Műtét

kiújuláskor

Ha a daganat mérete és kiterjedtsége ezt szükségessé teszi, illetve a testben máshol nincsen daganatos áttét, akkor lehetőség van a kialakult nehéz helyzet műtéti kezelésére.

Válogatott esetekben, a daganat kiterjedtségétől függően a daganattal együtt a húgyhólyag vagy a végbél is eltávolításra kerülnek. Az esetek többségében nincsen mód az eredeti anatómiai viszonyok helyreállítására, és a beteg hasfalán ún. sztómát kell kialakítani. A sztóma lehet a vizelet- vagy a székletürítés, vagy mindkettő egyidejű megoldása. A kialakított sztómák az életminőség jelentős megváltozását hozzák magukkal, de egyrészről a betegek hosszú távon ezek használatát megtanulva csaknem teljes értékű életet tudnak élni, másrészről a műtét a betegségből való gyógyulás egyetlen lehetőségét jelentheti a páciens számára.

Műtét előtt: Prehabilitáció

Egy műtét fokozott és erős megterhelést jelent a test és a lélek számára egyaránt, ezért az utóbbi időben egyre fontosabb szerepet kap a betegek műtétre való felkészítése – ezt nevezzük prehabilitációnak. A prehabilitáció egy célzott, több szakterületet érintő felkészítő program, amelyet a daganatos betegek műtéti kezelése előtt alkalmaznak. Célja, hogy a betegek fizikai, mentális és tápláltsági állapotát javítsa, így csökkenthető a műtéti szövődmények esélye, gyorsabb lehet a felépülés, és a beteg szervezete jobban tolerálja az esetleges további kezeléseket.

A nőgyógyászati daganatok sebészi kezelése komoly fizikai megterhelést jelent, a beavatkozás utáni gyógyulás nagyban függ a beteg általános állapotától. A prehabilitáció segíthet a jobb sebgyógyulásban, a kórházi tartózkodás lerövidítésében és a műtét utáni életminőség javításában.

A prehabilitáció egy komplex program, amely három fő területet foglal magában. Első eleme a táplálkozásterápia, amely egy dietetikus által irányított étrend-optimalizálás a műtét előtti állapot javítása érdekében, hiszen a megfelelő mennyiségű fehérje- és kalóriabevitelt segít, hogy ne veszítsünk izomtömeget. Az életkorunk előrehaladtával csökken az izomtömeg, amely egy természetes folyamat. Ezen természetes folyamat mellett, ha kialakul egy daganatos betegség, az megnöveli az izomtömeg vesztését, mivel a daganatos sejtek tápanyagigénye magas, az anyagcsere-egyensúly felborulása, a szervezetben felhalmozódó gyulladáskeltő anyagok, a hormonális változások egyaránt negatívan hatnak az izomzatra. A makrotápanyagok (fehérje, szénhidrát, zsír) mellett a mikrotápanyagok megfelelő mennyisége is nagyon fontos: a vitaminok és ásványi anyagok pótlása hozzájárul az immunrendszer erősítéséhez, és segíti a sebgyógyulást.
A második elem a mozgásterápia. Ez nem más, mint gyógytornász által vezetett mozgásprogram, vagyis fizikai felkészítés, „edzés”, melynek célja a beteg légző- és vázizmainak erősítése, valamint a szív- és érrendszer állapotának javítása. Végül pedig a prehabilitáció harmadik eleme a pszichés, lelki és mentális támogatás. Ez különösen fontos, hiszen a daganatos betegség diagnózisa és a kezelések súlyos érzelmi és mentális terhet rónak a betegekre. A pszichológiai segítségnyújtás csökkentheti a szorongást, javíthatja a beteg közérzetét, és növelheti a kezeléssel kapcsolatos motivációt. 

A prehabilitációs program fontos kiegészítő elemei közé tartozik az edukáció, amely segíti a betegeket abban, hogy jobban megértsék saját betegségüket, valamint felkészüljenek a rájuk váró műtéti eljárásra és az azzal kapcsolatos teendőkre. Ez nemcsak növeli a betegek tájékozottságát, hanem jelentősen csökkentheti a műtéttel kapcsolatos szorongásukat is. Emellett fontos szerepet kap a fájdalomcsillapítás és a szupportív kezelés is, amelyek célja, hogy megfelelő gyógyszeres támogatással a betegek a lehető legkevesebb kellemetlenséggel legyenek túl a műtét előtti időszakon.

