis csipeszt, ami a vér oxigénszintjét fogja mérni.

Ha epidurális kanült beszéltetek meg, azt ebben a fázisban teszik be. Fel kell majd ülnöd, kapsz egy kis helyi érzéstelenítőt a szúrás helyére, és két csigolya között bevezetik ezt a kis csövecskét, amin keresztül műtét után kaphatsz majd fájdalomcsillapítót.

Ezután jön az altatás: kapsz majd fájdalomcsillapítót, altatószert, és ha már mélyen elaludtál, izomlazítót is, hogy a lélegeztető csövet be tudják helyezni a légcsövedbe. Amennyiben erre nincs szükség - ez a műtét típusától függ -, akkor úgynevezett gégemaszkon keresztül történik a légútbiztosítás, ez csak a gégebemenetre illeszkedik. A műtét alatt az aneszteziológus minden életfontos paramétert folyamatosan ellenőrizni fog, ha szükséges, ad még gyógyszert, irányítja a lélegeztetést vagy segíti a spontán légzést, folyadékot pótol, mindent megtesz azért, hogy a lehető legjobban bírd a műtétet.

Amikor a sebész befejezte, leállítják a gyógyszerek és altatógázok adagolását, és hagyják, hogy magadtól felébredj. Ébredés után még kába leszel, nem fogsz emlékezni rá, de átkerülsz majd az őrzőbe, ahol még rendszeresen mérik az életfontos paramétereket, lesz rajtad egy oxigénmaszk, és egy szakképzett nővér felügyeli a fájdalomcsillapítást. Nagyobb műtétek esetén a hasadból valószínűleg drének lógnak majd ki, kötés lesz rajta, és szinte biztos, hogy hólyagkatétered lesz. Nyugi, semmit nem viszel haza, ezeket mind szépen fokozatosan eltávolítják majd, de most segítenek. Kisebb beavatkozásoknál nem kell feltétlenül ennyi csővel számolni, ezekről a műtét előtt operáló orvosod tud felvilágosítást adni.

Az osztályra vissza

Mikor már minden értéked stabil, és a fájdalom is jól kontrollálható, visszakerülsz a „sima” osztályra. A műtét típusától függ, hogy mikor, de lassan elkezdhetsz kortyolni folyadékot, később ehetsz is pár falatot, szigorúan az előírt diétás szabályok szerint. Ne felejtsd, az egész hasadat megbolygatták, idő kell a beleknek, hogy magukhoz térjenek. Jön majd gyógytornász, lehet, hogy pszichológus, és persze a kezelőorvosod is elmondja majd a műtét menetét.

Lehet az altatásnak szövődménye?

Lehet. Minden orvosi beavatkozásnak lehetnek mellékhatásai és szövődményei, még akkor is, ha mindent elkövetnek, hogy ne legyen. A leggyakoribb mellékhatások: rossz közérzet, szédülés, hányinger, aluszékonyság, fejfájás, ezek rövid idő alatt maguktól is megszűnnek.

Az altatás leggyakoribb szövődménye a torokfájdalom (a lélegeztető cső miatt), illetve fogsérülés (ez pedig a lélegeztető cső behelyezésekor alakulhat ki). Ritkán előfordulhat vérnyomásingadozás, szívritmuszavar, szívelégtelenség, allergiás reakció gyógyszerekre, műtét utáni légzési nehézség, ezekre az altatóorvos előre figyelmeztetni fog, ha a műtét jellege vagy az alapbetegségeid miatt fokozott kockázatnak vagy kitéve.

Bármilyen kérdésed, aggodalmad van az altatással kapcsolatban, bátran oszd meg az aneszteziológusoddal, mindenről tájékoztatni fog.

A hüvelyrák kezelésekor fontos kérdés lehet, hogy a jövőben lehetséges-e a gyermekvállalás.
Korai stádiumban - amikor a daganat még kicsi és nem terjedt tovább - gyakran elég lehet egy műtéti kimetszés. Ha ebben az esetben nincs szükség sem sugárkezelésre, sem kemoterápiára, akkor a termékenység, vagyis a teherbeesés lehetősége általában megőrizhető.

Bizonyos, gondosan kiválasztott esetekben - még előrehaladottabb stádiumban is - lehetőség van a termékenység megőrzésére, ha a betegnek még nem zárult le a családtervezése.

Ha azonban sugárkezelésre vagy kemoterápiára is szükség van, ezek a kezelések sajnos károsíthatják a petefészkek működését, és ezzel csökkenthetik a teherbeesés esélyét. Ilyenkor érdemes termékenységi konzultáción részt venni. Ennek során lehetőség nyílik petesejtek vagy embriók (blasztociszták) fagyasztására a kezelések megkezdése előtt. A kezelések és a teljes gyógyulás után – orvosi engedéllyel és biztonságos körülmények között – ezek a korábban fagyasztott petesejtek vagy embriók beültethetők, így a gyermekvállalás később is megvalósulhat.

Ha sikeres a teherbeesés, a szülés legtöbbször császármetszéssel történik. Ennek oka, hogy a hüvely szövetei a műtét vagy a sugárkezelés miatt meggyengülhetnek vagy hegesedhetnek, ezért a természetes szülés túl nagy terhelést jelentene. A császármetszés ebben az esetben biztonságosabb mind az édesanya, mind a baba számára. A szülés módját mindig a kezelőorvos, a nőgyógyász-onkológus és a szülész közösen határozza meg, figyelembe véve, hogy milyen kezelések történtek korábban, és milyen állapotban van a hüvely és a kismedencei szövetek.