A prehabilitáció időtartama általában 3-6 hét, de ez a beteg állapotától és az orvosi beavatkozás időzítésétől függően változhat. A legfontosabb, hogy a program minél hamarabb elinduljon a daganatos diagnózis felállítása után.

A prehabilitáció nemcsak egy felkészítő program, hanem egy életminőséget javító lehetőség a betegek számára. Hatékony alkalmazása hozzájárulhat a sikeresebb műtéti kimenetelhez, a gyorsabb felépüléshez és a betegek hosszú távú jólétéhez.

Egy jól felépített prehabilitációs program lehetőséget ad az onkológiai betegeknek arra, hogy nagyobb kontrollt gyakoroljanak saját gyógyulásuk felett, miközben aktívan részt vesznek egészségük helyreállításában. Ezáltal nem csupán passzív résztvevői, hanem tudatos partnerei is lesznek a saját gyógyulási folyamatuknak, ami hozzájárul a sikeresebb felépüléshez és a kezelések eredményességéhez.

A Mályvavirág Alapítványnak is van egy prehabilitációs programja, amely jelenleg a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Daganatsebészeti Centrumával közös klinikai vizsgálatként fut.  Ez a program a NOPREM - Nőgyógyászati Onkológiai PREhabilitáció Program. A NOPREM célja a nőgyógyászati daganatos betegség miatt műtéti ellátásra kerülő nők életminőségének javítása. A program unikalitása, hogy a műtétre váró betegek otthonuk kényelmében végezhetik a műtéti felkészülést.

 

Műtét

Ha a daganat mérete és kiterjedtsége ezt szükségessé teszi, illetve a testben máshol nincsen daganatos áttét, akkor lehetőség van a kialakult nehéz helyzet műtéti kezelésére.

Válogatott esetekben, a daganat kiterjedtségétől függően a daganattal együtt a húgyhólyag vagy a végbél is eltávolításra kerülnek. Az esetek többségében nincsen mód az eredeti anatómiai viszonyok helyreállítására, és a beteg hasfalán ún. sztómát kell kialakítani. 

A sztóma lehet a vizelet- vagy a székletürítés, vagy mindkettő egyidejű megoldása. A kialakított sztómák az életminőség jelentős megváltozását hozzák magukkal, de egyrészről a betegek hosszú távon ezek használatát megtanulva csaknem teljes értékű életet tudnak élni, másrészről a műtét a betegségből való gyógyulás egyetlen lehetőségét jelentheti a páciens számára.

Háromféle kismedencei exenteráció létezik:

  • Elülső exenteráció: méhnyak, méh, petefészkek és a hüvely egésze, nyirokcsomók, hólyag eltávolításra kerülnek. E művelet után a has felületén lesz egy nyílás, amelyet sztómának vagy urosztómiának hívnak. A vizelet a veséből (az ureterekből) és a sztómából egy zacskóba áramlik.

  • Hátsó exenteráció: méhnyak, méh, petefészkek és a hüvely egésze, nyirokcsomók, végbél és a vastagbél része eltávolításra kerül. Ezt a műveletet követően a has felületén nyílás nyílik, amelyet sztómának vagy kolosztómának neveznek.

  • Teljes exenteráció: méhnyak, méh, petefészkek és a hüvely egésze, nyirokcsomók, alsó bél és végbél, hólyag kerülnek eltávolításra. A műtétkor mind kolosztóma, mind urosztóma kerül kialakításra. Két kivezetést jelent, de egyes kórházakban lehet egy nyílás mind a széklet, mind a vizelet ürítésére.

 

A hüvely rekonstrukciója

Ha orvosodnak el kell távolítania a teljes hüvelyt, akkor bizonyos esetekben lehet újat rekonstruálni bőrből és a test más részeiből származó szövetekből.

Leggyakrabban a meglévő hüvelycsonk folyamatos tágítása javasolt. Amennyiben ez nem lehetséges a teljes hüvely eltávolítása miatt, úgy a szervezet más szöveteit kell felhasználnunk a hüvelyképzéséhez. Ennek egyik módja a bélhüvely képzése.

A műtét lényege, hogy a hüvely helyére a normális béltartalom-áramlásból kirekesztett vastagbél szakaszt ültetik. Ilyenkor a bél egyik végét bevarrják, és az így keletkezett „vak” része képezi a hüvelyboltozatot, a nyitott része pedig a hüvelybemenetet. Előnye, hogy a jó vérellátás miatt jó a gyógyulási hajlama, a nyáktermelő mirigyek miatt nincsen hüvelyszárazság, hátránya, hogy a műtét nagyobb beavatkozás, így nagyobb műtéti kockázatot is jelent. Emellett a nem élettani környezetben elhelyezkedő bélfelszínen nagyobb gyakorisággal alakulhat ki vastagbél daganat az átlagos vastagbél daganat rizikóhoz képest.

Másik lehetőség a bőrlebeny pótlásokkal létrehozott hüvelyképzés, a McIndoe-hüvelyképzés. Ennek során a test egy lehetőleg szőrtelen felületéről egy speciális eszköz segítségével távolítanak el teljes vastagságú vagy félvastag bőrlebenyt, amelyet egy ballonra, vagy más eszközre erősítenek, amely a szövetet a létrehozott üreg falára nyomja. Ennek a technikának előfeltétele a környező szövetek jó vérellátottsága, amely sugárkezelést követően kérdésessé válik.

Lebeny-átforgatásos technikák: Ilyen esetben egy nagyobb bőrfelület teljes kimetszése történik meg az adott felszínt ellátó ér kipreparálásával, és a hüvelynek megfelelő pozícióba helyezésével.

Hüvelyképzésre egy harmadik típus az, amikor a hashártyát húzzák le a hüvelybemenethez, és a hashártyát lezárják a hasüregi részen, az azonban a kiterjesztett műtétek esetén kimondottan nehézkes.

Mi is az az anesztézia?

A szó jelentése érzésnélküliség, vagyis arra szolgál, hogy a fájdalmas vizsgálat vagy műtéti beavatkozás alatt kikapcsolja azokat a jelzéseket, amik a fájdalom érzését juttatják el az agyunkba.

Az anesztézia lehet általános = altatás, ilyenkor alszol, és semmit nem érzel, érzékelsz a külvilágból, vagy regionális = ilyenkor a testnek egy részét kapcsolják ki az érzések közvetítéséből, ilyen a spinális, epidurális, regionális és a helyi érzéstelenítés.
 

Mit csinál az aneszteziológus?

  • veled egyetértésben megtervezi a műtéthez szükséges érzéstelenítést

  • ellenőrzi az életfunkciókat a műtét/altatás alatt

  • adagolja a gyógyszereket, altatógázokat, szükség esetén antibiotikumokat vagy vérkészítményeket

  • megtervezi a műtét utáni fájdalomcsillapítást

  • felügyeli a műtét utáni állapotodat az őrzőben vagy az intenzív osztályon

 

Mik a teendők műtét/ altatás előtt?

  • ha dohányzol, minél hamarabb hagyd abba, legjobb hetekkel a tervezett műtét előtt

  • a túlsúly fokozott műtéti rizikót jelent, ha lehet egy könnyű diétával hozd formába magad

  • ha van mozgó vagy törött fogad, keresd fel a fogorvosodat

  • ha van krónikus alapbetegséged, menj el a gondozó orvosodhoz, hogy a lehető legjobb állapotba kerülj a műtét időpontjára

 

Mi az az aneszteziológiai ambulancia?

A műtét előtt találkozni fogsz egy aneszteziológussal, aki előzetes felmérést fog végezni az állapotodról, és megbeszélhetsz vele minden részletet az altatással kapcsolatban. Az aneszteziológiai ambulancián a háziorvosi vizsgálathoz hasonló vizsgálat történik, kikérdeznek, megmérik a vérnyomásodat, megnézik a leleteidet. Szinte minden esetben szükséges egy EKG és egy laborvizsgálat műtét előtt, de lehet, hogy egyéb eredményekre is szükség lesz, pl. mellkasröntgen, esetleg szívultrahang, ezt az aneszteziológus dönti el.

 

Mi történik a műtét előtt, alatt, után?

A műtét előtt már az előző napon valószínűleg be kell feküdni a kórházba. Sok helyen már vacsorázni sem lehet a műtét előtti napon, sőt lehet, hogy beöntést vagy hashajtót fogsz kapni. Erre azért van szükség, hogy kiürüljenek a belek, jobb műtéti körülményeket teremtve. 

Figyelj a folyadékbevitelre, inni a műtét előtt maximum két órával még lehet, vizet, teát vagy szűrt gyümölcslevet. Igyál eleget!

Már este is, de a műtét reggelén biztosan fogsz kapni egy „bátorító tablettát”, ez segít, hogy könnyebben átvészeld a műtét előtti várakozást.

És amikor eljön az idő, jön érted a műtősfiú. Le kell majd vetkőzni teljesen, lehet, hogy kapsz egy kórházi hálóinget, de az is lehet, hogy csak jól betakarnak. A műtőben kapsz egy sapkát, ellenőrzik a személyazonosságodat, a csuklódon lévő kis névjegykártyát, egyeztetik a műtét típusát.

Aztán előkészítenek az altatáshoz: EKG tappancsokat raknak a mellkasodra, vénát biztosítanak, vérnyomásmérőt helyeznek a felkarodra, ami ötpercenként mérni fog, az ujjad hegyére pedig kapsz egy kis csipeszt, ami a vér oxigénszintjét fogja mérni.

Ha epidurális kanült beszéltetek meg, azt ebben a fázisban teszik be. Fel kell majd ülnöd, kapsz egy kis helyi érzéstelenítőt a szúrás helyére, és két csigolya között bevezetik ezt a kis csövecskét, amin keresztül műtét után kaphatsz majd fájdalomcsillapítót.

Ezután jön az altatás: kapsz majd fájdalomcsillapítót, altatószert, és, ha már mélyen elaludtál, izomlazítót is, hogy a lélegeztető csövet be tudják helyezni a légcsövedbe. A műtét alatt az aneszteziológus minden életfontos paramétert folyamatosan ellenőrizni fog, ha szükséges, ad még gyógyszert, irányítja a lélegeztetést, folyadékot pótol, mindent megtesz azért, hogy a lehető legjobban bírd a műtétet.

Amikor a sebész befejezte, leállítják a gyógyszerek és altatógázok adagolását, és hagyják, hogy magadtól felébredj. Ébredés után még kába leszel, nem fogsz emlékezni rá, de átkerülsz majd az őrzőbe, ahol még rendszeresen mérik az életfontos paramétereket, lesz rajtad egy oxigénmaszk, és egy szakképzett nővér felügyeli a fájdalomcsillapítást. A hasadból valószínűleg drének lógnak majd ki, kötés lesz rajta, és szinte biztos, hogy hólyagkatétered lesz. Nyugi, semmit nem viszel haza, ezeket mind szépen fokozatosan eltávolítják majd, de most segítenek.

 

Az osztályra vissza

Mikor már minden értéked stabil, és a fájdalom is jól kontrollálható, visszakerülsz a „sima” osztályra. A műtét típusától függ, hogy mikor, de lassan elkezdhetsz kortyolni folyadékot, később ehetsz is pár falatot, szigorúan az előírt diétás szabályok szerint. Ne felejtsd, az egész hasadat megbolygatták, idő kell a beleknek, hogy magukhoz térjenek. Jön majd gyógytornász, lehet, hogy pszichológus, és persze a kezelőorvosod is elmondja majd a műtét menetét.

 

Lehet az altatásnak szövődménye?

Lehet. Minden orvosi beavatkozásnak lehetnek mellékhatásai és szövődményei, még akkor is, ha mindent elkövetnek , hogy ne legyen. A leggyakoribb mellékhatások: rossz közérzet, szédülés, hányinger, aluszékonyság, fejfájás, ezek rövid idő alatt maguktól is megszűnnek.

Az altatás leggyakoribb szövődménye a torokfájdalom (a lélegeztető cső miatt) illetve fogsérülés (ez pedig a lélegeztető cső behelyezésekor alakulhat ki). Ritkán előfordulhat vérnyomásingadozás, szívritmuszavar, szívelégtelenség, allergiás reakció gyógyszerekre, műtét utáni légzési nehézség, ezekre az altatóorvos előre figyelmeztetni fog, ha a műtét jellege vagy az alapbetegségeid miatt fokozott kockázatnak vagy kitéve.

Bármilyen kérdésed, aggodalmad van az altatással kapcsolatban, bátran oszd meg az aneszteziológusoddal, mindenről tájékoztatni fog.